- Sok kis adót emelt meg az Orbán-kormány, drágul januártól az autózás, a bankolás sem lesz olcsóbb

2025-ben nőnek a magyarok adóterhei, miután az Orbán-kormány javaslatára a parlament több kisebb és nagyobb adót emelt. A gyerekes családok számára kompenzációt jelenthet családi kedvezmény fokozatos emelése, amivel kabinet gyakorlatilag az elmúlt évek jelentős inflációjával korrigálja a kedvezmény mértékét.

Kezdjük ez utóbbival a kormányzati kommunikációban ez utóbbi kapott nagy hangsúlyt: az eredeti bejelentés szerint az Orbán-kormány megduplázza családi adókedvezmény mértékét, ám a költségvetés gyenge lábakon áll, csak 2025 júliusától jön az első valorizációs lépés. Ekkor az egy gyermekes kedvezménye a jelenlegi havi 10000 forintról 15 ezerre emelkedik, a kétgyermekes családoké 20-ról, 30 ezerre, míg a 3 gyerekes estén a kedvezmény 33 ezer forintról 49,5 ezer forintra – természetesen gyerekenként értendő a kedvezmény. Ez 50 százalékos emelés, ám mivel csak az év közepén lép életbe éves szinten egy 25 százalékos valorizációnak felel meg. Az emelések második fele 2026 januárjában lép életbe, alig pár hónappal a parlamenti választás előtt.

A személyi jövedelemadózásban további széles körű változások a Széchenyi Pihenő Kártyán adható kedvezményeket érinti – derül ki a Magyar Könyvvizsgálói Kamara anyagából. Az SZÉP-kártyán adható juttatás az eddigi évi 450 ezer forintról 570 ezer forintra emelkedik és bővül a felhasználhatóság köre. A kártyák korábban turisztikai, szabadidős, éttermi kiadásokra lehet használni – eltekintve egy rövid átmeneti időszakot, amikor bolti vásárláskor is elfogadták – ám 2025 januárjától a számlára utalt munkáltatói támogatás fele lakásfelújítási célokra is felhasználható, amitől az Orbán-kormány az építőipar fellendülését, így a gazdasági növekedési beindulását reméli. Új elem szintén januártól, hogy a munkáltató, ha akar és tud, akkor a 35 év alatti munkavállalójának évi 1,8 millió forintot utalhat SZÉP-kártyára, amit munkaváló kizárólag lakáshitel-törlesztésre vagy akár lakbérre fordíthat.

Az Orbán-kormány 2025 januárjától csökkent és kivezet több ágazati különadót, extraprofitadót. Ezeket ugyan formailag a cégek fizették, a terheiket azonban az érintett vállalatok jelentős részben az ügyfelekre hárították, a különadó így sok esetben fogyasztási adóvá alakult át. Ebből a szempontból jó hír, hogy a távközlési adó megszűnik, ami elvileg lehetőséget teremt, hogy az internet- és mobilszolgáltatók árat csökkentsenek  – már ha akarnak. A távközlési piac telítődött, emiatt a cégek az ősszel már kisebb mértékben csökkentették áraikat. Nem vezetik ki viszont a kiskereskedelmi különadót, sőt, annak a mértékét még növeli az Orbán-kormány. Ezzel az adóval kabinet a kiskereskedelmi láncok profitját csökkenti, ami olyan jól sikerült, hogy több lánc profitja nullára, esetleg veszteségbe fordult. Emiatt az emelkedő kiskereskedelmi adó magasabb árakat eredményezhet a vásárlók szemszögéből, gyakorlatilag plusz áfateherként viselkedik. Megszűnik a légitársaságok különadója, de helyette zöld adót kapnak a nyakukba az érintett cégek – így a repülőjegyek árait kevéssé érinti az adó kivezetése.

A magyarok évente több tíz milliárd forintot fizetnek be pénzügyi tranzakciós adó formájában. Formailag ezt a adót is a bankok fizetik, ám azt a pénzintézetek az ügyfeleikre hárítják – pontosan úgy működik, mint más termékek és a szolgáltatások esetében az áfa. (A pénzügyi szolgáltatásokat nem terheli áfa.) Az Orbán-kormány a költségvetési kiigazítások keretében idén 2024 októberétől bevezette a deviza- és valutaváltást terhelő kiegészítő illetéket a pénzforgalmi szolgáltatás esetén kirótt 0,45 százalékos sarc felett, amelynek felső határa tranzakciónként 20 ezer forint. Az adó természetesen 2025-ban is megmarad. Még többeket sújt a készpénzfelvétel és az átutalásokat terhelő illeték: minden átutalás 0,45 százalékát az állam kapja, itt is 20 ezer forint a felső határa, készpénzfelvételt viszont 0,9 százalékos adóval sarcolja meg az állam, ráadásul itt még felső határa sincs a díjnak. Emelkedik a tartós befektetési számlán (tbsz) tartott befektetések adója: abban az esetben, ha 5 évnél hamarabb veszi fel a tulajdonos a megtakarításét nem csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót, de 13, illetve 8 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell a kamatjövedelme után fizetni. A magasabb adókulcs a tbsz 3 éven belüli feltörése esetén fizetendő.

Az autózást terhelő adók is emelkednek januártól: a jövedéki adót az infláció mértével nő, minden év elején vagyis amíg marad az új szabályozás tuti, hogy drágulnak év elején az üzemanyagok. Januártól 4,1 százalékkal emelik a jövedéki adót, ami mintegy hat forintos literenkénti emelést jelent, ám mivel a jövedéki adót még áfa is terheli, így a benzin esetében 11, a gázolajnál 10 forintos literenkénti adóemeléssel lehet számolni. A kutak nem mindig szokták egy lépésben érvényesíteni az adóemelést, de a gyakorlat szerint január végére az adóemelések beépülnek a kútárakba. Nem csak a jövedéki, de gépjárműadó (ismertebb nevén súlyadó) is emelkedik az infláció mértékével, vagyis 4,1 százalékkal. Az első ízben forgalomba helyezett gépjárművekre kivetett regisztrációs adót közel 20 százalékkal emelik 2025 januártól, 2026-tól pedig ennél az adónemnél is áttérnek az inflációs korrekcióra.