Miközben vasárnap rég nem látott pusztítást okoztak az izraeli hadsereg (IDF) légi és tűzérségi támadásai a Gázai övezetben – 24 óra alatt legkevesebb 108 palesztin vesztette életét a csapásokban –, Kairóba utazott az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sabak vezetője. Ronen Bar az egyiptomi titkosszolgálat frissen kinevezett új vezetőjével, Hasszán Mahmúd Rasaddal egyeztet a tűzszüneti- és túszszabadítási tárgyalások felélesztéséről. Ezek a tárgyalások egyiptomi, katari és amerikai közvetítéssel zajlottak eddig is, a szomszédos Egyiptom kulcsszereplő ebben a folyamatban.
A libanoni Hezbollah terrorcsoport hétvégén is újra közölte, mindaddig folytatja a harcot Izrael ellen, míg az IDF ki nem vonul Gázából és véget nem ér a gázai „népirtás”. A palesztin enklávéban elhatalmasodó humanitárius válság, az áldozatok számának további növekedése az amerikai kormányzatot azért is aggasztja, mert annak érezhető hatása van a demokraták elnökválasztási kampányára. Vasárnap több nemzetközi szervezet mellett a közel-keleti békefolyamat különleges ENSZ-koordinátora, Tor Wennesland nyilatkozatban ítélte el „a civilek elleni folyamatos támadásokat”. Hangsúlyozta: ennek a háborúnak véget kell vetni, a Hamász által fogva tartott túszokat ki kell szabadítani, a palesztinok kitelepítését meg kell szüntetni, és meg kell védeni a civileket, bárhol legyenek is.
Legkevesebb 108 ember halt meg Gázában az újabb izraeli légicsapásokbanIzrael végzett a Hamász első számú vezetőjével, a 2023. október 7-i terrortámadás értelmi szerzőjévelAntony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn újabb, a háború kitörése óta immár 11. közel-keleti turnéjára indult. A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint az amerikai diplomácia vezetője a térségbeli vezetőkkel egyeztet a gázai háborút lezáró tűzszüneti tárgyalások újrakezdéséről, az enklávéra vonatkozó háború utáni rendezésről, valamint a Hezbollah és Izrael közötti háború diplomáciai rendezésének lehetőségeiről.
Ezzel egyidőben Bejrútba érkezett Amos Hochstein, Joe Biden amerikai elnök különmegbízottja, aki Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnökkel és a Hezbollahval szövetséges Nabih Berri parlamenti elnökkel egyeztet a rendezés lehetőségeiről. A The Times of Israel hírportál információi szerint Izrael a múlt héten átadott az Egyesült Államoknak egy dokumentumot, amely tartalmazza a libanoni háborút lezáró diplomáciai megoldás izraeli feltételeit, ám azzal Washington nem ért maradéktalanul egyet. Többek között azért, mert Izrael azt szeretné, hogy használhassa a libanoni légteret, és „aktív beavatkozást” hajthasson végre, ha a Hezbollah megpróbálja újraépíteni terrorinfrastruktúráját. A 2006-os 1701-es ENSZ BT határozat viszont egyértelműen leszögezi, hogy Dél-Libanonban katonai erőként csakis a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartó missziója (UNIFIL) lehet jelen. Hochstein Bejrútban emlékeztetett, hogy a határozatot nem hajtották végre, lehetővé téve a Hezbollah számára, hogy félelmetes fegyverkészletet és védelmi képességeket építsen fel, így sem az UNIFIL, sem a libanoni hadsereg nem mert szembeszállni az Irán által támogatott terrorcsoporttal. Washington elvárja, hogy az ENSZ-határozatot minden fél tiszteletben tartsa és egy olyan formulán dolgozik, amely egyszer s mindenkorra véget vetne a konfliktusnak.
Egy év pokol, és még nincs végeA diplomaták mellett a titkosszolgálatok is egyre aktívabbak. Hétvégi információk szerint kiszivárgott és a világhálón kering egy olyan amerikai titkosszolgálati jelentés, amely Izrael Irán elleni válaszcsapási terveiről szól, és olyan jelölésekkel van ellátva, amely szerint azt csak az Egyesült Államok „öt szem” szövetségesei - Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság - illetékesei láthatják. Közben hétfőn hét izraeli zsidó állampolgárt tartóztattak le Iránnak való kémkedés gyanújával. Az izraeli ügyészek szerint a gyanúsítottak pénzért kémkedtek Iránnak, több száz feladatot végeztek el - fényképeket készítettek és információkat gyűjtöttek az IDF bázisairól és létesítményeiről, valamint a Vaskupola légvédelmi rendszer lövedékeinek telephelyeiről. A gyanúsítottak mindegyike a háború kezdete óta, egyesek két éve már kémkedtek. Az államügyészség szerint ez az egyik legsúlyosabb ügy, amelyet az elmúlt években vizsgáltak.
