A keddi brüsszeli vitára a magyar EU elnökség alatt került sor, ráadásul az a furcsa, és néhány tagállamban nemtetszéssel fogadott helyzet állt elő, hogy a magyarok nem adták ki a kezükből a vita vezetését. A téma napirendre tűzését Németország és néhány másik uniós ország javasolta. A hetes cikkelyes folyamatnak az a célja, hogy megállapítsa, Magyarországon rendszerszerűen és tartósan sérülnek-e az EU alapértékei. A huszonhetek egyelőre párbeszédet folytatnak 2018. decembere óta.
A vitában az Európai Bizottság tartott helyzetértékelést, majd a kormányok képviselői kaptak szót. A Benelux-országok közös nyilatkozatot tettek, amelyben leszögezték: a hetes cikkelyes procedúra több mint hat éve alatt nem igen fordultak jobbra a dolgok Magyarországon, ezért a folyamatot fenn kell tartani. Többen, például a franciák nevében is felszólaló németek, aggályosnak ítélték a szuverenitásvédelmi törvényt, a rendeleti kormányzást, a sajtószabadság helyzetét.
Bóka János Európa-ügyi minisztertől és Didier Reynders igazságügyi biztostól az ülést követő sajtótájékoztatón megkérdeztük, látnak-e esélyt rá, hogy Magyarország ne veszítsen az év végén több mint egymilliárd eurót azért, mert nem hajtotta végre maradéktalanul azokat a korrupcióellenes intézkedéseket, amelyek a felfüggesztett pénz feloldásához szükségesek. Az uniós intézmények csaknem két éve zároltak 6,3 milliárd eurót az országnak jutó közösségi alapokból, mert veszélyben látták azok szabályszerű felhasználását. Ennek az összegnek egy része, több mint egymilliárd euró december 31-én végleg elvész, ha a kormány nem teljesíti a felszabadításához kötött feltételeket.
Több száz milliárd forintot bukhat Magyarország az Orbán-kormány korrupciója miattBóka János válaszában nem beszélt a támogatások feloldásához fűzött feltételek teljesítéséről, de azt elmondta, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény nemrég elfogadott módosítását a napokban elküldik az Európai Bizottságnak. Reynders szerint egy hónapjuk van a módosított szöveg értékelésére, és ha úgy látják, hogy megfelel az elvárásaiknak, akkor még az év vége előtt megszülethet a kedvező minősítésük.
Erasmus-ügy: Hiába állít mást az Orbán-kormány, Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem volt érdemi párbeszédA 21 modellt váltó egyetem újbóli uniós finanszírozásáról - köztük az Erasmus+ csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program támogatásáról - a jelenleg Magyarország által elnökölt EU Tanácsnak kellene döntenie a bizottsági vélemény alapján.
