- Tovább szorongatná az Orbán-kormány az egészségügyi dolgozókat, újabb pótolhatatlan segítők tűnhetnek el a műtőkből

Újabb pótolhatatlan segítők tűnhetnek el a műtőkből Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint, ha kihirdetik azt a jogszabályt, amely átírja a munkaszervezési szabályokat. A változásról szóló javaslatot a Magyar Orvosi Kamarához (MOK) juttatta el a Belügyminisztérium, a tervezet szamizdatként terjed az ágazati érdekvédők között.

A tárca törvénymódosítási terve szerint az eddigi havi kettő helyett akár hatszor is kötelezhetőek lennének az ágazatban dolgozók ügyeletre. A többletmunka díjazását is drasztikusan visszavágja a javaslat. Soós Adrianna szerint ez azért is érhetetlen, mert most alig lehet kiállítani az ügyeleteket, ráadásul a műtőkben ezalatt is kemény munka zajlik. Az éjszakai műszakokban sem adhatna a jövőben magasabb ügyeleti díjat a munkáltató, mint a délutániakban. Ha ez a változás megtörténik, akkor Soós Adrianna szerint tömegesen hagyhatják el a pályát például a műtéti asszisztensek, betegszállítók, laborasszisztensek. Az ő havi jövedelmükben ugyanis 50 vagy akár 200 ezer forintot is jelent az ügyeleti díj, amelyet most elveszítenének a tervezett szabályozással. – Van ennek értelme? Már most munkaerőhiány van a betegellátás szinte minden pontján – hívta fel a figyelmet.

 – utal az új szabály átgondolatlanságára Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) korábbi elnöke is. Az ő szervezete napok óta egyszerű pontokba szedve próbálja jelezni tagjainak, milyen bajokat okozhat a törvénymódosítási javaslat.

Szerinte a munkáltató által elrendelhető ügyeletek megháromszorozásával nemcsak az orvosok érdekérvényesítő képessége csorbul, hanem az orvosok nyugdíjszerző ideje is csökken. Jelentős visszalépésként értékelte azt is, hogy

Továbbá az ebédidő nem számít majd bele a munkaidőbe, azt le kell dolgozniuk, azaz fél órával nő a munkaidejük. Két ügyelet között eddig 11 órás pihenő járt, most ezt is csökkenthetné 3 órával a munkáltató. Szabad Zoltán úgy véli, amennyiben ezt a javaslatot nem vonja a kormányzat, ahogyan azt a Magyar Orvosi Kamara elnöke is kérte, úgy határozott közös fellépésre van szükség.

A két szervezet hétfőn Pintér Sándor belügyminiszternek írt közös levélben sorolta a javaslat várható következményeit. Arra is figyelmeztettek, hogy már most is egyre fogyó szakembergárdával kell ellátni az egyre növekvő beteglétszámot. A külföldre távozottakat nem sikerül hazacsábítani, az orvosi bérek értéktartását célzó intézkedések elmaradtak, a szakdolgozók reálkeresete a béremelés ellenére is csökkent. Az egészségügyi bérek jelenleg a felét sem érik el annak, mint amit Németországban, Ausztriában kapnak a dolgozók.

A Magyar Orvosi Kamara a javaslat visszavonását kéri. Közleményében a testület azt írta, hogy a bevezetése ellen a kamara és a szakszervezet is fel fog lépni.

A javaslatról az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter szerda délután kettőtől egyeztet az orvosi, a gyógyszerészi, valamint a szakdolgozói kamarával és a Cser Ágnes vezette MSZ-EDDSZ képviselőivel. A másik két nagy ágazati szakszervezetet, a FESZ-t és a MOSZ-t nem hívták meg. Érdeklődtünk, mi ennek az oka. A tárcától azt a választ kaptuk, hogy „az egyeztetésre a törvény szerint meghatározott szakmai kamarák, valamint az egészségügyi államtitkárság stratégiai partnerei kaptak meghívást.” Hozzátették: az adott - és minden más - tervezetről társadalmi egyeztetés alkalmával bármely természetes vagy jogi személy kifejtheti véleményét. (A jogszabály-tervezet még nem nyilvános.)

A kamara keddi közleményében nehezményezi, hogy a legnagyobb orvosi szakszervezet nem kapott meghívást az egyeztetésre, s egyben jelzi, „mivel a kamara két fővel vehet részt az egyeztetésen, a köztestület képviseletében Álmos Péter elnökkel együtt Srádi Péter országos és budapesti területi MOK-küldött, egyben a MOSZ elnöke lesz jelen.