Magyarország;Orbán Viktor;Európai Néppárt;kormányváltás;

Orbán Viktor és Manfred Weber egy 2018-as EPP-frakcióülésen. A Fidesz akkor még a konzervatív pártcsalád tagja volt

- Kimondta az Európai Néppárt, hogy kormányváltást akar Magyarországon, kár, hogy ezt csak a magyarok intézhetik el saját maguknak

Bár a legnagyobb és legbefolyásosabb európai parlamenti frakció a Tisza Pártnak szurkol, ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon Orbán Viktorra, elengedhetetlen lenne a német kabinet támogatása. Ez jelenleg nincs meg.

Az Európai Néppárt (EPP) frakciója azt szeretné, hogy a TISZA Párt megnyerje a következő magyar parlamenti választást. Ugyanakkor a kormányukat a magyarok választják meg, és senki más – mondta el lapunknak Daniel Köster, az Európai Néppárt európai sajtóosztályának vezetője azzal kapcsolatban, hogy az EPP képviselőcsoportjának Facebook-oldalán kampány indult: „Itt az ideje, hogy Magyarországot közelebb hozzuk Európához, és esélyt adjunk neki, hogy felépüljön a rossz vezetés következményeiből. Itt az ideje, hogy Orbán Viktor távozzon.”

A sajtóosztály vezetője felidézte Manfred Weber néppárti elnök-frakcióvezetőnek a múlt szerdai strasbourgi plenáris EP-vitában elhangzott beszédét, amelyben a politikus Orbán Viktor kormányfőnek megmondta: – Ahogyan a cseh elnökválasztáson Petr Pavel legyőzte Andrej Babist, és ahogyan Lengyelországban Donald Tusk legyőzte Jaroslaw Kaczynskit, Tisza Párt és Magyar Péter le fogja győzni önöket Magyarországon. Jan Farsky cseh néppárti EP-képviselő szintén élesen bírálta a magyar kormányfőt. „Orbán Viktor egykor segített kivezetni országát egy önkényuralmi rendszerből, hogy aztán két évtizeddel később úgy döntsön, hogy felépíti a sajátját” – írta egyenek mellett Instagram-oldalán olvasható bejegyzésében. Hozzátette: „Az orbáni illiberális demokrácia nem a siker kulcsa”.

Bár a néppárti EP-frakciónak és a pártcsaládnak nincs közvetlen befolyása az európai politikára, politikai szempontból mégsem nevezhető jelentéktelennek, hogy az EPP Orbán-kormány bukását reméli. Az Európai Néppárté a legnagyobb messze a legbefolyásosabb frakció az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyen bizottsági elnök mellett mintegy tucatnyi uniós miniszterelnök tartozik a pártcsaládhoz. A kérdés az, hogy az EPP-nek sikerül-e meggyőznie a magyar belpolitikával kapcsolatos terveiről az EPP-hez tartozó állam- és kormányfőket. Volt már ugyanis példa arra, hogy néppárti uniós miniszterelnökök buktattak meg kormányfőt: 2011-ben Angela Merkel akkori kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök nyomására mondott le Silvio Berlusconi olasz kormányfő, és még ugyanebben az évben Angel Merkel fellépésére a görög kormány élén álló Jeorjiosz Papandreu.

Ahhoz azonban, hogy az Európai Unió komoly politikai nyomást gyakoroljon egy tagországra, elengedhetetlen a mindenkori német kormány támogatása. Ez a politikai akarat egyelőre hiányzik a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz kabinetjéből. Pedig a berlini kormány rendkívül kritikus Orbán Viktorral és kormányával szemben,

a rendszerváltás óta nem volt ennyire rossz a német-magyar viszony, 

nemrég a német és a francia nagykövet közösen fogalmazott meg szóbeli diplomáciai jegyzéket, demarsot Orbán Balázs nagy felháborodást keltő szavai miatt, a német nagykövet pedig a német egység napja alkalmából tartott fogadáson keményen bírálta a magyar kabinetet, amelyre válaszként Szijjártó Péter bekérette Julia Grosst. Ugyanakkor Scholz figyelmét most lekötik a belpolitikai, de főleg a gazdasági nehézségek és az a kérdés, hogyan lehetne kilábalni a recesszióból, s új lendületet adni pártjának, az SPD-nek a jövő szeptemberi parlamenti választásig.

Érdekesebb lesz a helyzet, ha a 2025-ös voksolás után Friedrich Merz, a CDU elnöke kerül a berlini kormány élére, amire nagy az esély. Merz, akinek pártja szintén az EPP pártcsaládjának része, korábban többször is élesen bírálata a magyar kormányt. 2019 májusában keményen bírálta az Orbánékat, miután a magyar miniszterelnök bejelentette, nem támogatja, hogy Webert jelöljék az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Akkor határozottan kijelentette, a Fidesznek távoznia kell az Európai Néppártból. Nem mellesleg Merz a szélsőjobb nagy kritikusa, aki kizár bármiféle együttműködést az Alternatíva Németországért (AfD) párttal.

Ellenőrzéseket indíthatnak egyes tankerületi központok több iskolában is, hogy megbizonyosodjanak arról, az intézményekben betartják a mobil- és okostelefonok használatát korlátozó, szeptember 1-jétől hatályos rendeleti előírásokat – értesült a Népszava.