A tavalyi évhez képest valamelyest csökkent az elárverezett ingatlanok száma, de még így is több mint 2500 esetben lehetett eredményes a kényszerértékesítés a kilakoltatási moratórium vége óta – írja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai alapján a hvg.hu.
A törvény szerint a végrehajtók november 15. és április 30. között magánszemélyek esetében nem kezdeményezhetnek kilakoltatást. Ez a szabály nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak.
Az április 30. és október közepe közötti időszakban
több mint 7500 ingatlant hirdettek meg árverésre, ebből nagyjából 2500 esetben zárult érvényes ajánlattétellel a licit.
A hivatalos adatokból nem derült ki, hogy ezek közül hány volt lakóingatlan, de a tapasztalatok alapján jelentős részüket lakásként használhatták. A portál szerint ezt támasztja alá az is, hogy az MBVK árverési felületén jelenleg nagyjából 2300 ingatlanra lehet licitálni, ebből pedig 2000 számít lakóingatlannak, lakóépületnek vagy öröklakásnak.
A licitek összértéke 21,8 milliárd forint volt, azaz ha sikerült lezárni az eljárásokat, akkor nagyjából ennyi pénz folyhatott be a 2500 kényszerértékesítéséből. Vagyis
naponta körülbelül 15 ingatlant adhattak el, átlagosan 8,7 millió forintos áron.
A korábbi években még több árverés volt, tavaly például az április végétől november közepéig tartó időszakban naponta nagyjából 20 ingatlant kényszerértékesítettek, a legmagasabb érvényes licitek összesített értéke pedig tízmilliárd forinttal több, csaknem 32 milliárd forint volt.
Egy év alatt megnégyszereződött, közelít a járvány előtti szinthez a végrehajtások számaMint megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a bankok lakossági hitelállománya 7,9 százalékkal bővült éves alapon 2024 harmadik negyedévében. Ezzel az ütemmel a magyar hitelpiac az uniós élbolyba került, ez a 5. leggyorsabb növekedési ütem, az EU-ban ugyanis alig 0,9 százalékkal nőtt az eladósodás mértéke, de a referenciának tekintett másik három visegrádi-országban is 5,1 százalékos bővülést mértek. A hazai pénzintézetek háztartásokkal kötött új hitelszerződéseinek volumene éves összehasonlításban 72 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke több mint a duplájára emelkedett. A gyors felfutásban egyszerre játszik szerepet az alacsony bázis – az inflációs válság idején gyakorlatilag befagyott a hitelezés, különösen a lakáshitelezés. Másfelől a gyors lakossági hitelállomány növekedést hajtja az állami lakástámogatási rendszer átalakítása, a támogatások megszüntetése, azok gyakorlatilag kizárólag hitellé való alakítása. Az MNB adatai szerint a harmadik negyedben 300 milliárd forinttal több hitel folyósítottak a bankok a háztartásoknak, mint egy évvel korábban – ez GDP 0,35 százaléka.
A hvg.hu felidézi, a Habitat for Humanity jelentése szerint Magyarországon a háztartások összes jövedelmének jelentős részét viszi el a lakás fenntartása, azaz a rezsi, a hiteltörlesztés vagy a lakásbérlés. A legtöbben viszont nagyon fegyelmezetten fizetik a lakáshitelek törlesztőrészleteit: lakbérrel vagy a lakáshitellel az emberek 9,7 százaléka csúszott meg az adatfelvétel előtti egy évben, a rezsivel vagy közös költséggel 7,2, míg az áruhitelnél vagy személyi hitelnél már 20 százalék fölötti ez az arány.
Egyre jobban eladósodunk: a háztartások hitelállománya havonta 100 milliárd forinttal nőtt a harmadik negyedévben