korrupció;Nemzetgazdasági Minisztérium;büntetőügy;Innovációs és Technológiai Minisztérium;

Karsai Tamás a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkáraként

- Varga Mihály volt helyettes államtitkára és Palkovics László egykori bizalmasa is tagadta bűnösségét a korrupciós perben

Így tárgyalást tartanak majd az ügyükben, ha az előkészítő üléssorozat véget ért.

Szerdán mások mellett Karsai Tamás XI. rendű vádlottat, 2014-2018 között az akkor még Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium uniós pénzek elosztásáért felelős helyettes államtitkárát és Barta-Eke Gyula XII. rendű vádlottat, a korábban Palkovics László vezette innovációs tárca alá tartozó, akkor IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-nek hívott állami cég 2019-2022 közötti vezetőjét (aki később a szintén Palkovics alá tartozó Autóipari Próbapálya Zala Kft. vezetőjeként dolgozott) hallgatták ki a több minisztériumot érintő korrupciós büntetőügyben – írja a 444.

A vádirat szerint 2015-től 2022 tavaszáig az 54 vádlott több mint száz uniós pályázatot és 25 milliárd forintot érintő vesztegetésekben vett részt.

Az ügyészség Karsaira 4 év letöltendő börtönt és 2,8 milliós pénzbüntetést, míg Barta-Ekére 5 év letöltendő börtönt és 6,75 milliós pénzbüntetést kért. Mindkettejüket büntetnék vagyonelkobzással is, aminek összege Barta-Eke esetében 124,5 millió forint, míg Karsai esetében 9,5 millió forint a vádirat szerint.

A bíró kérdésére sem Karsai Tamás, sem Barta-Eke Gyula nem ismerte el a bűnösségét, így mindkettejük ügyében tárgyalást tartanak majd, ha az előkészítő üléssorozat véget ért.

A portál tudósítása alapján Barta-Eke azt mondta, szerinte a vádirat számos tény- és tárgybeli tévedésen alapul, melyekre a tárgyalás során rámutatnak majd. Ügyvédje hosszasan ismertette bizonyítási indítványát, dokumentumok és levelezések beszerzését, valamint tanúmeghallgatásokat is kezdeményezett, míg Karsai ügyvédje 15 napot kért, hogy írásban benyújtsa az indítványát.

A szerdai előkészítő ülésen kihallgatták a korábban Barta-Eke beosztottjaként dolgozó B. I. XIII. rendű és P. J. XIV. rendű vádlottakat is. Rájuk szintén letöltendő börtönbüntetéseket kért az ügyészség, valamint pénzbüntetéssel és közügyektől eltiltással is büntetné őket. Ők is tagadták bűnösségüket, így az ügyük ugyancsak tárgyalással folytatódik majd. P. J. írásbeli nyilatkozatot is tett a bíróságon, ebben azt állította, hogy nem követte el azt, amivel H. A. XVIII. rendű vádlott és az ügyészség vádolja.

Szerinte a vádhatósággal egyedüliként egyezséget kötött H. A. állításait „az ügyészség egy az egyben átemelte”, és nem vizsgálta azok valóságtartalmát.

A több minisztériumot és számos vállalkozást érintő korrupciós per az úgynevezett előkészítő ülésekkel október közepén kezdődött a Budapesti Környéki Törvényszéken. Az első két tárgyalási napon, bár nem idézték, megjelent az I. rendű vádlott, K. T. is, akit az első, majd a második alkalommal is biztonságiakkal vezettetett ki a bíró a tárgyalóteremből. Az eddigi előkészítő üléseken öt volt pénzügyminisztériumi dolgozó, köztük három osztályvezető – a III., IV. és IX. rendű vádlottak –, valamint néhány sokadrendű vádlott már elismerte a bűnösségét.

Mint arról lapunk is beszámolt, a Pénzügyminisztérium még 2022. áprilisában közölte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy „több minisztériumban is lecsaptak” olyanokra, „akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el”, de a lap szerint csak „alacsony rangú bürokraták (…) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet”. Néhány nappal később viszont kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár, K. T. is érintett lehet az ügyben, és valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A vádlottak különféle ragadványnevekkel illették a többi szereplőt, hogy egy esetleges lehallgatás során a nyomozók ne tudják őket azonosítani. A telefonbeszélgetésekben például a Pénzügyminisztérium egyik kontrolling osztályának vezetőjét gyakran „faszfejként” emlegették, de volt „Pumukli”, „Bagoly” vagy „Okos madár”, Kudlik Juli” vagy „Görögsali” is. A helyszíni ellenőrzést „gestapónak” hívták.

Itthon 298 százalékkal, uniós átlagban 149 százalékkal kell ma többet fizetni egy lakásért, mint 9 évvel ezelőtt – ez is kiderül a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási jelentéséből.