A Tisza Párt nyilvánosan meghirdetett pályázat útján, több szűrő beépítésével választja ki azokat az egyéni jelöltjei, akiket indítani fog az országgyűlési választásokon, ahogyan a „jövő tehetséges vezetőit” is, akiknek győzelem esetén államigazgatási pozíciókat szán. A kiválasztás technológiájáról nem tudni részleteket, de Magyar Péter pártelnök és EP-képviselő bejelentése szerint a Tisza Párt már kampány üzemmódba kapcsolt, felkészül akár egy áprilisban tartandó előrehozott választásra is.
Sik Endre szociológus a munkaerőpiacon használatos módszerekkel vetette össze a Tisza Párt eljárását. A munkaerőpiaci szakirodalom – mondta lapunknak a szociológus – sok évtizede magától értetődőnek tekinti, hogy kétféleképpen lehet munkaerőt találni:
extenzív vagy intenzív kereséssel.
Az extenzív keresés nagyjából olyasmit takar, amivel most Magyar Péterék próbálkoznak, azaz kevés információ alapján minél több emberrel elkezdeni tárgyalni, „aztán majd meglátjuk, mi jön össze”. Az intenzív keresés ennek az ellenkezője: ismerősökön, ajánlásokon keresztül kifejezetten szűk körben maradva, de ott nagyon alaposan feltérképezve kiválasztani a leginkább megfelelő személyeket az adott pozíciókra.
Mindkettő lehet jó megoldás, csak éppen eltérő típusú munkaerő kiválasztására alkalmas az egyik és a másik – állapította meg Sik Endre. Az extenzív keresést akkor szokták alkalmazni, amikor egyszerű, különösebb képzettséget nem igénylő munkáról van szó, a válogató tehát nem követ el nagy hibát, ha nem a megfelelő személyt választja ki, mert ezek az emberek költség- és kockázatmentesen bármikor lecserélhetők. Az intenzív változat ellenben akkor használatos, ha bizalmi pozícióra keresnek embereket, olyan speciális munkakörökbe, amelyek megfelelő ellátásához nem elegendők az iskolai végzettséget igazoló papírok, ahhoz különleges tulajdonságokra, készségekre is szükség van. Ilyen például a megbízhatóság, a megbízóval való „közös hullámhossz” és az iránta érzett lojalitás. Ezek olyan jellemzői egy menedzsernek vagy egy középvezetőnek, amelyek megléte csak a jelöltek nagyon alapos megismerése alapján derülhet ki.
Magyar Péter tudni akarja, mennyibe került az adófizetőknek Orbán Viktor „dzsungeltúrája”A Tisza Párt jelenlegi helyzetéhez elvileg az utóbbi eljárás, az intenzív keresés illene – folytatta Sik Endre. Hiszen azokról, akikre Magyar Péter akár a parlamentben, akár az esetleges kormányzás során az államigazgatásban támaszkodni szeretne, tudnia kell, hogy mennyire bízhat meg bennük és mennyire rendelkeznek az említett képességekkel, amelyek nem tanulhatók meg iskolában, nem ismerhetők meg egy önéletrajz alapján vagy egy pszichológiai teszt segítségével. Mindebből az is következik, hogy az ilyen személyek kiválasztására a Tisza Párt által alkalmazott extenzív keresés nem alkalmas – fejezte ki kétségeit a szociológus.
A módszerben rejlő veszélyekkel feltehetően a Tisza Párt is tisztában van, ezért igyekszik több fordulón keresztül megszűrni a jelentkezőket.
Mintha Magyar Péterék a két eljárás előnyeit igyekeznék ötvözni.
Sik Endre ezzel együtt nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy ilyen rövid idő leforgása alatt a kiválasztási folyamat jól kivitelezhető. Lényeges kérdés az is, hogy honnan kerültek elő azok az emberek, akik a kiválasztást végzik. Első körben ugyanis a kiválasztók kiválasztásáról kellett dönteni: a kilétükről nagyon keveset, vagy éppen semmit nem tudunk.
Felidéztük, hogy a tavaly júniusi önkormányzati választásokra a Tisza Párt végül azért nem állított megyei listákat, mert felmérte, nem képes kiszűrni a fideszes beépített embereket, kóklereket, kompromittálódott személyeket. Sik Endre ezt a párt helyzetfelismerése szempontjából ígéretes, bölcs lépésnek nevezte, de – tette hozzá – önmagában nem megoldás a problémára. Abból sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hogy a Tisza Párt fővárosi és EP-listáján indulókat ugyanígy „extenzív kereséssel” választották ki. Az eddigi teljesítményük értékelésétől függetlenül: ebben az esetben csak néhány tucat jelöltről volt szó, míg a parlamenti választáshoz és a Tisza Párt által remélt kormányzati szerephez százas nagyságrendben van szükség emberekre (ha csupán az egyéni választókerületeket nézzük, akkor is 106 alkalmas politikust kell találni).
A mostani szituációt Sik Endre a rendszerváltáshoz hasonlította, amikor a szintén komoly káderhiányban szenvedő MDF alakíthatott kormányt.
A körülményekhez alkalmazkodva az MDF nem az extenzív, hanem – minden előnyével és hátrányával együtt – az intenzív keresést választotta. Ennek következménye lett az, hogy az „alapkáderek” jórészt Antall József miniszterelnök tanítványi, rokoni, ismerősi köréből, illetve az általuk beajánlottak tágabb hálózatából (akikért kezeskedett a belső kör ajánlása) kerültek ki. Bár a következő választáson az MDF elbukott, a szociológus szerint a kezdeti években az ilyen megoldáson alapuló szervezet nem működött rosszul.
Magyar Péter tudni akarja, mennyibe került az adófizetőknek Orbán Viktor „dzsungeltúrája”A Tisza Pártnak arra is fel kell készülnie, hogy kiválasztott politikusait, ha megjelennek a nyilvánosságban, a Fidesz propagandagépezete mindenféle módon támadni fogja és megpróbálja karaktergyilkossággal ellehetetleníteni. Az se jó stratégia azonban, ha ennek tudatában az utolsó pillanatokig háttérben tartják őket. Az ismertség fontos a választók bizalmának elnyeréséhez, Magyar Péter személye önmagában aligha fog annyi szavazatot vonzani, amennyi elég a Fidesz legyőzéséhez – említett egy másik nehézséget a szociológus.
Sik Endre elmondása szerint a kampánystratégáknak kell kiválasztaniuk azt a megfelelő pillanatot, amikor a tiszás politikusoknak érdemes nyilvánosság elé lépniük. A feladatot a szociológus nem tartja teljesíthetetlennek, de úgy gondolja, ha az extenzív keresésből adódó problémák megoldása mellett még ez is sikerül, akkor az igazi hungarikum lesz.
„Lehetőleg ne oktasson ellenzékiségből”
„A hazugságnak és a valóság meghajlításának van az a szintje, amikor kénytelen reagálni az ember” – írta Szabó Szabolcs, a Momentum parlamenti képviselője a „Reakció Magyar Péter hazugságaira” című bejegyzésben. Csepel és Soroksár parlamenti képviselője azt sérelmezte, hogy a Tisza Párt elnöke a minap azt írta, „a Fidesz a parlamenti ellenzékkel karöltve” szavazta meg, „hogy az eddigi állami pénzeken felül 2025-re még plusz 16 milliárd forint költőpénzt kapjanak a nulla társadalmi támogatottsággal rendelkező pártocskák frakciói”. Szabó figyelmeztetett: ezt sem a Momentum képviselői, sem a többi ellenzéki párt nem szavazta meg. Szabó azt írta, továbbra is csak sok sikert tud kívánni mindenkinek, aki „arra teszi fel az életét, szakmai reputációját, hogy a NER-rel szemben küzdjön”, csak annyit kér cserébe, hogy „akinek ez mindössze egy éve jutott eszébe, mert előtte speciel a mindenféle NER-es »pozikból« kapta a havi több milliós fizetését a Fidesztől, az lehetőleg ne oktasson már ki ellenzékiségből olyanokat, akik már akkor is a barikád túlsó oldalán álltak, és tisztességesen végezték a dolgukat”.
