- „Ha Trumpról eszünkbe jut Budaházy, az nem a véletlen műve”

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke már beiktatása napján kegyelmet adott mintegy 1600 embernek: őket azért tartóztatták le vagy ítélték el, mert 2021. január 6-án részt vettek a fővárosban kitört zavargásokban, a Capitolium ostromában. A szabadon engedettek között van olyan, akire 22 évnyi börtönbüntetést szabtak ki.

Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője szerint több szempontból is „kristálytiszta”, hogy Trump lépése politikai célokat szolgál. A Biden elnöksége idején kijelölt különleges ügyész Trump győzelme után azt nyilatkozta, hogy elég bizonyítékot gyűjtöttek össze Trump ellen az államcsínykísérletben való bűnösség megállapításához. A kegyelemmel Trump saját magát is szeretné utólag tisztára mosni, mentesíteni a morális és politikai felelősségvállalás alól. Hiszen ha a követői nem követtek el bűncselekményt, akkor őt sem lehet felbujtással vádolni.

Jogi felelősségvállalás nem fenyegeti az elnököt – jegyezte meg Győr Lóránt. Habár az ellene szóló bizonyítékok rendelkezésre álltak, a vele szemben indult eljárást megszüntették, és – mivel már ő felügyeli az igazságügyi tárcát – azt nyilván nem fogják újraindítani. Az amerikai Legfelsőbb Bíróságnak a mindenkori elnök immunitására vonatkozó verdiktje alapján amúgy is teljes körű mentesség biztosított a számára.

Másodsorban: Trump „nagy hazugsága” az volt, hogy valójában ő nyerte meg a 2020-as elnökválasztást. A kegyelmi döntéssel igazolni akarja a hazugságot, azt üzeni, hogy támogatói jogosan háborodtak fel, jogosan próbálták megakadályozni Biden beiktatását. Trump már a megválasztása előtt kinyilvánította, hogy mindenképpen kegyelmet ad ezeknek az embereknek. Egyszerűen tehát betartja egyik fontos választási ígéretét – említett még egy politikai megfontolást Győri Lóránt.

Trump lépése mennyiben hasonlítható össze azzal, hogy Novák Katalin korábbi köztársasági elnök kegyelmet adott Budaházy Györgynek és társainak? Győri Lóránt kérdésünkre előrebocsátotta, hogy különbséget kell tenni amnesztia és kegyelem között. Az amnesztia általában kollektív döntés, amely a bűnösség jogi megállapítását is megszünteti, míg a kegyelem egyénekre vonatkozó döntés, amely csak enyhíti vagy elengedi a büntetést. A Budaházy-féle Hunnia-perben és a Capitolium ostroma esetében is egyéni kegyelmek születtek.

Létezik párhuzam, hisz mindkét ügyben olyan köztörvényes bűnözők is kegyelmet kaptak, akiket a bíróságok elítéltek – állapította meg a geopolitikai elemző. Budaházy György például jogerősen hat év fegyházbüntetést kapott. Vele együtt tizenhét vádlott ellen folyt eljárás terrorcselekmények, egyebek között parlamenti képviselők ellen elkövetett Molotov-koktélos támadások miatt.

Novák Katalin első körben 2022 decemberében hét személy esetében eljárási kegyelmet adott. Arra hivatkozott, hogy az „előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta”. A többiek – közöttük Budaházy György – 2023 tavaszán szabadulhattak, a kegyelmet gyakorló államfő szabadságvesztésük felfüggesztéséről döntött.

Indoklásként ezúttal csupán annyit tudhattunk meg Novák Katalintól: „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen”. Az elemző – részben Budaházy György nyilatkozatai alapján – valószínűsíti, hogy ebben az esetben is politikai szempontok, a Fidesz hatalmi érdekei játszottak közre. A kormánypárt gesztust akart tenni a szélsőjobboldal felé.

Budaházy és társai szabadon bocsátása után nem egészen egy évvel robbant ki a pedofilbotrány. Bár Győri Lóránt szerint ebből a két ügyből még nem feltétlenül vonható le hosszú távra szóló következtetés, az Egyesült Államokról már bizonyosan elmondható, hogy az elnöki kegyelem intézménye végletesen átpolitizálódott. Biden szintén tágan értelmezte a kegyelmi jogkör alkalmazását, például kegyelmet adott a fiának, és a Trump elleni vizsgálatban érintett több törvényhozót is előzetes elnöki kegyelemben részesített.

Trump mostani lépése, az elnöki kegyelem intézményének átpolitizálódása hozzájárulhat a közbeszéd további durvulásához, a polarizációhoz, végső soron a politikai erőszak legitimálásához. Győri Lóránt úgy gondolja, tartani lehet attól: ha emberek egy csoportja a kegyelemben bízva következmények nélkül vihet véghez támadásokat politikusok vagy politikai ellenfelek ellen, akkor az ilyesfajta erőszakos megoldások könnyebben beépülnek a politikai nyomásgyakorlás eszköztárába.