- Integritás Hatóság: Minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek az ORÖ felelőtlen gazdálkodása és az Emmi hanyagsága

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) felelőtlen gazdálkodása, valamint az európai uniós támogatási program akkori irányító hatósága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hanyagsága okozta a „Híd a munka világába” elnevezésű projekt sikertelenségét – állapította meg az Integritás Hatóság lezárult vizsgálata.

A hatóság közleménye szerint

A hibákat és hiányosságokat 13 pontban foglalja össze az erről szóló jelentés, amely többek között a projekt pénzügyi és szakmai tervezésének megalapozatlanságát, valamint az Állami Számvevőszék megállapításainak figyelmen kívül hagyását emeli ki.

Az OLAF is hiányosságokat tárt fel

Az Integritás Hatóság hivatalból, bejelentés alapján folytatott le vizsgálatot a „Foglalkoztatási Szövetkezet – Híd a munka világába” elnevezésű projekttel kapcsolatban. A támogatási jogviszony kedvezményezettje az Országos Roma Önkormányzat, a projekt hosszú távú célja pedig a magyarországi foglalkoztatási lehetőségek bővítése lett volna egy foglalkoztatási szövetkezet létrehozásán keresztül, ami kiemelten a hátrányos helyzetű csoportokat támogatta volna.

A projekttel kapcsolatban 2015-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indított nyomozást 2022 év végén eredménytelenül lezárták az eljáró hatóságok. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot folytatott le az ügyben, melynek eredményeképp a projekt jelentős hiányosságait tárta fel, továbbá igazságügyi ajánlást tett. A Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma a projektzárást követően, 2016-ban felmondta a támogatási szerződést és 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t, mely végül egyedi kormánydöntés alapján a magyar államtól 1,3 milliárd forint speciális (vissza nem térítendő) támogatást kapott, így összesen 300 millió forintot kellett visszafizessen. Az Integritás Hatóság vizsgálati eljárásának hatóköre nem terjedt ki az OLAF, a NAV vagy az ÁSZ által elvégzett vizsgálati, nyomozati, vagy ellenőrzési tevékenységekre.

Az Emminek időben észlelnie kellett volna a problémát

„Az Integritás Hatóság álláspontja szerint a projekt nem érte le az eredetileg kitűzött célt, mivel a foglalkoztatási szövetkezet elindításához szükséges infrastrukturális háttér (például irodahálózat) kialakítása elmaradt, a szövetkezeti működést megalapozó szakmai munka a projektvezetés beszámolója szerint minőségben és mennyiségben egyaránt megkérdőjelezhető volt, továbbá a foglalkoztatáshoz szükséges szakképzéseket sem sikerült megvalósítani” – közölte az Integritás Hatóság. Hozzátette, az azonosított problémák, hiányosságok mélysége és természete miatt felmerült benne a gyanú, hogy az ORÖ valóban a projektre akarta-e fordítani a támogatást és ténylegesen szándékában állt-e a projektet megvalósítani.

– áll a hatóság közleményében. A jelentés szerint a projekt előkészítése, illetve megvalósítása során tapasztalt kockázatokat, valamint felmerült szabálytalansági körülményeket az irányító hatóság sem időben, sem szakmailag nem kezelte, illetve nem kezelte helyesen.

A főbb hiányosságok

A vizsgálat legfontosabb megállapításai a következők:

• az ORÖ szakmai szervezete, annak felkészültsége és pénzügyi helyzete nem volt alkalmas egy ilyen magas összegű és komplex projekt lebonyolítására;

• az ORÖ-n belüli viszonyok és felelősségi körök nem voltak rendezettek;

• a projektet értékelő irányító hatóság a tartalmi elemek vizsgálata során az észlelt problémák ellenére nem alkalmazott költségcsökkentést, pedig erre meg lett volna a lehetősége a feltárt körülmények, valamint az ismert kockázatok miatt. A projekt értékelése során a költségcsökkentés helyett pontlevonás került alkalmazásra;

• a projekt pénzügyi és szakmai tervezése nem volt kellően megalapozott;

• a projekt ütemezése 2015. elején már jelentős elmaradásban volt, így determinálható volt annak sikertelensége;

• az ÁSZ a projektmegvalósítás időszakára vonatkozóan lefolytatott ellenőrzése (amely az ORÖ gazdálkodására és jogkövető magatartására vonatkozott) során számos olyan hibát, hiányosságot állapítottak meg, melyek determinálták a projekt kapcsán később megállapított szabálytalanságokat. Az irányító hatóság az ÁSZ megállapításait nem vette figyelembe, pedig azok alkalmasak lehettek volna a szabálytalanságok megelőzésére;

• az irányító hatóság nem folytatott le időszakosan helyszíni ellenőrzést, mellyel időbeni kontrollt gyakorolhatott volna, és vélhetően megelőzhette volna a későbbi komolyabb szabálytalanságra okot adó körülményeket, valamint nem indított szabálytalansági eljárást időben, már a NAV nyomozás megkezdésekor, ami pedig jogszabályon alapuló kötelezettsége lett volna;

• az irányító hatóság több lehetőséget biztosított az ORÖ-nak a projekt megmentésére annak érdekében, hogy azt – legalább csökkentett műszaki tartalommal – lezárhassák, ez mégsem történt meg;

• a pályázati útmutatóban és a támogatási szerződésben foglalt egyértelmű követelmények ellenére a projekt fenntartása nem volt megoldott, mivel már a Megvalósíthatósági Tanulmányban leírtak alapján a projekt fenntartását más pályázati forrásból kívánták finanszírozni, valamint a projekt zárásakor a keletkezett vagyont nem adták át a létrehozott foglalkoztatási szövetkezet részére;

• a támogatási szerződéstől való elállásra okot adó körülmény valójában a foglalkoztatási szövetkezet projektbe történő bevonásának meghiúsulása volt. Az irányító hatóság törekedett arra, hogy a projekt csökkentett műszaki tartalommal, részleges eredményességgel lezárható legyen;

• a támogatási összeg visszakövetelése során, különös tekintettel a részletfizetési megállapodás megkötésének és annak ütemezésének körülményeire és feltételeire vonatkozóan az irányító hatóság nem tartotta be sem a követelések kezelésére kialakított belső eljárásrendjét, sem pedig a jogszabályban előírt kötelezettségét. Ezáltal az Integritás Hatóság szerint a projekt támogatási összegének visszakövetelése során az irányító hatóság által alkalmazott eljárás sérthette az egyenlő bánásmód elvét;

• a támogatási szerződéstől való elállás és a támogatási összeg visszakövetelése nem volt arányos és méltányos az európai uniós támogatások rendszerében alkalmazott szankciók tekintetében, hiszen a visszakövetelt összeg közel 80 százalékára a kormány speciális támogatást nyújtott, míg a fennmaradó tartozás jelentős részére a projekt keretében megszerzett ingatlanvagyon értékesítése fedezetet nyújtott;

• a rendelkezésre álló dokumentumok és információk alapján megállapítható volt, hogy a projekt megvalósítása, és az irányító hatóság által történő kezelése során több, a szervezeti, szabályozói és a jogszabályi kereteket figyelmen kívül hagyó döntést hoztak.

Az Integritás Hatóság ajánlásokat is megfogalmazott a jövőre nézve, a hasonló esetek elkerülése érdekében.