Európai Unió;jogállamiság;korrupcióellenes;Transparency International Magyarország;Ligeti Miklós; NER;Integritás Hatóság;Biró Ferenc;

A Fidesz-kormány inkább elszigeteli a hatóságot

- Harminchárom vizsgálata volt idén az Integritás Hatóságnak, a folyamatban lévő ügyek 171 milliárdos uniós forrást érintenek

Nagyvad még nem esett el, de nem is nyúlta le a Fidesz az IH-t. A NER egyelőre nem gondol rá igazi veszélyként, mivel a jogköre meglehetősen szűkre szabott.

Lassan, de felpörgőben van az EU által 2022-ben az Orbán-kormányból kikényszerített korrupcióellenes hatóság, az Integritás Hatóság (IH) működése. Míg 2022-2023-ban csak 15 vizsgálata volt a hatóságnak, addig az idei évben már duplázódott a szám. 2024-ben 33 vizsgálata volt a hatóságnak, ebből 23 folyamatban van – tudta meg a Népszava.

Ennél is nagyobb mértékben, háromszorosára emelkedett a hatóság által vizsgált ügyekben érintett Európai Uniós források értéke. A 2023-ig lezárt vizsgálatok 57 milliárd forintot érintett, addig a jelenleg folyamatban lévő 23 vizsgálatban a hatóság immáron

171 milliárdos EU forrás kapcsán vizsgálja, hogy nem történt-e valami szabálytalanság ezeknél a beszerzéseknél.

Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Népszavának azt mondta, mára bebizonyosodott, hogy a NER – szemben annyi más hatósággal – nem ejtette fogságba az Integritás Hatóságot, azaz ez láthatóan függetlenül tud működni. Ennek a szakértő szerint két oka lehet: egyrészről a mára 109 fővel üzemelő IH a szakembergárdáját javarészt a versenypiacról toborozta – maga az elnök Biró Ferenc is az üzleti világból érkezett. Ugyanakkor az is tény, hogy a NER rendszere egyelőre nem gondol az IH-ra igazi veszélyként, mivel a hatóság jogköre – mint arról lapunk beszámolt – meglehetősen szűkre szabott.

Így igazi, nyomozati jogkörei nincsenek, erősen korlátozott az adathozzáférési lehetősége. Ennek kapcsán az IH elnöke korábban Brüsszelben áprilisban egyenesen úgy fogalmazott:

„az IH nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását.”

Mészáros Lőrinc megtekint. A nagyvadakra nem tudnak lecsapni

Mint arról beszámoltunk, az IH már tavaly törvénymódosító javaslatot küldött az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) amelyben arra kérték a tárcát, hogy a „közvagyon megóvása érdekében” bővüljenek a jogosultságaik, kötelezővé váljanak a vizsgálat utáni ajánlásaik, hozzáférjenek a releváns adatbázisokhoz. Illetve az IH lényegében nyomozati jogköröket is kért,

például azt hogy bizonyítékokat foglalhasson le, házkutatásokat végezhesse és tanúkat hallgathasson ki. 

Úgy tudni, hogy a tárca mostanáig nem válaszolt érdemben az IH javaslatára.

„Összességében a NER inkább elszigeteli, afféle zárványként próbálja kezelni az IH-t és inkább izolálni próbálja” 

– vélte Ligeti Miklós, aki példaként említette, hogy míg a GVH-nak és a NAV-nak is van olyan jogköre, hogy hívatlanul is beállíthassanak egy-egy vizsgálati helyre, addig az IH csak előzetes bejelentkezés után tud kiszállni egy-egy ügyhöz. Így a hatóságnak is egyelőre annyira futja, hogy kisebb szereplőket sikerült az idén eljárás alá vonni, Az igazi nagy NER közbeszerzési bajnokok köreit – bár korábbi években felröppentek olyan hírek, hogy az IH vizsgálta Mészáros Lőrinc egyik-másik tenderét – nem sikerült megfogniuk.

„Mindenki szeretne felcsúti, meg tiszakécskei pereket látni, lehetőleg azonnal”

– utalt Ligeti Miklós a NER közbeszerzési piacát domináló két fővállalkozó cégközpontjaira. Ám a szakértő szerint ezek egyelőre igencsak dőre remények, hagyományos Btk. alapon az ilyen, állami hátterű ügyeket nem igazán lehet kriminalizálni. Mivel ezekben az esetekben maga a politikai vezetés által fogságba ejtett állam működése az, ami kifogásolható. Viszont a korrupcióellenes hatóságok elvileg bőség zavarával kell hogy küzdjenek, mivel a »B ligás« kisebb cégek között – amelyek nagyon is megfoghatóak büntetőjogi eszközökkel – is megdöbbentően elterjedt az uniós pénzcsalás. Mint Ligeti magyarázta: nemrégiben került látókörbe olyan informatikai képzést hirdető cég, ahol még a honlapra is kiírták, hogy ha EU-s forrásból történik egy IT-képzés finanszírozása, úgy azt a piaci árhoz képest négyszeres áron vállalják.

Vitézy Dávid szerint sikerrel járt a járatritkítások elleni harcuk.