Az EU fókuszában január elsejétől a biztonság szerepel majd, amikor Lengyelország átveszi az EU Tanácsának féléves elnökségét. Az ismertetett program alapján a jogállamiság is fontos szerepet fog kapni az elnökség programjában, amelyet Agnieszka Bartol, Lengyelország EU nagykövete mutatott be újságíróknak csütörtökön Brüsszelben.
Az EU hagyományos motorját jelentő Franciaország és Németország politikai válságban tengődik, a Közel-Keleten és Ukrajnában megjósolhatatlan kimenetelű háborúk zajlanak. Trump januárban átveszi elnöki mandátumát és csak találgatni lehet, kivonja-e magát Európa katonai védelméből, vagy kirobbant-e egy kereskedelmi háborút az EU-val és Kínával. Egy ilyen Európában próbálja a lengyel kormány a stabilitás és biztonság jelszavával összefogni a tagállamok munkáját a Tanácsban.
A lengyelek értelmezésében a biztonság nemcsak a külső és belső biztonságot jelent, hanem beletartozik a gazdaság, információ, energia, egészségügy és élelmezés is.
A jobbközép Donald Tusk vezette lengyel kormány számára kiemelten fontos lesz Ukrajna további támogatása is, az esetleges béketárgyalásokkal kapcsolatban pedig a jelszavuk, hogy semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül.
Szijjártó Péter felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy panaszkodjon egy sort, amiért Ukrajna nem akar tűzszünetet és fogolycserétOrbán Viktor csúsztatott egy kicsit a karácsonyi tűzszünettelA féléves tanácsi elnökség legfőbb feladata a tagállamok közötti kompromisszum keresése, a jogalkotási munka koordinációja. Az elnökséget betöltő tagállam- különösen a többi intézmény és a külvilág felé-, mindig a huszonhetek közös hangja kell legyen, Lengyelország hangsúlyozottan így kívánja ellátni a feladatát. Magyarországot éppen azért érte számos kritika, mert idén júliusban a magyar soros elnökséget Orbán Viktor moszkvai és kijevi „békemisszióval” kezdte, amelyet a megszokott közvetítőszerep helyett a saját politikai céljai szerint épített.
Egyhangú támogatást kapott Donald Tusk ötlete, tabutémákat feszegetett a migráció terén az uniós csúcsBartol nagykövet szerint a lengyelek pontosan tudják, miről beszélnek, ha a jogállamiság kerül szóba. Tisztában vannak vele, mennyire nehéz visszatérni az útra, ha egyszer letértek róla, utalva ezzel az előző lengyel kormányra, akik ellen Magyarországhoz hasonlóan jogállamiság eljárás folyt a fékek és egyensúlyok lebontása miatt. A nagykövet azt ígérte, a következő félévben a Tanács meghallgatást fog tartani a magyarországi helyzetről a hetes cikkelyes eljárás keretében. Ezen felül el akarnak fogadni egy dokumentumot a civil szervezetek szerepéről az éves jogállamiság jelentésekhez kapcsolódóan. Az Európai Bizottság és a Tanács is rendszeresen kikéri a civilek és szakértők véleményét a tagországokból, így a jogállamiság jelentéshez is írtak civilek „árnyékjelentéseket”. Ezt a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Transparency International Magyarország korrupcióellenes szervezet ellen indított eljárásában „a társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs kampánynak” minősített. Egy tanácsi döntés alapján viszont a független vélemények becsatornázása erősebb intézményi keretet kaphat.
Az egyik legfontosabb brüsszeli téma jövőre a EU 2027 utáni hétéves költségvetése lesz, bár döntés még nem fog születni -az első konkrét javaslatot majd az Európai Bizottság fogja letenni az asztalra-, a tagállamok a stratégiai irányokról már várhatóan tárgyalni fognak. Az uniós agrártámogatások és kohéziós politikai átalakítása mellett az új Európai Bizottság szeretné jobban összekötni a pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekkel, a lengyel kormány feladata lesz a javaslatokról közös vélemény kialakítása.
Európa gyengélkedik, de nem Orbán Viktor lesz az új erős embere