Fél év alatt 26 tulajdonossal állapodott meg a Fővárosi Lakásügynökség, eddig nyolc bérlő költözött be, illetve fogadta el a felajánlott lakást. Folyamatos a többi lakásra is a megfelelő bérlő kiválasztása. Eddig több mint kétszázan töltötték ki a bejelentkező adatlapot. Bár konkrét eredmény elvárás nincs, de októberben azért kampányt indítottak, hogy felpörgessék a programot.
„Még mindig kevesen ismerik a programot, az indulás óta volt egy hangos választási kampány, azután jött a nyár, sok lakástulajdonoshoz vélhetőleg nem jutott el a Fővárosi Lakásügynökség ajánlata, de sokan várnak az első tapasztalatokra is”
– válaszolta a lassúnak tűnő indulás okait firtató kérdésünkre Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki ennek ellenére nem tartja kudarcosnak a fővárosi vállalkozást. Mint mondja: ezzel éppen 26-tal több olyan család jut megfizethető lakáshoz, akiknek a program indítása előtt erre esélyük sem volt erre és ez a szám minden bizonnyal növekedni fog az idő múlásával.
Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Fővárosi Lakásügynökség idén márciusban kezdte meg működését több mint három éves előkészület után. A lakhatási válság kezelését és a munkaerőpiaci mobilitás biztosítását célzó programot 2021-ben mutatták be, 3 éves bevezetési időszakkal és évi 50-150 magánlakás bevonásával számoltak. Az ügynökség egyelőre a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központon (BFVK) belül működik, 50-100 általuk kezelt bérlemény esetén válhat külön szervezeti egységgé.
Kiss Ambrus: Hatalmas az érdeklődés a most induló Fővárosi Lakásügynökség irántA modell lényege, hogy a jelenleg üresen álló, vagy piaci áron kiadott magántulajdonú lakásokat alacsony jövedelműek számára is elérhető bérleti díjjal vonják be a budapesti lakáspiacra. Olyan bérlői réteget céloznak meg, akik kiszorulnak a szűkös önkormányzati bérlakáspiacról, de a piaci bérletárak nagyon megterhelik őket. A bérlők kiválasztásakor előnyt élveznek a gyermeket nevelők és a közszolgáltatásban dolgozók.
A Fővárosi Lakásügynökség a piaci lakbérnél 30 százalékkal olcsóbban adja bérbe a lakásokat, míg a lakások tulajdonosainak az elérhető piaci bérleti díj 85 százalékát fizeti ki. A különbözetet a főváros fizeti ki. Az olcsóbb bérleti díj fejében a főváros átvállalja a bérbeadás bizonyos terheit és kockázatait a tulajdonostól. Az ügynökség bonyolítja a bérlőkeresést és a szerződéskötést, garantálja a tulajdonos felé a rezsi és a lakbér pontos fizetését, valamint a lakás kiürítését a szerződés lejártakor, de például a karbantartás a tulajdonos feladata marad. Csakhogy sokan azt várnák, hogy a kisebb bevételért cserébe valamennyi kiadással járó nyűgtől megszabadítja őket az ügynökség. A főváros éppen ezért két további szolgáltatási csomagot ígért, de még dolgoznak rajta.
A lakásügynökségre nyert 3 milliárd forintos uniós támogatás 2029 végéig használható fel.
Ez egyébként csak az egyik lába az új fővárosi lakhatási modellnek kialakítása. Az Európai Uniótól nyert 20 milliárd forintos támogatásból két további programot is indítottak. Az egyik a meglévő önkormányzati lakások korszerűsítését célozza, a másik pedig az önkormányzati tulajdonú, de eredetileg nem lakás célú, használaton kívüli épületek funkcióváltó felújítása. Ennek keretében egy 13 éve nem használt újpesti iskolaépületet alakítanak át bérházzá. Az 5 millió eurós támogatásból, összesen 6,2 millió eurós (2,4 milliárd forint) összköltségvetésből megvalósuló programnak csak egyik eleme az energiahatékony szociális lakások kialakítása, a másik eleme a bérlők és a környéken élők egymást segítő közösségének létrehozása.
„A tervezés idén fejeződik be, a kivitelezői tendert is kiírják 2024-ben, így 2025 nyarán megkezdődhetne a kivitelezés, ami 2026-ra fejeződhet be. A projekt lezárásának céldátuma 2027 novembere”
– mondja Kiss Ambrus.
Lakásügynökség: őszre várják a felfutástA fentiekből látható, hogy a főváros évekkel ezelőtt felismerte, hogy Budapesten lakhatási válság van és elkezdett dolgozni ennek felszámolásán. A kormány meg csak most ébredezik – jegyzi meg a főigazgató. Karácsony Gergely főpolgármester is üdvözölte, hogy a kormány ébredezik hosszú álmából, lévén a lakáskrízis megoldása „az állam nélkül nem fog menni”. A lakhatási válság egyik legfontosabb oka, hogy kevés a bérlakás. Ilyenek építésére leginkább a Rákosrendezőhöz hasonló rozsdaövezetekben, régi ipari és vasúti területeken van mód a főpolgármester szerint, aki örömmel fogadta, hogy a kormány végre kiírta azokat a felhívásokat, amelyek révén Budapest hozzáférhet a neki járó uniós forrásokhoz.
A korábbi lakásprogramok – kormánytól meglepően erős - kritikája után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter néhány napja új lakáspolitikai akciótervet hirdetett. Az Orbán-kabinet hirtelen rájött, hogy lakásválság van. A magyar fiatalok havi jövedelmük 50-60 százalékát lakásbérletre költik, miközben az OECD szerint 30 százalék feletti már lakhatási válság van, 40 százalék felett pedig kritikus a helyzet. Az új irány tehát a megfizethető lakás, amelyhez 5 év alatt 150 ezer új lakás építése, 5 százalék alatti lakáshitel-kamatok kellenek.
Budapesten már több az Airbnb, mint a szállodai szobaA kormány ráébredt arra is, hogy túl magasak a lakbérek, márpedig a lakosság 18 százaléka nem saját lakásában él. A tárcavezető szemrehányóan azt is megjegyezte, hogy azért kell a kormánynak ezzel foglalkozni, mert az önkormányzatok eddig nem csináltak semmit. (Arra nem tért ki, hogy miből is kellett volna az ehhez szükséges pénzt kigazdálkodniuk a településeknek.) Példaként említette az Airbnb-t, amelynek megregulázására megkapták az eszközt, de nem használták, így most nekik kell beavatkozniuk. Nagy Márton bejelentette, hogy a kormány tervei között szerepel, hogy Budapesten két évig nem ad ki engedélyt új Airbnb-re. (Megjegyeznénk, hogy ehhez módosítani kell a hatályos kormányrendeletet, mivel ez jelenleg az önkormányzatok feladatkörébe utalja a kérdést.) Ezenfelül szigorítanák az Airbnb szerződési feltételeit és 4-5-szörös adóemelést is terveznek. Korábban a tárcavezető azt mondta, hogy várják ehhez Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének javaslatait.
A párt főpolgármester-jelöltje valóban bejelentette, hogy lesz erről egy indítványa, ám egyelőre nem állt elő velük. A Népszava is hiába kérdezett rá az elképzelésekre, nem kaptunk választ. A lakásprogram részleteit firtató kérdéseinkre a Nemzetgazdasági Minisztérium sem válaszolt.
Azt ugyanakkor hétfőn egy közleményben tudatták: a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását, és az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése megkezdődött.
„A törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38.400 forintról 150 ezer forintra emelkedik”.
A javaslat mindemellett két éves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.
Eltérő kerületi gyakorlat
Az országban elsőként a főváros VI. kerületében döntöttek a rövid távú lakáskiadás betiltásáról. Terézváros momentumos polgármestere ügydöntő szavazást írt ki a kérdésben. Két hét alatt több mint hatezren adták le a voksukat, 54 százalékuk az airbnb ellen. Ennek megfelelően Terézvárosban nulla napban határozzák meg a kiadható napok számát az egyéb és magánszálláshelyek esetén. A rendeletről az október végi testületi ülésen döntenek és várhatóan 2026. január 1-jén lép hatályba, így a szálláskiadással foglalkozóknak több mint egy évük lesz felkészülni a változásra. A többi kerület egyelőre nem követte a példáját. Erzsébetvárosban bár évek óta dolgozik egy rövid távú lakáskiadással foglalkozó munkacsoport, de még nem döntöttek, ennek jogát viszont nem szívesen engednék át a kormánynak. Józsefvárosban nem tartják jó megoldásnak az általános tiltást, egyébként is nagyobb gondnak tartják, hogy kevés az önkormányzati bérlakás, a lakhatási válságon szerintük nem segít az airbnb korlátozása. Ferencvárosban hatékonyabbnak tartják a célzott szabályozást, náluk inkább a több lakásból kialakított hostelekre van panasz. Az V. kerület már 2020-ban korlátozta a rövid távú lakáskiadást: egy épületben legfeljebb a lakások 5 százaléka használható szálláshelyként, ezenfelül egyéb elvárásokat is megfogalmaztak a közösségi együttélés alapvető szabályairól a szállásadók felé (pl.: társasházi házirend betartatása, az üzemeltető 24 órás elérhetősége, stb.). A szabályok megszegésért több millió forintos bírság szabható ki.
