Marcel Ciolacu hivatalban lévő miniszterelnök nyerte a Romániában vasárnap tartott elnökválasztás első fordulóját. Második helyen a 2015-ben alakult liberális-rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát (USR) jelöltje, Elena Lasconi lett a voksok 16 százalékával – derül ki az Avangarde – CIRA urnazárás után közzétett exit poll adataiból. Ha ez így marad, ők ketten jutnak a megméretés december 8-án tartandó második fordulójába. Harmadik a szuverenistaként ismert független jelölt, Călin Georgescu lett 16 százaléknyi vokssal, a negyedik a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, George Simion lett 15 százalékkal. Nicolae Ciucă szenátusi elnök 14 százaléknyi, Mircea Geoana volt kormányfő és NATO-főtitkárhelyettes 5 százaléknyi szavazatot kapott.
Elena Lasconi a mindössze 27 ezres Argeș megyei kisváros, Câmpulung polgármestereként juthat be az elnökválasztás második fordulójába. Ő volt az, aki a Digi24-nek adott október elején interjújában azt mondta, nemkívánatos személynek nyilvánítaná Romániában Orbán Viktort, és elbeszélgetne a magyar kormányfővel, ha megválasztják román elnöknek.
Ezekben az exit poll adatokban ívja fel a figyelmet a HotNews – nincsenek benne a román diaszpóra szavazatai, mintegy 800 ezer voks, a diaszpórában pedig George Simion elég népszerű. A legnagyobb meglepetést az oroszpárti kijelentéseiről ismert Călin Georgescu jó szereplése jelenti, aki 2020-ban még az AUR miniszterelnök-jelöltje volt.
Románia Franciaországhoz hasonlóan félelnöki rendszerben működik, az elnök szava a döntő az ország sorsát illetően, így az egész megméretés fő kérdése az, hogy az EU- és NATO-tag Románia kitart-e a megkérdőjelezhetetlenül nyugati orientáció mellett vagy a szélsőjobboldali George Simion vagy Călin Georgescu vezetésével beáll az EU-szkeptikusok a többi között Orbán Viktor vezette kórusába.
Nyitott a verseny a román elnökválasztáson, a felmérések szerint nincs kérdés, de voltak már hatalmas meglepetésekA román elnökválasztás december 8-i második fordulójáig az ország lakói még egyszer mehetnek szavazni, mégpedig a december 1-én tartandó parlamenti választáson. Utóbbinak a nagy kérdése az,. hogy az RMDSZ átlépi-e a bejutási küszöböt.
A magyar-román viszonyban nagyjából csend van azóta, hogy az RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy az Orbán-kormány ne akarja szétverni a magyar érdekképviseletet azzal, hogy felépít egy másik szervezetet helyette. Orbán Viktor 2023-ban és 2024-ben is benézett Marcel Ciolacuhoz a tusnádfürdői beszéde előtt, igaz, tavaly mindenki előtt kinevette a szomszéd ország diplomáciáját egy demars miatt, amelyet a bukaresti külügytőll kapott arról, hogy milyen témákat kerüljön.
