- Zakatol a trumpi gépezet, de egy ígért határidőből semmi nem lesz

A Trump-kampány legfontosabb ígérete az déli határvédelem megerősítése és az illegális migráció visszaszorítása volt. Az ennek szellemében a határvédelmet érintő nemzeti szükségállapot felhatalmazza a védelmi minisztériumot, hogy mexikói határhoz rendelje a hadsereg és a Nemzeti Gárda egységeit. A rendelet értelmében a katonák logisztikai segítséget nyújtanak az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának egységeinek a bevándorlók szállításában és a gyűjtőtáborok őrzésében. Az elnök döntött az első ciklusa alatt ígért határfal felépítéséről.

A szövetségi hivatalok utasítást kaptak, hogy azonosítsák azokat kibocsátó országokat, amelyek nem nyújtanak elégséges információt az USA-ba érkező bevándorlók átvilágításához. Ezek az országok azok, amelyek állampolgárainak belépését a hatóságok kötelesek lesznek megtagadni. Az intézkedés emlékeztet Donald Trump a 2017-es tizenhárom muszlim többségű országot érintő tilalmára. A Belbiztonsági Minisztérium nyilvántartást hoz létre az illegális migránsokról és rögzíti azok ujjlenyomatait. A szövetségi bevándorlási és vámügyi hivatallal együttműködni nem hajlandó „mentsvárnak” nevezett városoktól megvonják a szövetségi támogatást, ellenük jogi szankciókat helyeznek kilátásba.

A Trump-adminisztráció helyreállítja a Remain in Mexico programot, amely a menekültstátuszra várókat arra kötelezi, hogy a szomszédos országban várják meg kérelmük elbírálását. Az intézkedésről Donald Trump nem egyeztetett Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel, akinek a kormánya már az elnök beiktatása előtt kritizálta a kétoldalú egyeztetés nélkül hozott intézkedést és támogatását fejezte ki az Egyesült Államokban élő mexikói közösség felé. Végül a salvadori bevándorlók alapította MS-13 és a venezuelai Tren de Agua nevű drogkartellt hivatalosan külföldi terrorszervezetnek nyilvánítják.

Marco Rubio külügyminiszter az NBC News-nak adott nyilatkozatában már körvonalazta a Trump-adminisztráció  orosz-ukrán háborút érintő álláspontját. „Az elnök már a kampánya során megmondta, hogy véget kell vetni a vérontásnak. Azt akarja, hogy befejeződjön a pusztítás. Ez mindenkinek az érdeke. Hogy könnyű lesz-e? Esetleg bonyolult? Természetesen, hiszen mindkét félnek fel kell adnia valamit” – utalt a tárcavezető a tűzszüneti tárgyalás alapját képező tervezett konszenzusra. Attól Marco Rubio elzárkózott, hogy határidőt szabjon a tárgyalásoknak, csak annyit mondott „szinte azonnal” el fognak kezdődni, illetve már el is kezdődtek. Donald Trump a kampányban többször is azt ígérte, hogy a konfliktusnak 24 óra alatt véget vet.  

Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált Donald Trump elnöki beiktatásához, ám utóbbi némiképp meglepetést keltve nem viszonozta a gesztust. Az Ovális Irodában az elnök kedden újságírói kérdésre elmondta: – Vlagyimir Putyinnak tárgyalóasztalhoz kell ülnie. Tönkreteszi Oroszországot azzal, hogy elutasítja a tárgyalást. Oroszország nagy bajban lesz.

Trump szavainak súlyát árnyalja, hogy az Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök tegnap több mint egy órás videokonferenciát tartott, amelyben hangsúlyozták a két ország egyre szorosabbra fűződő kapcsolatát. Az orosz elnök kijelentette, hogy mindketten támogatják egy igazságosabb, multipoláris világrend kialakulását és együtt törekszenek Eurázsia és a világ oszthatatlan biztonságának szavatolására. A kínai államfő szintén dicsérte a közös együttműködést és leszögezte, hogy tovább dolgoznak a kínai-orosz kapcsolatok magasabb szintre emelésén, hogy meg tudjanak küzdeni az egyre bizonytalanabbá váló nemzetközi környezettel és megőrizzék a nemzetközi méltányosságot és igazságot.

Az új Trump-adminisztráció ENSZ nagykövet jelöltje, Elise Stefanik szenátusi meghallgatását is tegnap tartották. Stefanik hitet tett az elnök által meghirdetett „America First” (Amerika az Első) program mellett és afelől sem hagyott kétséget, hogy az USA nagyköveteként Izrael elkötelezett védelmezője lesz az ENSZ-ben. „Az keltette fel az érdeklődésemet a tisztség iránt, hogy ha vetünk egy pillantást az antiszemita rothadásra a szervezeten belül, akkor több Izrael ellenes határozat születik, mint bármelyik másik konfliktust kapcsán összesen” – utalt a világszervezet Izrael nagy számú számú civil áldozattal járó gázai háborúját elítélő döntésekre.

Fúrj babám, de csak óvatosan

Megszületett az az elnöki rendelet is, amellyel lebontják az Egyesült Államok alatt található jelentős kőolaj- és földgázvagyon kitermelése előtt az előző, demokrata adminisztráció által állított környezetvédelmi korlátokat. Mindez nem jelenti azt, hogy hirtelen nő majd az olaj- és gázkínálat a piacon – mondta a Népszava kérdésére Muhi Gergely, az Equilor vezető elemzője. Már a tengeri régiókban és Alaszkában is kutathatnak és termelhetnek az olajcégek. Az elnök célja, hogy az Egyesült Államok jelentős energiaexportőrként lépjen fel – mondta az elemző. India például már jelezte is, hogy kész növelni az amerikai energiaimportját. Donald Trump megszüntette az elektromos járművek támogatását, ismét a benzinüzemű autók kerülnek előnybe, és a stratégiai tartalékokat is csurig töltenék.

Az köztudott, hogy az amerikai olajcégek kormányfüggetlenek, tehát akkor és ott fúrnak, ahol az nekik a leginkább megéri – szögezte le a bejelentés kapcsán lapunknak Pletser Tamás, az Erste olaj- és ­gázipari elemzője. Ez pedig nagyrészt az olajár alakulásával kapcsolatos várakozásoktól függ: a drágulási jóslatok növelik a beruházási kedvet, és viszont. Az ilyen döntéseket ugyanakkor kétségkívül befolyásolják a szabályozási könnyítések is. Mindazonáltal az USA olajkitermelését egy új lendület is legfeljebb 3-4 év múlva emelné látható mértékben – vélekedett Ple­tser Tamás.