Dél-Korea;testőrség;őrizetbe vétel;Jun Szogjol;

- Lemondása után őrizetbe vették a dél-koreai elnöki testőrség vezetőjét

Különleges közügyek végrehajtásának akadályozása vádjával.

Jun Szogjol felfüggesztett dél-koreai elnök letartóztatásának megakadályozása miatt pénteken őrizetbe vette a rendőrség az ország elnöki biztonsági szolgálatának vezetőjét, Pak Dzsongdzsunt, aki még aznapi kihallgatása előtt benyújtotta a lemondását, amit Csve Szangmok megbízott államfő elfogadott.

A rendőrség a hét elején küldte el a harmadik idézést az elnöki testőrség főnökének, miután január elején kétszer már nem tett eleget a hatóság felszólításának. Pakot pénteki kihallgatását követően különleges közügyek végrehajtásának akadályozása vádjával vették őrizetbe.

A nyomozók január 3-án próbálták meg letartóztatni a hivatalából felfüggesztett Jun Szogjolt az elnöki rezidencián, ám ez nem sikerült, mivel az elnöki biztonsági szolgálat megakadályozta a letartóztatási parancs végrehajtását. A bíróság kedden újból elfogatóparancsot adott ki a lázadással vádolt államfő ellen, miután az ugyanezen a címen korábban kiadott parancs hatálya hétfőn éjfélkor lejárt.

Csve Szangmok dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes decemberben lett az ország új megbízott elnöke, miután a dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament alkotmányos vádemelési eljárást indított az előző megbízott államfővel, a Jun Szogjol felfüggesztése után hivatalba léptetett Han Dokszuval szemben. Junt azért függesztette fel a parlament, mert a hónap elején rendkívüli állapotot rendelt el, és katonákat vezényelt a parlamenthez, Hant pedig azért vonták felelősségre, mert arra hivatkozva, hogy azzal túllépné megbízott elnöki jogkörét, nem nevezett ki bírákat az alkotmánybíróság három megüresedett posztjára.

A parlament december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, az alkotmánybíróság pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására. A grémium jelenleg is tárgyalja, hogy Junt, akire lázadás miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, visszahelyezzék-e tisztségébe, vagy végleg eltávolítsák hivatalából. A döntés meghozatalára 180 nap áll rendelkezésre.

A határátkelő lezárását és az osztrák oldalon úgynevezett sétány kialakítását önkormányzati rendelet írta elő, de az nem csak azért vitatott, mert egyeztetés sem volt, hanem a végzés szerint ehhez joga sem volt az osztrák képviselő-testületnek.