Kiszivárogtatott iratok szerint Oroszország több mint 160 japán és dél-koreai célpontot tartalmazó, alaposan dokumentált listát készített egy nagyobb háború esetére még azelőtt, hogy megindította volna a Krím félsziget és Donbász elfoglalására irányuló 2014-es ukrajnai műveleteit.
Az iratokhoz „nyugati forrásokból” hozzájutó Financial Times (FT) következtetése szerint az orosz katonai tervezők attól tarthatnak, hogy egy NATO-val vívott háborúban az ország keleti határai sebezhetővé válnának az amerikai fegyverek és az USA regionális szövetségeseinek támadásával szemben.
A birtokába került 29 orosz katonai aktáról az FT azt írta kedden, hogy az azokban szereplő tervek 2013-2014-ből származnak és az orosz Összhaderőnemi Akadémia, a magas rangú tiszteket kiképző főiskola pecsétjét viselik. "A prezentáció nagy része” a Kh-101-es hagyományos töltetű robotrepülőgépekkel tervezett csapásokról szól, és bár kiképzést célzó anyagokról van szó - amelyek egy „2008 és 14 között zajló konfliktust feltételezve” készültek -, azok ma is relevánsak, tekintettel Moszkva és Peking szoros kapcsolataira és az észak-koreai csapatok bevetésére Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
A listázott helyszínek között 82 katonai célpont szerepelt, például a japán és a dél-koreai fegyveres erők központi és regionális parancsnokságai, radarberendezések, légi bázisok és haditengerészeti létesítmények – írja az FT. A többi azonban polgári jellegű célpont, köztük utak, alagutak és erőművek – akár atomerőművek is, Dél-Koreában pedig hidak mellett számos ipari létesítmény, például kohászati vagy vegyi üzem.
William Alberque, a NATO egykori fegyverzet-ellenőrzési tisztviselője, aki jelenleg a Stimson Centerben dolgozik, az FT-nek kifejtette, hogy a dokumentumok rávilágítanak az Európa és Ázsia közötti közös biztonságra. „Az európai és az ázsiai hadszínterek közvetlenül és elválaszthatatlanul összekapcsolódnak”, ahogyan azt az előkerült dokumentumok és a közelmúltban Phenjan által az ukrajnai orosz invázió megsegítésére küldött 12 ezer katona is mutatja. „Ázsia nem nézheti tétlenül az európai konfliktust, és Európa sem nézheti tétlenül, ha Ázsiában kitör a háború” - mondta Alberque. „Egy olyan helyzetben, amikor Oroszország minden előjel nélkül megtámadná Észtországot, az amerikai erőkre és a Japánban és Koreában lévő segítőikre is le kellene csapniuk” - tette hozzá.
A civil objektumok támadása, ahogyan azt az orosz erők Ukrajnában tették, háborús bűncselekménynek minősülne - mondta James Brown, a tokiói Temple Egyetem orosz ügyekre szakosodott professzora a This Week in Asia című portálnak. Hozzátette, Tokiót súlyosan aggasztják, hogy Dél-Korea következő, várhatóan baloldali kormánya és az Egyesült Államok hamarosan hivatalba lépő, kiszámíthatatlan Trump-adminisztráció milyen biztonsági garanciákat nyújthatnak a térségben.
„Nem tudjuk, hogy melyik kormány adta ki ezeket a dokumentumokat” - mondta Brown. „De nem lepődnék meg, ha ez egy olyan stratégia része lenne, amellyel megpróbálják zavarba hozni Oroszországot, és arra ösztönözni Japánt és Dél-Koreát, hogy továbbra is egyértelműen Oroszországgal szemben foglaljanak állást.”
