károkozás;Farkas Flórián;Polt Péter;Híd a munka világába;Integritás Hatóság;

Polt Péter

- Hiába állapította meg az Integritás Hatóság a Híd a munka világában program ügyének felülvizsgálatánál a károkozást, az ügyet a vádhatóság lezártnak tekinti

A legfőbb ügyész szerint azért nem lehetett vádat emelni, mert a nyomozó hatóság egyetlen személynél sem találta bizonyíthatónak a bűncselekmény elkövetését.

Hiába állapította meg az Integritás Hatóság a Farkas Flórián volt fideszes parlamenti képviselő, az egykori Országos Roma Önkormányzat volt elnökének nevével összeforrt Híd a munka világában program ügyének felülvizsgálatánál, hogy „a felelőtlen gazdálkodás és hanyag »tulajdonosi« hozzáállás minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek”, az ügyet a nyomozó hatóságok és a vádhatóság is lezártnak tekinti – ez derült ki Polt Péter legfőbb ügyésznek Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszából.

A magyar ügyészségi szervezet vezetője kifejtette, hogy „a büntetőeljárást – amelyben korábban több személyt gyanúsítottként kihallgattak – a nyomozó hatóság bizonyítottság hiányában szüntette meg. Mindez azt jelenti, hogy bűncselekménynek minősülő magatartás egyetlen személy tekintetében sem volt kétséget kizáróan bizonyítható, így vádemelésre törvényesen nem kerülhetett sor.” Amint arról a Népszava is beszámolt, az Integritás Hatóság szeptermber elején zárult vizsgálata azt állípította meg, hogy az ORÖ felelőtlen gazdálkodása, valamint az európai uniós támogatási program akkori irányító hatósága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hanyagsága okozta a Híd a munka világába elnevezésű projekt sikertelenségét. 

Vadai Ágnes az eljárások ellentmondásait feloldó választ szeretett volna kapni Polt Pétertől, hiába. A roma felzárkóztatási program miatt kilenc éve indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt, a nyomozást pedig hét év után szüntette meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az ellenzéki képviselő a 24.hu egyik korábbi cikkét idézte, amikor az ő korábbi témát feszegető kérdésére a legfőbb ügyész az Integritás Hatóság „nem nyomozó hatóság, a vonatkozó jogszabályok alapján nem büntetőeljárást folytat, nem kétséget kizáró bizonyosságon alapuló”, illetve „büntetőjogi felelősséget vizsgál, vizsgálati eljárása hatásköre nem terjed ki az OLAF, a NAV vagy az ÁSZ által elvégzett vizsgálati, nyomozati vagy ellenőrzési tevékenységekre”.

Márpedig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) valóban vizsgálatot folytatott le az ügyben, melynek eredményeképp a projekt jelentős hiányosságait tárta fel, továbbá igazságügyi ajánlást tett. A Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma a projektzárást követően, 2016-ban felmondta a támogatási szerződést és 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t, mely végül egyedi kormánydöntés alapján a magyar államtól 1,3 milliárd forint speciális (vissza nem térítendő) támogatást kapott, így összesen 300 millió forintot kellett visszafizessen.

A nyílt közbeszerzést meghirdető Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ az ajánlattételre egy, a szállításra öthónapos határidőt szabott. Egyedüli értékelési szempont a legalacsonyabb ár.