- Tonnaszámra küldte a készpénzt Moszkvába a bukott szír diktátor

Bassár el-Aszad égisze alatt körülbelül 250 millió dollár készpénzt szállított Moszkvába a damaszkuszi rezsim az állami tulajdonban lévő Szíriai Kereskedelmi Bankból, hogy kifizesse az orosz katonai támogatás árát. Eközben a szír diktátor hozzátartozói titokban vagyonokat fektettek be Oroszországban - írja a Financial Times.

A lap olyan adatokat ismert meg, amelyek arról tanúskodnak, hogy a damaszkuszi rezsim 2018 és 2019 között nagyjából két tonna 100 és 500-as címletekből álló készpénzhegyet szállított a moszkvai Vnukovo repülőtérre, hogy a pénzt  orosz bankokban helyezzék el. Összesen 21 ilyen tranzit történt 2018 márciusa és 2019 szeptembere között.

Egy, a Szíriai Kereskedelmi Bank helyzetét ismerő forrás szerint a külföldi valutartalékai 2018-ra szinte teljesen eltűntek, a közel-keleti országot sújtó szankciók miatt ugyanis készpénzben teljesíteni kifizetéseket, mivel a hagyományos banki átutalások nem voltak lehetségesek. Oroszországtól búzát és fegyvereket vásároltak, továbbá pénznyomdai szolgáltatásokat vett igénybe. – Amikor egy országot teljesen elszigetelnek és szankciók alatt áll, csak készpénzzel tud gazdálkodni – jegyezte meg a Financial Times. 

Az orosz feljegyzések szerint a Moszkvába szállított nagy mennyiségű bankjegyeket megelőző és követő években rendszeres export történt Oroszországból Szíriába. Az Egyesült Államok szerint Bassár el-Aszad nemzetközi kábítószer-kereskedelemből és üzemanyag-csempészetből is szerzett bevételeket. A 2018-ban és 2019-ben Moszkvába szállított készpénzt a Russian Financial Corporation Banknak (RFK) adták át, amely egy moszkvai székhelyű orosz pénzintézet, és a Roszoboronexport, az orosz állami fegyverexport vállalat irányítása alatt áll.

Az amerikai pénzügyminisztérium idén szankciókat vezetett be a bank ellen az illegális tranzakciók miatt.

A Damaszkuszból induló szokatlan készpénzszállítmányok rávilágítanak arra, miként vált Oroszország a szíriai készpénz egyik legfőbb célpontjává, miközben nyugati szankciók zárták ki Szíriát a globális pénzügyi rendszerből. A Moszkvába irányuló tranzitok éppen akkortájt történtek, amikor a diktátor egyre inkább a Kreml katonai segítségére szorult - miközben családi köre moszkvai luxusingatlanokba kezdett beruházni. 2013-tól kezdve húsz luxuslakást vettek, s ehhez különféle cégeket, valamint bonyolult hitelkonstrukciókat használtak fel. 

David Schenker - aki 2019 és 2021 között az Egyesült Államok közel-keleti ügyekért felelős helyettes államtitkára volt - úgy nyilatkozott, hogy az ilyen átutalások nem számítanak meglepőnek, mivel az Aszad-rezsim rendszeresen utalt pénzt külföldre jogtalanul szerzett jövedelmük és Szíria külföldön lévő vagyonának biztosítása érdekében, mivel ezzel akarták biztosítani jólétét a rezsim és annak szűk köre számára. „Asszad mindig is tisztában volt azzal, hogy soha nem lesz elfogadható személy, mondjuk Párizsban, s nem fog ott ingatlanokat venni. Azt is tudta, ha uralmának vége lesz, az akkor rosszul fog végződni. Így aztán évekig volt ideje arra, hogy megpróbálja eltüntetni a pénzt” - fűzte hozzá. 

Összegezve mondhatjuk, Oroszország ebben a helyzetben biztonságos menedéket nyújtott a szíriai készpénz számára, lehetővé téve a rezsim számára a szükséges importok finanszírozását és a hatalom fenntartását.