- Ismét elmarasztalták Magyarországot Strasbourgban, ezúttal egy afganisztáni család jogellenes fogvatartásáért

Strasbourg sem talált mentséget egy család jogellenes fogvatartására és éheztetésére, és újabb tranzitzónás perben marasztalta el a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) – számolt be a hazánk újabb elmarasztalásáról menekültügyben honlapján a Magyar Helsinki Bizottság (MHB). A családot, egy menedékkérő anyát és négy gyermekét 17 hónapon át tartották jogellenesen fogva embertelen körülmények között, és a strasbourgi bíróság ítélete most kimondta, hogy a magyar állam megsértette az emberi jogaikat. 

– Szemben a kormány érvelésével, a tranzitzóna fogvatartásnak minősült, függetlenül attól, hogy a hatóságok hogyan nevezték, és attól az ügyeskedéstől, hogy nem hoztak döntést az őrizetbe vételről. A fogvatartásnak nem volt érvényes jogalapja, az önkényesnek, így jogsértőnek minősült, és azzal szemben nem biztosítottak jogorvoslatot. A gyermekek fogvatartásának körülményei és a nagykorú családtagok éheztetése szintén jogsértő volt, embertelen, megalázó bánásmódot valósított meg – foglalta össze az ítélet lényegét a jogvédő szervezet.

A Magyar Helsinki Bizottság a család történetéből kiemelte, hogy az afganisztáni Z. L. és családja a hazara kisebbséghez tartozik. Ez az etnikai közösség különösen megvetettnek számít Afganisztánban, és üldözik őket. A család Iránon, Törökországon, Bulgárián és Szerbián át menekült hozzánk, de menekülésük során az asszonytól és négy gyerekétől a férj és még egy gyerek elszakadni kényszerült. Nekik sikerült eljutniuk Ausztriába, ahol aztán tartózkodási engedélyt kaptak, míg Z. L.-ék Magyarországtól próbáltak védelemhez jutni. Ők szabályosan léptek be 2018 decemberében a röszkei tranzitzónába, ahol azonnal menedékjogot kértek.

– A nyilvánvaló üldözöttségük ellenére a menekültügyi hatóság rapid eljárásban megtagadta a menedékkérelmük vizsgálatát arra hivatkozással, hogy Szerbián keresztül jöttek, és kiutasították őket előbb Szerbiába, majd Afganisztánba. A tranzitzóna családi részlegéből három hónap után átrakták őket a még ridegebb idegenrendészeti körletre, az anyát és a 20 éves legidősebb gyerekét négy napon át éheztették. Csak azután kaptak újra enni, hogy a Magyar Helsinki Bizottság indítványára a strasbourgi bíróság felszólította erre a kormányt. 

Z. L. gyerekei közül hárman is kiskorúak voltak, egyikük pedig súlyos szívbeteg, és olyan orvosi ellátásra szorult, amit itt nem kapott meg. A család csak azután szabadulhatott ki, hogy a kormány 2020. május 21-én az Európai Unió Bírósága ítéletének nyomán felszámolta a tranzitzónákat. Z. L. és gyerekei Ausztriába mentek, végre egyesülhetett a szétszakított család. Ma is ott élnek – olvasható az MHB közleményében, amelyből kiderült: ügyfeleik immár a tizennegyedik perüket nyerték meg Strasbourgban a magyar állammal szemben a tranzitzónás fogvatartás miatt.