- Orbán Viktor: Vannak még a tarsolyomban békemissziós akciók, Brüsszel pedig fizetni fog

A magyar politikában a semlegesség kifejezést az elmúlt 100 évben gyakran használtuk, de ritkán hoztuk összefüggésbe a gazdasággal – jelentette ki Orbán Viktor miniszerelnök a Kossuth Rádiónak adott hagyományos péntek reggeli interjújában. Szerinte azonban az elmúlt hét legizgalmasabb nemzetközi eseménye az, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az EU felkérésére elkészített egy nagyszabású tanulmányt. Azt kérték tőle, értékelje az európai gazdaság helyzetét, vázoljon javaslatokat. A jelentésből pedig az derül ki, nagy a baj, óriási versenyképesség-vesztést szenvedünk el.

A kormányfő közölte, amit „mi Magyarországon világ-rendszerváltásnak mondunk”, Ázsia felemelkedése, a vele való verseny kihívása Draghi szerint is kétségkívül létezik. – Vagy azt mondod, hogy jó, benevezünk, ha az ellenség 120 kilót nyom, mi meg 80-at, akkor edzünk. A másik, hogy diszkvalifikáljuk – fejtegette a miniszterelnök. Kiemelte, az EU a blokkosodás felé hajlik, de ez Magyarország számára tragédia lenne. A kormány álláspontja alapján hazánknak versenyeznie kell, a kihívókat meg kell érteni, fel kell javítani a teljesítményünket. A miniszterelnök egyben sajnálatát fejezte ki, hogy ez a jelentés nem kapott nagyobb visszhangot a magyar nyilvánosságban, de – jegyezte meg –

A kormányfő azzal kapcsolatban, hogy az árstop miatt a napokban elítélték Magyarországot, leszögezte, ezek rossz gondolatok, az Európai Bizottság gazdasági tévedései.

Bizakodásra okot adó számokat lát

A miniszterelnök azt is közölte, „fű, fa, virág, tücsök, bogár” előkerül a magyar gazdaságról folytatott eszmecserében. Majd leszögezte, a magyar gazdasági növekedés az Európai Unió átlagát meghaladja, „növekedés szempontjából jól állunk”, az infláció 3 százalék alá szorul vissza, a beruházási mutató jobb, mint az EU-s átlag. A fogyasztással kapcsolatban – folytatta – annak is van előnye, ha az emberek takarékoskodnak, és annak is, ha fogyasztanak, emellett pedig soha annyi magyar nem nyaralt, mint idén. „Ezek mind olyan számok, melyek bizakodásnak adnak okot” – állapította meg. A magyar gazdaság összes adatát elemezve a kormányfő szerint azt lehet mondani, Magyarország a nekilendülés küszöbén áll, és túl van a nehezén. Egyvalami, a háború tudja keresztülhúzni a számításaikat – tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte, a bérekről való beszéddel óvatosan kell bánni, mert ha a bérnövekedés nem észszerűen történik, „a könnyű jó hír után jön a másnaposság és a fejfájás”. A vállalkozók ugyanis – ha nem tudják kitermelni a bért – elbocsátásokba kezdenek vagy visszafogják a fejlesztéseket. Ezért szerinte a legjobb, ha erről azok döntenek, akik csinálják, vagyis a munkavállalók és a munkaadók állapodnak meg. Az elmúlt években a kormánynak sikerült elérnie, hogy megegyezzenek, most is ez a terv.

Váratlan békemissziós akciók jöhetnek

Orbán Viktor ezt követően arról beszélt, a világ normális gondolkodású része mindig békepárti volt, így nekik a békemisszióval azt kellett elindítaniuk, hogy végre Európa is elkezdjen gondolkodni a béke lehetőségéről. Szerinte ugyanis beásták magukat az európai vezetők a háborúba, ami háborúpárti Európát eredményezett. Mindenkinek az az érdeke, hogy tűzszünet legyen, és béketárgyalások – ismételte meg. Úgy véli, ezt a gondolatot indította el a békemisszió, enélkül a vita el se indult volna a békéről. Most pedig egyre több országról derül ki – folytatta –, hogy szívesen csatlakozna a béketáborhoz, a német kancellár például már olyanokat mond, amiért három hete „megnyúzták volna a német médiában”.

– jelentette ki.

„Ha mi egyszer valamit megfogunk, azt nem engedjük el”

A kormányfő leszögezte, Magyarország önfelmentés, önsajnálat és nyavalygás helyett vett egy nagy levegőt, felépítette a kerítést. Aki nem ezt tette, az ma bevándorlóország, ám ha Brüsszel a feje tetejére áll, mi akkor sem leszünk ilyenek. Most végre Németországban felébredtek, ezért mondtam, hogy „üdv a klubban” – idézte fel a miniszterelnök. Hozzátette, a nyugat-európai vezetőknek már csak egy lépést kellene tenniük: nem szabad büntetni azokat, akik meg is védik a határokat, a pénzt nem elvinni, hanem adni kell a munka folytatásához.

– szögezte le.

Majd kifejtette, a német kancellár nem magától jutott a következtetésére, hanem mert migránsok késeltek meg békés választópolgárokat az utcán, már nem tudják kifizetni a rossz politikájuk költségeit, és az emberek felháborodtak. Ez a demokráciának egy sikere – összegzett a kormányfő.