A populista pártok számára esélyt jelenthet a szíriai helyzet, hiszen a diktátor Basár el-Aszad hatalmának megdöntése után harciasan követelhetik a Nyugatra menekült szíriaiak visszatoloncolását. Az EUrópai Unió tagállamaiban már tavaly megindult a vita arról, mennyire tekinthető biztonságos országnak Szíria. A damaszkuszi fordulat után azonban egy sor ország máris felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását, miközben brüsszeli illetékesek figyelmeztetnek arra: korai lenne visszaküldeni szülőhazájukba a menekülteket, hiszen senki sem tudja, mi vár rájuk.
Németországban a bevándorlási és menekültügyi hivatal leállította a szíriai menedékkérők kérelmeinek feldolgozását, a jobboldali pártok pedig a menekültek gyorsított hazatérését követelték. Jelenleg 47 ezer szíriai menedékkérelmének elbírálása van folyamatban a helyi hatóságok közlése szerint. De mi történjék azokkal, akik már évek óta Németországban élnek? Több politikus arra is figyelmeztet, hogy a német társadalomba jól beilleszkedett, már német állampolgársággal rendelkező szíriai menekültek visszatérésének nincs értelme. Az országban például több mint ötezer szíriai orvos dolgozik. A csaknem egymillió szíriai menekült közül több mint 700 ezren rendelkeznek menedékjoggal. Sokan megszerezték a német állampolgárságot, és foglalkoztatják őket. Különösen a keresztény uniópártok elkötelezettek amellett, hogy a szíriai menekülteket a lehető leggyorsabban hazaszállítsák. A kereszténydemokrata CDU politikusa, Jens Spahn ezer eurót fizetne a szíriai menekülteknek a visszatérésükért. Mindez azt mutatja, hogy a CDU igyekszik túllicitálni a menekültválságból jelentős politikai tőkét kovácsoló szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártot a szíriai bevándorlókat illető fellépésben. Ugyanakkor Németországban is figyelmeztetnek arra, hogy ezek a lépések elhamarkodottak a képlékeny szíriai helyzet miatt.
Emmanuel Macron szerint a „barbarizmus állama megbukott”, Olaf Scholz új Szíriáról beszél az Aszad-rezsim megdöntése utánNyugaton óvatos derűlátással fogadták Bassár el-Aszad rezsimjének megdöntésétFriedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje, akinek nagy esélye van arra, hogy a következő német szövetségi kormány élére kerüljön, azt közölte, a jövő év elején konferenciát kellene rendezniük a szíriai újjáépítésről és a visszatérésről a fő befogadó országoknak.
Ausztria és Németország mellett Svédország fogadta be a legtöbb szíriai menekültet. Az ottani statisztikai hivatal szerint csak 2015-ben valamivel több mint 160 ezer szíriai kért menedékjogot. 2023-ban pedig az Eurostat adatai szerint 200 ezer szíriai gyökerű bevándorló élt a skandináv államban. Svédország is csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek felfüggesztették a szíriaiak menedékkérelmémek elbírálását. Jimmie Åkesson, a jobboldali populista Svéd Demokraták vezetője szerint újra kell gondolni a menedékjoggal rendelkező szíriai menekültek státuszát az országban. Johann Forsell bevándorlásügyi miniszter azonban azt közölte, túl korai lenne messzemenő következtetéseket levonni a szíriai helyzetből. A svéd migrációs hivatal jogi osztályának vezetője, Carl Bexelius is „törékenynek” nevezte a közel-keleti államban kialakult viszonyokat. A svéd hatóságok ezért a szíriai politikai helyzet tisztázásáig a kitoloncolásokat is felfüggesztenék.
A lázadókat is meglepte, hogy milyen gyenge a szíriai hadsereg, van esély a teljes káosz elkerüléséreFranciaországban a belügyminisztérium jelezte, hogy felfüggesztették a szíriaiak menedékkérelmének elbírálását. A menekülteket érintő jogi döntéseket a migránsok védelmével foglalkozó francia hivatal (OFPRA) hozhatja meg. "Mint minden más alkalommal, úgy ezúttal is érvényes az az előírás, amely szerint ha a menedékkérők származási országában megváltozik a helyzet, ez a menedékkérelmeivel kapcsolatos döntéshozatal ideiglenes felfüggesztéséhez vezethet” – közölte a hivatal. Az OFPRA legfrissebb adatai szerint 2023-ban több mint 4465 szíriai állampolgár menedékkérelmét regisztrálták Franciaországban, 2500-at pedig 2024 eleje óta. Franciaország mintegy 45 000 szíriai menekültet fogadott be a polgárháború 2011-ben történt kitörése óta.
Az említett országok mellett Olaszország, Dánia, Hollandia, valamint az Egyesült Királyság is felfüggesztette a szíriai menedékkérők menekültügyi eljárását. A szíriai menekültek helyzete, sorsa középpontba kerülhet a jövő csütörtökön esedékes uniós csúcstalálkozón.
Sok menekült tervezi a hazaköltözést
Először nem hittem el. Egyszerűen hihetetlennek tartottam, hogy végre sikerült – így emlékezett vissza a Magyarországon élő szír férfi, Mohammed Ziadeh Bakri arra pillanatra, amikor megtudta: 24 év után véget ért szülőhazájában Bassár el-Aszad uralma.
A középkorú, magyarul is beszélő férfi 2011-ben menekült el Szíriából. Azóta itt él, itt dolgozik és itt alapított családot magyar feleségével is. Mint felelevenítette, akkor érkezett Magyarországra, amikor hazájában a demokratikus fordulatot követelő békés tüntetéseket az állam erőszakkal verte le, s mindez éveken át tartó fegyveres konfliktussá fajult.
Több rokonom Szíriában ragadt, velük csak telefonon tudom tartani a kapcsolatot. Elbeszéléseikből tudom, hogy ők megtanultak együtt élni a napi háborúval, de ez igen nehéz volt.
A víz- és áramszolgáltatás gyakran akadozik, étel sem volt mindig, ha igen, akkor nagyon drágán. Az infláció miatt az árak az egekbe szöktek, a munka is kevés. Remélhetőleg most jobb világ köszönt Szíriára – fogalmazott, a férfi, aki majd másfél évtizede nem látta szülőhazáját, így gyerekeinek sem tudta megmutatni még az országot, ahonnan érkezett.
– Valószínűleg ők már nem is láthatják úgy, ahogy én ismertem.
A szíriaiak világszerte üdvrivalgással fogadták Aszad bukását, és Mohammed Ziadeh Bakri is abban bízik: „remény nyílik egy sokkal jobb életre.”
– Az emberek megkönnyebbültek és ünnepeltek. Több videót is láttam az interneten, illetve a kint maradt rokonaim is posztoltak arról, ahogy az emberek utcára vonulva ünnepelnek. Sok menekült tervezi a hazaköltözést.
Amikor arról kérdezzük, Aszad-bukása után lesz-e aki jobban vezeti az országot, úgy felel:
– Természetesen mindenki tart az ismeretlentől, de abban bízom, azért imádkozom, hogy egy békés demokrácia jön létre szülőhazámban, ahol a gazdasági sikerekből nem csak a lakosság csekély része profitál – ezzel arra utalt, hogy eddig ennek az ellenkezője jellemezte szülőhazáját. Kevesen meggazdagodtak, de az emberek jó része szegénységben élt, sok gyereknek kellett abbahagynia az iskolát, mert munkát kellett válniuk, hogy családjuk megélhessen.
Bakri szerint a szegénység csak az egyik nagy gond volt: – Bassár el-Aszad viszonylagos stabilitást és biztonságot ajánlott a régió többi országához képest, de ellentmondást nem tűrően irányította az országot. Korlátozta politikai ellenfelei tevékenységét és elnyomta a tüntetéseket. Tilos volt kritikát megfogalmazni ellene, mindenhol dicsőíteni kellett. Emellett társadalmi egyenlőtlenségek jellemezték Szíriát. Eddig.
Ausztria azonnal reagált
Először azokat küldjük haza, akik bűnözővé váltak, azután azokat, akik nem fogadták el kulturális értékeinket, végül azokat, akik nem hajlandók dolgozni, kizárólag osztrák támogatásból élnek – sorolta a kitoloncolási teendőket
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, aki már akkor megkapta a kitoloncolási feladatokat a kancellárjától, amikor Bassár el-Assad, bukott szír elnök menekülő gépe landolt Moszkvában.
A kormány nagyobbik pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) januárra akarja létrehozni az új koalíciót a szociáldemokrata SPÖ-vel és a liberális NEOS-szal. Az idő sürget, mert a szeptemberi voksoláson az élen végzett, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Herbert Kickl már vasárnap „kellemes hazautazást” kívánt az Ausztriában élő szír menekülteknek. Kickl szájából korábban elhangzott 2024. legrémesebb kifejezése: remigráció. Ez egy szalonképesnek tartott formula a békés vagy erőszakos deportálásra. „Most gyűjteni populista jópontokat, amikor a szírek életük egyik legnehezebb döntése előtt állnak, szégyenletes és embertelen‘ – értékelt a Falter nevű hetilap.
Ausztriában jelenleg mintegy százezer szír állampolgár él, többségük 2015-ben, a menekülthullám idején érkezett. Közülük 24 ezren a bécsi munkaügyi hivatal szerint teljes állásban dolgoznak, négyezren nők. 27 ezer körüli a munkanélküliek, illetve a beiskolázottak száma. Ők a német nyelvet és szakmákat sajátítanak el. További ötezer főre tehető a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma. A legtöbben a kereskedelemben és a szolgáltatásban találtak munkát, leginkább az idegenforgalomban. Az első menekülthullámban magasabb volt a magasan képzettek aránya, mint az elmúlt két évben. Utóbbiakból – főleg török menekülttáborokból érkeztek - kerültek ki azok a csellengő ifjak, akik 2024 nyarán a bécsi játszóterek jogáért folytattak gyakran késes harcot más menekült csoportokkal. Idén 12500-an folyamodtak menekültstátuszért, a kérelmek gyors leállítása 7300 eljárást akasztott meg.
2023 végéig mintegy 80 ezren részesültek menekültstátuszban, 15 ezren pedig úgynevezett ideiglenes védelmet kaptak: ez olyan személyekre vonatkozik, akiket hazájukban nem üldöztek ugyan, életük mégis veszélyben forgott. A férfiak többsége a katonai szolgálat elől menekült el, az új érkezők közül sokan családegyesítés miatt érkeztek volna. A szabályok szerint, aki a menedékjog megszerzése után öt évig az osztrák előírásoknak megfelelően él, attól ezt már nem lehet elvenni. Nehezebb helyzetben vannak a 2022-től érkezettek, a hazaküldés veszélye őket fenyegeti leginkább.
Ki megy és ki marad? A Der Standard napilap Abdulhkeem Alshatert, az Ausztriában élő szabad szír közösségek vezetőjét kérdezte, aki szerint még hónapokra van szükség, hogy megállapítható legyen, biztonságos-e hazatérni. Szerinte a régóta Ausztriában élők többsége maradni akar, inkább az ifjabbak, szegényebbek, vagy a lecsúszottak készülnek visszatérni.
