Volt, aki arról írt, hogy a kérdőív kitöltése után gyermekének bányaipari szakképzést ajánlott első helyen a rendszer, ami “nem is állhatna tőle messzebb”. Volt olyan tanuló, akit egészségügyi pályára irányítana a rendszer, miközben nem szereti a természettudományos tantárgyakat. Egy másik szülő úgy fogalmazott: gyermeke a kérdőív eredménye szerint “katona vagy asztalos lehet” - végül gimnáziumban tanul tovább.
A többi visszajelzés is lényegében arról szól, hogy egyáltalán nem olyan területeket, továbbtanulási irányokat ajánlott a rendszer,
amelyek az érintett gyerekeket érdekelnék, és sok esetben a szakképzést ajánlotta a gimnáziumi továbbtanulás helyett.
A 2020-ban bevezetett pályaorientációs vizsgálatot a 2024/2025-ös tanévre vonatkozóan tavaly szeptember 17-e és október 9-e között kellett megszervezniük az iskoláknak. A diákoknak egy 86 tételből álló online kérdőívet kell kitölteniük, amelyek a tanulók érdeklődésére, képességeire, kompetenciáira fókuszálnak. A rendszer ezeket elemezve ajánl különböző továbbtanulási irányokat.
A szülői visszajelzésekkel kapcsolatban az Oktatási Hivatal (OH) lapunkkal azt közölte:
a tanulók érdeklődési körétől való jelentős eltérés “szinte értelmezhetetlen” a pályaorientációs eszköz esetében, mert az önértékelésen alapul, vagyis a kitöltők megadott válaszaiból kirajzolódó ágazati lehetőségeket tükrözi vissza.
- Fontos a gyermek motivációja, hozzáállása a kérdőívhez: tényleg figyelmesen tölti-e ki, és - ismerve önmagát - adekvát, rá jellemző válaszokat ad-e. Ha a kitöltő valóban olyan válaszokat adott meg, amelyek rá jellemzők, és kompetenciáit, képességeit leírják, a felület által nyújtott ágazati ajánlások is megfelelnek azoknak - írták. Hozzátették: a kérdőív bevezetését hosszas szakmai előkészítés, tesztelés előzte meg, és idáig mintegy 400 ezer tanuló töltötte ki.
Az OH szerint azon tanulók esetében,
akiknél a válaszaik alapján jól meghatározható az érdeklődési irány, valóban az adott ágazatot jelöli meg első helyen a felület, és nem a gimnáziumot.
- Természetesen ezen pályák egy részéhez is szükséges diploma és azt megelőzően érettségi bizonyítvány megszerzése - közölték.
- Ha a diákok számára nem megfelelő továbbtanulási irányokat ajánl a rendszer, az nem a gyerekek hibája.
Nagyon úgy néz ki, ez a mérés úgy van beállítva, hogy a szakképzés felé terelje a tanulókat
- vélekedett a Szülői Hang képviselője. Miklós György szerint a legjobb esetben is újra kellene gondolni a pályaorientációs digitális mérést, “rugalmasabbá és emberibbé” kellene tenni például úgy, hogy a felajánlott továbbtanulási lehetőségeknél legyen valamilyen indoklás és magyarázat, valamint a pedagógusoknak, osztályfőnököknek is lehetőséget kellene biztosítani, hogy az eredményeket kiértékelhessék, átbeszélhessék diákjaikkal.
A Szülői Hang közleményében nemrég arra is figyelmeztetett: a kormány újabb kérdőívet küldött ki a szülőknek az iskolai KRÉTA rendszeren keresztül, melyben egyes kérdések fontos változásokra utalnak. Az egyik kérdés a kompetenciamérések eredményének figyelembevételét veti fel a gimnáziumi felvételi eljárásban,
ami a szülői szervezet szerint a gimnáziumokba való bejutás megnehezítését célozhatja.
