Ungváry Krisztián történész is elemezte a Telexen Orbán Balázs fejtegetéseit 1956 és az orosz-ukrán háború összefüggéseiről, és arra jutott, hogy a miniszterelnök politikai tanácsadójának az okfejtése a hazaárulás határait súrolja.
A történész egy 1956-ra vetített fiktív eseménysor alapján - amelyben Orbán Balázs mint a Nagy Imre-kormány politikai igazgatója megadást szorgalmaz - levezette, hogy az általa állított párhuzam a magyar forradalom és szabadságharc, valamint az orosz-ukrán háború között teljesen történelmietlen. „Azonban ha már Orbán Balázs volt annyira könnyelmű, hogy erre az analógiára ragadtatta magát, fel kell tennem a kérdést: amennyiben az 1956-os forradalom úgy alakult volna, ahogyan az előbbi, szigorúan az ukrán példából levezetett forgatókönyv is mutatja (...), akkor mit csináltak volna Orbán Balázzsal, ha a Nagy Imre kormány politikai igazgatójaként előadja azt az ötletét, hogy a háború értelmetlen, mert az ország megsemmisült, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye nagy része elveszett, és a magyar emberek a semmiért halnak meg. Az a gyanúm, hogy Nagy Imre minisztertársai a helyszínen agyonverték volna, maga a miniszterelnök pedig elhányta volna magát Orbán Balázs szavainak hallatán. Egyébként Orbán Balázs kijelentéséből az következik, hogy a magyar történelem egyetlen bölcs politikai döntése 1944. március 19-én történt, amikor a magyar kormány úgymond a vérontás elkerülése érdekében az úgynevezett értelmetlen harc helyett megértéssel fogadta a Német Birodalom csapatait. Ez az, ami ezek szerint példaértékű” - fogalmazott a történész.
Ungváry Krisztián a Mandiner munkatársának, Kohán Mátyásnak is üzent, akinek a műsorában Orbán Balázs megszólalt: „Az, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójával interjút készítő Kohán Mátyás történelmi ismeretei finoman szólva csekélyek, és még csak nem is kísérli meg leplezni Ukrajnával és az USA-val kapcsolatos ellenszenvét, nem meglepő. Érdekes elem, hogy Kohán Mátyás 1956 kapcsán a Brezsnyev-doktrínára hivatkozik, pedig azt csak tizenkét évvel később, 1968-ban hirdette meg a szovjet vezetés – nota bene, 1956-ban Moszkvában még Nyitika Hruscsov volt az úr” - jelezte.
Azonban mint írta amíg Kohán Mátyás simán csak műveletlen, Orbán Balázs megnyilatkozása szintlépést jelent. „Itt és most az történt ugyanis, hogy egy felelős magyar politikus szerint a szabadság és a függetlenség, vagy másképp megfogalmazva az önálló nemzeti és állami lét az semmi, Oroszország hadicéljaival kapcsolatosan pedig a legcsekélyebb kritika említése sem szükséges” - írta Ungváry Krisztián.
A történész arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazaárulás mint büntetőjogi kategória ma is létezik. A 2012. évi C. törvény 258. §-a alapján pedig Orbán Balázst csak egy kis lépés választja el attól, hogy a hűtlenség minősített esetét elkövesse. Ez annyi, hogy a megadásról szóló ötletét közvetlenül az Oroszországi Föderáció valamelyik diplomatájával ossza meg. Hozzátette, azért van szó minősített esetről, mert a cselekmény jogszerűen gyakorolt állami szolgálatával visszaélve történik. Ugyanakkor az előkészületi magatartás szerinte már most is megállapítható.
Orbán Viktor: A politikai igazgatóm félreérthetően fogalmazott, ami egy hibaVilághírű lett Orbán Balázs, aki nem védené meg a hazáját egy orosz támadástólOrbán Balázs közölte, hogy Magyarország nem védekezne egy orosz támadás ellen, mert fontosak a magyar életek