Az elmúlt öt évben jelentősen romlott a magyar önkormányzatok anyagi helyzete. Hiába nőttek ugyanis papíron a költségvetési támogatásaik, az elvont szolidaritási hozzájárulás és a magas infláció ezt mínuszba hajtotta. Ráadásul a kormány hol a koronavírusra, hol más érdekekre hivatkozva további adókat von el a településektől, ezek eredője a pénzügyi kivéreztetés.
A 2020-as költségvetés zárszámadása szerint 2020-ban az önkormányzatok 821 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak, ez az összeg az elfogadott 2025-ös költségvetés szerint már 1350 milliárd forintra rúg, vagyis a növekedés 64 százalék, ami még a időközben bekövetkezett 48 százalékos infláció mellett is impozánsnak tűnik. A kormány ezt a számot szokta kommunikálni, pedig a helyzet sokkal csúfabb, mint aminek látszik, ugyanis miközben a kabinet az egyik kezével ad, addig a másik kezével egyre többet vett el az önkormányzatoktól a szolidaritási hozzájárulással.
Keményen sarcol az Orbán-kormány, szinte mindenről lemondtak már a kivéreztetett önkormányzatokRossz helyen spórolt Orbán-kormány, a nyugdíj, az egészségügy és az oktatás helyett inkább saját magán kellett volna2020-ban az önkormányzatok 58 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizettek, így ezzel a befizetéssel korrigálva az önkormányzatok nettó támogatása 763 milliárd forint volt. Ezzel szemben 2025-ben már nem 58, hanem 360 milliárd forintot von el az Orbán-kormány a szolidaritási hozzájárulás címén, így a nettó pénzáram a települések felé az idén 990,5 milliárd forint lesz, ami 29,8 százalékkos növekedés 2020-hoz képest nominálisan.
A hat év alatt ezzel szemben az infláció 48,5 százalékra rúgott, vagyis 2020 és 2025 között az önkormányzatok támogatásának reálértéke mintegy 18 százalékkal csökkent.
A szolidaritási elvonás nem egyformán érinti a településeket – a 3200 önkormányzat mintegy harmada befizető, a kétharmaduk viszont nyer rajta – ám ez az újraelosztás nem befolyásolja azt tényt, hogy az önkormányzati rendszer egésze ma kevesebb pénz kap a költségvetésből, mint 2020-ban. A kormány arra hivatkozik, hogy eközben a települések iparűzési és más helyi adóbevételei emelkednek – amely részben igaz, ám az elmúlt években több alkalommal is elvonta egyes települések bevételeit a kabinet.
A COVID-járvány alatt az iparűzési adóbevételek egy részét a kormány nemes egyszerűséggel elengedte, így kívánta segíteni a bajba jutott kkv-kat, ám a bevételkiesést nem minden esetben kompenzálták, főleg a nagy ellenzéki vezetésű városok jártak ezzel az akcióval rosszul. De a kormány a járványra hivatkozva lenyúlta a gépkocsik után fizetendő súlyadót is, először csak átmeneti jelleggel, majd most már állandósult az elvonás, ami csak jövőre 102 milliárd forinttal rontja a települések pénzügyi pozíciót 2020-hoz képest.
Túl kell élni, aztán minden kezdődik elölről
Súlyos alkukkal terhelt unortodox költségvetéssel vágott neki 2025-nek Budapest. Az elsődleges cél a város működőképességének fenntartása, a közszolgáltatások eddigi szintjének megőrzése és a munkavállalóknak ígért béremelés forrásának biztosítása volt a kormányzati elvonások, az infláció és a hazai gazdasági folyamatok negatív hatásai ellenére.
A fenti célok érdekében szinte mindent feláldozott a városvezetés. Karácsony Gergely korábbi fogadkozásával ellentétben – a Magyar Péter fémjelezte Tisza nyomására – átengedte a fővárosi cégvezetők munkáltatói jogát a közgyűlésnek és belement abba is, hogy két ülés között csak kisebb értékű ügyekben dönthet. Több kényszerdöntés mellett gyakorlatilag felszámolták a város közösségi és kulturális programjait szervező Budapest Brand Zrt-t, ahol már meg is kezdődtek az elbocsátások és nagyot léptek hátra a közösségi költségvetésben is.
Harmincegy dolgozót rúgtak ki a Budapest arculatáért felelős cégtől Ezt a Tisza Párt nyerte, sikerült kicsavarni a cégvezetők kiválasztásának jogát Karácsony Gergely kezébőlDe így is maradt kockázat bőven. A legnagyobb bizonytalanságot a szolidaritási hozzájárulás jelenti: jövőre 30 milliárdot, 50 milliárd forinttal kevesebbet fizetnének ezen a címen az államkasszába. Sára Botond főispán már jelezte, hogy törvényességi felhívással él. (Az ügyben korábban indult per kedvező lezárásában bízik a főváros.)
Az Orbán-kormány alig titkoltan Budapest csődjére játszik. Egy szeptemberi rendelettel megtiltotta az önkormányzati cégek tartozásának átruházását, márpedig Budapest három éve csak úgy tudja nullszaldósra kihozni a költségvetés közlekedési részét, ha az év végén 50 milliárdot bankokkal hiteleztet meg, amit azután tavasszal visszafizetnek. A főváros lázasan keresi a kiskaput.
A fővárosnak mindezek mellett is szüksége van egy 40 milliárdos folyószámlahitelre, mivel enélkül január másodikára elfogyott volna a pénz a város számlájáról. A mínusz szeptemberig 60 milliárdra kúszik fel, majd az adóbefizetések beérkezése után visszacsúszik 40 milliárdra, amit az év végére visszafizetnek. Azután – jó esetben - minden kezdődik elölről.
Megszavazták Budapest költségvetését, váratlan fordulatként ismét a Fővárosi Közgyűlés napirendjére került az szmsz