A magdeburgi merénylet, amelyben egy szaúdi, de iszlámellenes férfi hajtott ölt meg öt és sebesített meg mintegy kétszáz embert, megmutatta, hogy már nem csak az iszlám terrorizmus jelent veszélyt Európára. Biztonsági kockázatot jelentenek azok a magányos farkasok, akik osztják a szélsőjobb által hangoztatott összeesküvés elméleteket. Azokról van szó, akik elhiszik, hogy külső erők, a bevándorlókat „befogadó” Nyugat, az establishment jelenti a legnagyobb veszélyt, s egy remigrációra, a menekültek visszatoloncolására van szükség.
Az adventi időszakhoz már hozzátartozik a rendőri jelenlét, a fémkorlátok. Németországban betontömböket helyeztek el a karácsonyi vásárok közelében, de amint a magdeburgi vérengzés bizonyította, ez sem jelent teljes biztonságot.
Európának többféle biztonsági kihívással kell szembenéznie. A Hamász 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett támadása és az azt követő közel-keleti eszkaláció után Európában is nagy volt a félelem, hogy radikális merénylők móresre akarják tanítani a nyugati világot, s merényleteket akarnak végrehajtani Európa egyes városaiban. Elsősorban azok az országok voltak veszélyeztetettek, amelyekben jelentősebb muszlim közösség él, többek között Franciaországról, az Egyesült Királyságról, Németországról, Ausztriáról, Svédországról van szó. A zürichi, solingeni és mannheimi késelés, valamint a bécsi Taylor Swift-koncert elleni meghiúsult támadás megerősíteni látszottak ezt a félelmet.
Megnevezték a magdeburgi merénylőt, ötnél jár a halálos áldozatok a számaA 2024-es év terrorakcióval kapcsolatban még messze nincsenek végleges adatok, mivel az egyes országok általában jelentős késéssel teszik közzé a statisztikákat. Nemrégiben azonban az Europol részletes adatokat közölt 2023-ra vonatkozóan. A hágai székhelyű szervezet legfőbb feladata, hogy támogassa tagállamait a súlyos nemzetközi és szervezett, a számítógépes bűnözés és a terrorizmus minden formájának megelőzésében és leküzdésében. A szervezet 2023 végéig feldolgozott adataiból kiderül, hogy az EU-ban jelentősen megnőtt a terrortámadások, illetve az ezekre tett kísérletek száma: a 2022-es 28-ról 2023-ban 120-ra emelkedett ez a szám. 426 személyt tartóztattak le terrorizmus gyanújával, tizenkét százalékkal többet, mint az előző évben.
Az elmúlt tíz év fejleményeit vizsgálva azonban látható, hogy a terrorfenyegetettség a 2020-as és 2021-es, a pandémia által uralt éveket megelőzően lényegesen nagyobb volt
– állapította meg a számokat elemezve a Neue Zürcher Zeitung. A korábbi években ugyanis az uniós országokban évente átlagosan mintegy 170 terrortámadást próbáltak végrehajtani, a letartóztatások száma pedig elérte a 950-et. Különösen 2014 és 2017 között a párizsi, a nizzai, a berlini, a manchesteri és a barcelonai merénylet rengette meg a kontinenst. Csak a 2016-os nizzai terrortámadásban, amikor egy támadó egy teherautóval hajtott bele a tömegbe, 86-an vesztették életüket és több mint 400-an megsebesültek.
Akkoriban még túlnyomórészt az iszlamista hátterű támadások jelentettek rendkívül súlyos biztonsági kihívást az EU számára. Az új adatok azonban azt mutatják, hogy bár az iszlamista hátterű támadások száma az utóbbi időben ismét nőtt, összességében csekélyebb szerepet játszottak.
A tavalyi 120 sikeres vagy meghiúsult terrortámadás közül a legtöbbet szeparatista terrorcsoportok hajtották végre. E támadások középpontjában a Franciaországhoz tartozó földközi-tengeri sziget, Korzika állt, ahol olyan csoportok, mint a Fronte di Liberazione Naziunale Corsu és a Ghjuventù Clandestina Corsa többször is lecsaptak.
Mind a 70 támadás sikeres volt, de sebesültek és halálos áldozatok nem voltak. A második helyen a baloldali szélsőségesek támadásai álltak, akik főként Olaszországban csaptak le, többnyire sikeresen.
Az európai rendőri hatóságok az adatok ellenére az iszlamista terrorizmust továbbra is az EU biztonságát fenyegető egyik legnagyobb veszélynek minősítik. Míg a szeparatisták és a baloldali szélsőségesek elsősorban infrastruktúrát és ingatlanokat támadnak gyújtogatással és robbanószerkezetekkel, addig az iszlamista támadások követelik a legtöbb ember életét.
„Bűnösként bántak velem Magyarországon – Elfogulatlan bírósági eljárást akar llaria SalisA 2023-as franciaországi, belgiumi, németországi és spanyolországi támadásoknak például hat halálos áldozata és egy tucatnyi sebesültje volt. A 2024-ben Zürichben, Mannheimben és Solingenben elkövetett iszlamista támadások összesen négy ember halálát okozták, és további tizenöt személy megsérült. Az elkövetők szinte kizárólag megkéselték az áldozataikat vagy lőfegyvereket használtak.
Az iszlamista támadások véres következményei miatt az erőforrások és a figyelem nagy része az iszlamista fenyegetések elleni küzdelemre összpontosul. Más fenyegetések, mint például a baloldali szélsőségesek és a szeparatista mozgalmak, valamint a „magányos farkasoknak” minősített személyek, kevesebb figyelmet kapnak. Ezt mutatják a terrorizmus gyanújával történt letartóztatások is: az EU-ban terrorizmus gyanújával letartóztatott gyanúsítottak többsége iszlamista tevékenységhez kapcsolódik.
Az iszlamista terrorista tevékenységekkel összefüggésben letartóztatottak száma 2023-ban 25 százalékkal nőtt, a 2022-es 266-ról 334-re.
Tavaly összesen több mint 400 embert tartóztattak le.
Az esetek több mint kétharmadában a tettest börtönbüntetéssel sújtották, főként terrorista szervezethez való tartozásért, 65 esetben pedig támadás előkészítéséért.
A legtöbb gyanúsítottat Franciaországban, Belgiumban és Spanyolországban tartóztatták le, ráadásul Franciaországban tervezték és hajtották végre a legtöbb támadást. Németországban tavaly 51 terrorizmussal gyanúsított személy került rács mögé. A svájci biztonsági hatóságok arról is beszámoltak, hogy 2023-ban négy embert tartóztattak le terrorszervezetek támogatása miatt.
