Az előzetes adatok szerint az idei tanévben 112 007 SNI-s gyermek jár óvodába, általános és középfokú oktatási intézményekbe. A tavalyi év azonos időszakában még 107 421 fő szerepelt a KSH jelentésében. Az SNI-s tanulók speciális nevelési, oktatási igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavar. Bár a KSH statisztikáiban részletes adatok még nincsenek erre a tanévre vonatkozóan, a 2023/2024-es tanévben az SNI-s gyermekek 66 százalékát diagnosztizálták ilyen zavarokkal.
Az SNI-s gyerekek számbeli növekedésének több oka is lehet, egyebek mellett az, hogy a korábbinál jobb diagnosztikai módszerek állnak a szakemberek rendelkezésére. De összefügghet azzal is, hogy a kormány 2020 januárjától szigorított az iskolahalasztás, valamint az iskolaérettség megállapításának szabályain, ami miatt sok hatéves gyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába plusz egy év óvoda helyett.
A következő tanévre vonatkozóan idén december 27-től 2025. január 20-áig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy hatéves gyermekük egy évet még óvodában maradhasson. Bár a kérelmek többségét elfogadják (idén januárban 23 342 kérelem érkezett az OH-hoz), a Szülői Hang Közösség szerint mégis sok család lemarad. Pénteki közleményükben azt írták, a kormányzat magára hagyta a szülőket a pedagógiai döntésben, a központosított hatósági eljárás pedig sokakat elriaszt és értelmetlen stresszt okoz.
Már beadhatók az iskolakezdés halasztásáról szóló kérelmekA szigorítások bevezetése előtt (amikor a szülők az óvodapedagógusokkal közösen dönthették el, a hatéves gyermek érett-e az iskolakezdésre vagy jobb lenne neki, ha egy évet még óvodában marad) évente mintegy 30 ezer gyermek esetében döntöttek az iskolakezdés elhalasztásáról. Az iskolahalasztási kérelmek száma 2021-re 16,4 ezerre csökkent, miután egy bürokratikus eljárás keretében (a szülőknek több dokumentumot kell beszerezniük, a gyerekeknek vizsgálatokon kell átesniük) csak az OH-nál lehet kérelmezni a plusz egy év óvodát. A Szülői Hang szerint a szigorítást követő első évben a szülők nem kaptak megfelelő tájékoztatást, emiatt sokan neki se vághattak a kérelmezési folyamatnak. Szakértők már ekkor arra figyelmeztettek, hogy azoknál a gyerekeknél, akik éretlenül kerülnek be az iskolába, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok.
Azt, hogy összefüggés lehet a szigorítás és az SNI-s gyerekek számának növekedése között, a KSH adatai is alátámasztják: a speciális nevelési igényű gyerekek száma a 2021/2022-es tanévtől a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben emelkedett. Továbbá - mint a Népszava megírta -, az elmúlt három évben az elsős általános iskolások körében volt a legmagasabb az évismétlők aránya, a 2023/2024-es tanévben 4,2 százalék. A Szülői Hang szerint ez azt jelenti, hogy átlagosan minden 24. elsős évet ismétel.
Újra az elsősök körében a legtöbb Magyarországon az évismétlőSNI-s fiatalok: egy éve nincs előrelépés a gyógypedagógiákon uralkodó tarthatatlan állapotok ügyében„Ezek az évismétlések kudarcélményt jelentenek a gyerekeknek; sokkal jobb lett volna, ha inkább az óvodában töltenek még egy évet. A rossz rendszer következtében éretlenül iskolába kerülő gyerekek a többieket is hátráltathatják, ami rontja az egész oktatási rendszer hatékonyságát” - írták.
