A magyar kormány jogilag semmit nem tud tenni Rogán Antalért a szankciós listáról történő levételét illetően, legfeljebb az ügyvédi költségeket állhatja. Egyedül az érintett személy indíthat személyesen eljárást az ügyben – fogalmazott a Népszava kérdésére Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Azután kerestük meg, hogy korrupciós okokra hivatkozva feketelistára tette az Egyesült Államok a kabinetminisztert, akinek hivatala közleményben jelezte: január 20-a, az új amerikai elnöke hivatalba lépése után megteszik „a szükséges jogi lépéseket”.
Ez a jogi eljárás azonban számos buktatót rejt magában. Egy egyeztető politikai szakasszal kezdődik, amelyben Rogánnak a megfelelő eljárási rendben fel kell vennie a kapcsolatot a szövetségi kormánnyal – mondta Lattmann. Itt lehetőség nyílik lobbitevékenységre, hogy a hivatalba lépő Donald Trumpon keresztül nyomást gyakoroljanak a szövetségi pénzügyminisztérium szankciós listát összeállító hivatalára. Ekkor a szankcionált természetes személy vagy jogi entitás képviselőjének meg kell győznie a szövetségi kormányt, hogy a 2016-os globálisan kiterjesztett Magnyitszkij-törvényben és a 2017-ben Trump elnök által kiadott végrehajtási rendeletben foglalt körülmények nem állnak fenn védencével szemben. Ha ez nem sikerül, a szóban forgó személy az Egyesült Államok szövetségi bíróságához fordulhat közvetlen kérelemmel, amely határozatot hozhat az ügyében.
A nemzetközi jogász arra is rámutatott: nem része a kialakult gyakorlatnak, hogy az Egyesült Államok elnöke direkt utasítást ad egy osztályvezetői szinten kezelt ügyben. Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a hivatalba lépő Donald Trump és köre nem keltheti azt a politikai látszatot, hogy Orbán Viktor ugráltatja az Egyesült Államok elnökét.
Csizmazia Gábor Amerika-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense kiemelte: a Magnyitszkij-törvény és az annak végrehajtására szolgáló, 2017 decemberében Trump elnök által kiadott rendelet kimondja, hogy a szóban forgó szankciót az amerikai kormányon kívül civil szervezetek, jogi személy vagy akár a kongresszus tagjai is kezdeményezhetik, és nemcsak hivatalban lévő, de már leköszönt kormánytisztviselő vagy annak képviselője ellen is alkalmazható. A kérelem benyújtására kifejezett formanyomtatvány is létezik. Jelenleg a világon 749 személy ellen van hatályban hasonló szankciós intézkedés. Csizmazia Gábor felidézte, hogy az amerikai kongresszus által Szergej Magnyitszkij emberjogi ügyvéd bebörtönzése és agyonverése után 2012-ben elfogadott eredeti Magnyitszkij-törvény alapján kezdetben csak kiemelt orosz állampolgárokat vettek célba ezekkel a szankciókkal.
Iványi Gábor Wesley-díjjal tüntette ki a távozó amerikai nagykövetet, David PressmantKözben újra megszólalt az ügyben David Pressman távozó amerikai nagykövet. „Aggodalommal figyeljük, hogy a korrupció hogyan ássa alá Magyarország szuverenitását azáltal, hogy elvonja a közforrásokat azoktól, akiknek a leginkább szükségük lenne rájuk” – fogalmazott a diplomata tegnap azon az eseményen, amelyen a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől átvette a magyar közéletben kiemelkedő szerepet betöltő személyeknek odaítélt Wesley-díjat Iványi Gábor lelkésztől.
Pressman – arra utalva, hogy Iványiékat évek óta szorongatja az államapparátus – úgy fogalmazott: „Helyénvalónak tartom, hogy miután felléptünk azok ellen, akik korrupt módon gazdagítják az elitréteget, egy kis időt tölthetek önökkel is, egy olyan közösséggel, amely elkötelezetten támogatja Magyarország leginkább rászoruló állampolgárait. Önök azok megsegítésén dolgoznak, akik a korrupció következményeit leginkább megszenvedik.”
Hízelgéstől a visszahízelgésen át a törlésig
Nem kizárt, hogy az Orbán-kormány rövidesen Donald Trumptól kéri, kerüljön le Rogán Antal a szankciós listáról – mondta lapunk érdeklődésére Balázs Péter volt külügyminiszter, aki szerint azonban kérdés, sikerrel járnának-e. Ugyan Balázs Péter szerint a magyar miniszterelnök és a megválasztott amerikai elnök viszonya látványosan szívélyes – ami abból fakad, hogy Orbán rendkívül erőteljesen hízeleg „a láthatóan narcisztikus Trumpnak” –, ám Trump ezt jobbára csak „visszahízelgéssel” fogja megjutalmazni.
– Van egy ilyen személyes szerelem közöttük, kérdés, hogy ez mire elég. Ez elég lehet arra, hogy Orbánt meghívják a Fehér Házba, és még az sem kizárt, hogy egyszer majd Trump útba ejti Budapestet. Konkrét gazdasági lépéseknél, vízum- vagy szankciós ügyeknél viszont az apparátus beleszól Trump döntésébe. Nem lenne könnyű megindokolni, hogy miért kellene a Kínának kedvező kötvényprogramot egyengető Rogánnal elnézően bánni – mondta.
Noha a teljes kormányzati kommunikáció az Egyesült Államok budapesti nagykövetét helyezte célkeresztbe, Balázs Péter leszögezte: alapvető tévedés azt gondolni, hogy a szankciós döntést Pressman nyomására hozták volna. – Az ilyen döntések, mint például a Rogánt szankcionáló döntés is, Washingtonban születnek – fogalmazott Balázs Péter. Arról, hogy miért most, a négyévnyi Biden-kormányzat végén hozták meg a döntést Rogánról, úgy vélekedett: nem kizárt, hogy Biden az elnöki ciklusa végén zár le bizonyos régóta húzódó ügyeket. Ilyen volt Rogáné is, akinek a szerepe régóta ismert volt már Washingtonban, különösen a letelepedési kötvényes tevékenysége. BATKA ZOLTÁN
„Az elnökön múlik, kit szankcionáljanak”
A miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter körül kialakult helyzetről Anton Moiseienkót, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tanárát, a Magnyitszkij-törvény nemzetközileg ismert szakértőjét kérdeztük, aki Canberrából írásban küldte el válaszait.
Hallott már olyan esetről, hogy az amerikaiak a törvényt egy NATO-tag vagy más szoros szövetséges hasonlóan magas beosztású politikusával szemben alkalmazták volna?
Ez valóban nagyon szokatlan, de nem precedens nélküli. Vannak példák rá, hogy a szankciókat szövetségesek, többek között Magyarország hivatalos személyiségei ellen alkalmazták. 2014-ben arról szóltak a hírek, hogy a magyar adóhivatal hat vezetőjét vették fel a beutazási tilalommal sújtottak listájára. Ugyanakkor abban az esetben sem az érintettek nevét nem hozták nyilvánosságra, sem a javaikat nem zárolták. Ezzel ellentétben a globális Magnyitszkij-szankciók érintettjeinek nevét nyilvánosságra hozzák, és befagyasztják amerikai vagyonukat. Tavaly az Egyesült Államok szankcionált több mostani és volt bolgár hivatalos személyt, de amennyire értem, egyikük sem volt olyan fontos, a kormány működése szempontjából központi figura, mint Rogán úr Magyarországon. Úgyhogy a legközelebbi analógia a török igazságügyi és a belügyminiszter elleni 2018-as szankciók, amelyeket egy amerikai állampolgár őrizetbe vétele miatt rendeltek el.
Hogyan alkalmazzák a törvényt, és az amerikai pénzügyminisztérium miért nem hozta nyilvánosságra az alkalmazását közvetlenül indokló tényeket?
Most az amerikai pénzügyi intézményeken, elsősorban a bankokon a sor, hogy megkeressék és befagyasszák Rogán úr esetleges számláit. Ezeknek továbbra is ő marad a tulajdonosa, de nem használhatja őket a pénzügyminisztérium különleges engedélye nélkül. Nem vehet igénybe amerikai területen lévő tulajdont, például ingatlant, és nem is utazhat be az Egyesült Államokba. A pénzügyi tárca által felhozott indoklás pedig tipikus, ezek a nyilatkozatok általában rövidek. Rogán úr kérheti a döntés adminisztratív felülvizsgálatát magától a minisztériumtól – még pontosabban az azon belül működő Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivataltól –, és ha itt kudarcot vall, bírósághoz fordulhat. Ez esetben a minisztérium kénytelen lesz további részleteket ismertetni a döntés indokairól. Az amerikai szankciók elleni bírósági fellépés azonban nagyon bonyolult, ugyanis a szankciók indokaival szemben rendkívül alacsony a követelmény (elég a „hiteles bizonyíték”), ami nagy mozgásszabadságot ad a minisztériumnak.
Mennyire lesz könnyű az érkező Trump-adminisztrációnak levennie valakit a szankciós listáról?
Ez nagyon könnyű lesz. Csakis az elnökön múlik, hogy valakit sújtsanak-e a Magnyitszkij-törvény alapján, a pénzügyminisztérium pedig végrehajtja az elnök döntését. Az új kormányzat úgy is dönthet, hogy helybenhagyja a szankciót, de megenged Rogán úrnak bizonyos, különben tiltott tevékenységeket, például amerikai vagyonának használatát. HORVÁTH GÁBOR
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Rogán Antal ellen a DKRogán Antalt feketelistára tették, és ez akár még Donald Trumpnak is szerezhet kellemetlen perceketSzankciós listára tette Rogán Antalt az Egyesült Államok