Oroszország;Kecskemét;NATO;Egyesült Államok;

- The Telegraph: Bővítenék a kecskeméti katonai bázist, atomfegyver-hordozó harci repülőgépek érkezhetnek Magyarországra

A brit lap szerint már a NATO égisze alatt zajló projekttel kapcsolatos közbeszerzések is lezárultak. A lépést válasznak szánják az orosz fenyegetésre.

A kecskeméti katonai bázist szeretné bővíteni az Egyesült Államok, és a NATO égisze alatt zajló projekt annyira előrehaladott állapotban van, hogy már a közbeszerzések is lezárultak – vette észre a The Telegraph erről szóló cikkét a Telex.

A brit lap szerint a lépést válasznak szánják az orosz fenyegetésre. A cikk alapján

olyan repülők is állomásoznának ezután Kecskeméten, amelyek atomtöltettel rendelkező bombák szállítására, célba juttatására is alkalmasak.

Az amerikai Európai Védelmi Kezdeményezés keretében megvalósuló fejlesztés során NATO-kompatibilis taktikai vadászrepülők és stratégiai szállítórepülők kerülnének Kecskemétre. F-15 Eagle harci gépek mellett A-10 Warthog és C-5 Galaxy teherrepülők is érkeznének Bács-Kiskun székhelye mellé.

A cikk megjegyzi,

az amerikai légierőnek voltak már Magyarországon F-15-ösei F-16-osai, de csak kiképzés, nem elrettentés céljából.

Kecskeméten van a Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárjának központja, ahol a JAS Gripen repülők is állomásoznak. A reptér bővítéséről a Telegraph azt írja, több közlekedőút és parkolóhely is épül az újonnan érkező repülőknek, fejlesztik a világítást és egy 21 millió dolláros (7,7 milliárd forintos), már aláírt szerződés keretében üzemanyag-tároló létesül.

A brit lap felidézi, Oroszország ukrajnai inváziója óta egyre hangosabb a kardcsörtetés Moszkva felől, erre reagálva Joe Biden amerikai elnök már elrendelte 20 ezer amerikai katona átirányítását a NATO keleti peremére. A kecskeméti és pápai légibázisok használatáról 2021-ben állapodott meg Washington és Budapest. Ez része volt egy olyan amerikai tervnek, ami még Donald Trump elnöksége alatt keletkezett, és kelet-európai légibázisok helyrehozataláról, fejlesztéséről szólt.

Hétfőn Bruno Kahl, a német hírszerző szolgálat (BND) vezetője arról beszélt, az orosz fegyveres erők valószínűleg legkésőbb az évtized végére személyi és materiális szempontból olyan helyzetbe kerülnek, hogy támadást indíthatnak a NATO ellen. A tisztviselő szerint Oroszország hajlandósága a hibrid és titkos intézkedések alkalmazására „korábban nem látott szintet” ért el, és „a NATO-val való közvetlen katonai konfrontáció Moszkva számára opcióvá vált”. Úgy látja, a Kreml célja a Nyugat megosztása annak érdekében, hogy akadályozza Európa védekező képességét, miközben megerősíti az orosz hadsereget egy esetleges támadásra való felkészülés érdekében. Úgy vélte, az orosz elnök végső célja, hogy „kiszorítsa az Egyesült Államokat Európából”, és visszaállítsa a NATO 1990-es évek végi határait, ezzel létrehozva egy „orosz befolyási szférát” és egy „új világrendet”.

A Tisza Párt elnöke, EP-képviselője megkezdte Brüsszelben a szakbizottsági munkáit, és most leginkább a Magyarországon egyre inkább hanyatló mezőgazdaság átalakítását szorgalmazta.