A Népszava is dokumentálta a ma élő generációk egyik legnagyobb járványügyi vészhelyzetének történéseit, s a teljesség igénye nélkül segítünk felidézni őket.
Mint emlékezetes: a járványkezelésben is a központi irányításra épített az Orbán-kormány, súlyukat vesztették az egészségügy vezetői, a járványintézkedések rendeleti kormányzással, egy új intézményben, az operatív törzsnél születtek, az országos tisztifőorvos csak díszletként kapott szerepet a védekezésben, az egészségügyért felelős államtitkár pedig eltűnt a nyilvánosság elől. Rengeteg volt a rögtönzés, folyamatos volt a titkolódzás, s a legritkább esetben beszélt arról őszintén a kabinet, hogy mit miért csinál.
Miközben 2019 végén 2020 elején már voltak a hírek az új kínai légúti járványról, január 24-én Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi és Tisztiorvosi Központ munkatársa arról beszélt a Hír TV Magyarország Élőben című műsorában: rendkívül kicsi az esélye, hogy Magyarországon is megjelenik a koronavírus. Hozzátette: a vírus kimutatásán kívül „különleges intézkedéseket nem tartanak szükségesnek.” Még ezen a napon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy Franciaországban azonosították az első európai esetet, majd egy héttel később a WHO közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett.
Itt az Orbán-kormány új propagandavideója, de a Covid19 több mint 49 ezer magyarországi halottjáról nem beszélnek benneMagyarországon 2020 márciusban regisztrálták az első beteget, a Semmelweis Egyetem külföldi hallgatói közül két diákot a Szent László Kórházban zártak karanténba. Szigorú járványügyi intézkedéseket léptetettek életbe, így az első hullám nem is nagyon fektette két vállra Magyarországot. Egyetlen nagy botrányaként emlékezetes a Pesti úti idősek otthonában kirobbant járvány, ahol összesen 313 gondozottnál és 26 dolgozónál igazolták a koronavírus fertőzést. A megbetegedettek közül 55 ember halt meg. Ekkor még nem létezett a bentlakásos intézményekre járványmegelőző szakmai útmutató, ilyen eljárásrend csak június közepére, az első járványhullám végére készített az NNK. Addigra összesen 4102 teszttel igazol beteget azonosítottak, közülük 573-an haltak meg. Egy tanulmány szerint Magyarországon az első hullámban a regisztrált esetek egyharmada egészségügyi ellátással összefüggő volt vagy kórházi járványokhoz kapcsolódott.
Közben 2020 májusában 24 ezer beteget küldtek haza a kórházakból az egészségügyért is felelős miniszter, Kásler Miklós utasításra, hogy helyett csináljanak a leendő Covid-betegeknek.
A kormányzati járványkezelés kommunikációs hibái egyre láthatóbakká váltak: a WHO kifejezetten ajánlotta, hogy mindenki viseljen maszkot közösségben, mert a maszk akadályt jelenthet a fertőzőképes cseppeknek. Kollár Lajos professzor, miniszteri tanácsadó ezzel egyidejűleg arról beszélt a Pécsi Aktuál című lapnak, hogy szerinte nyárra indokolatlanná válik a maszkviselés, mert júliusra lecseng a járvány, naponta csupán néhány megbetegedésre lehet számítani. Sőt, szerinte a koronavírus-fertőzöttek nagyjából nyolcvan százalékának fel sem tűnt, hogy jelen volt a szervezetükben a kórokozó, vagy csak enyhe tünetek mutatkoztak rajtuk.
Kulja András: Látszik, hogy a miniszterelnök soha nem hívott fel hozzátartozót azzal, hogy meghalt a szeretteMüller Cecília országos tisztifőorvos nyilatkozatai is ellentmondásosak volt. Az operatív törzs egy 2020 júniusi tájékoztatóján feleslegesnek ítélte a tünetmentes emberek esetében a szájmaszk viselést. Sőt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Facebook-oldalán egy azóta már törölt bejegyzés is egyenesen arra szólított fel, hogy aki nem beteg ne viseljen maszkot. 2020 augusztusára már gyökeresen megváltozott a tiszti főorvos álláspontja, akkor már azt mondta: mindenhol javasolt a maszk viselése.
2020 szeptemberében Szlávik János főorvos a Portfoliónak arról beszélt, hogy egy-két héten belül nem várható nagy járvány. A második hullám egyébként végül 2020 júniusa és 2021 január végéig tartott és az első hullámnál jóval nagyobbnak bizonyult. Az esetszámok durván nőttek, miközben a tesztelés rendre akadozott. Október elején Orbán Balázs a Miniszterelnökség akkori miniszterhelyetteseként a koronavírus-járvány második hullámának a kezelésével kapcsolatban az ATV Start műsorában riogatásnak nevezte Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja vezetőjének állítását, aki egy szakmai online fórumon arra figyelmeztetett, ha nem tesztelnek többet, akkor elszabadulhat a járvány. A második hullámban 12 226 ember vesztette életét és 356 ezren betegedtek meg.
2020 decemberében kezdődött meg az egészségügyi dolgozók oltása Pfizer vakcinával. 2021 februárjától a lakosság oltása is elkezdődött a Pfizer, a Moderna, az orosz Sputnyik, a kínai Sinopharm, illetve a Janssen vakcinájával. Noha maga a gyártó is jelezte, hogy a Sinopharm oltóanyagot 59 év felettieknél nem vizsgálták, a magyarországi idősek zömét ezzel a vakcinával oltották. Az Orbán-kormány 5 millió kínai és mintegy 2 millió orosz vakcinát vásárolt úgy, hogy közben a készítmények engedélyezési dokumentációját és magát a szert sem vizsgálták magyar vagy európai gyógyszerhatóságok. Magyarországon így idősek százezreit oltották Sinopharmmal, és később be is igazolódtak a kétségek: 60 év felett a kínai oltóanyag sok esetben nem váltott ki elég erős immunválaszt. Végül a kabinet, bár nem ismerte el, hogy a Sinopharm használata hiba volt ebben a korosztályban, a harmadik oltás lehetővé tételével kifogta a szelet a kritikusai vitorlájából.
A Covid-járvány valós méretéről, veszélyeiről a lakosság nem kapott megfelelő információkat. A kórházak nem adhattak ki adatokat, a sajtó nem mutathatta meg, hogy a rendszernek mivel kell megküzdenie.
Névtelenül nyilatkozó orvosok, ápolók meséltek olykor-olykor a nyilvánosságnak arról, hogy hiába vásárolt az Orbán-kormány 16 ezer lélegeztetőgépet, szakemberek híján képtelenek lennének ennyi eszközt használni.
Noha az oltásokkal kapcsolatban kezdetben erős volt a hit, hogy egy 70 százalékos átoltottság mellett, ezek majd gyorsan véget vetnek a járványnak. Ez nem igazolódott be, sőt, kiderült, hogy ha enyhe tünetekkel is, de az oltottak is megbetegedhetnek, terjeszthetik is a vírust.
2021 októberében Vattay Gábor fizikus, az ELTE Járványügyi modellezéssel foglalkozó tanszékvezetője arra figyelmeztetett, hogy novemberre napi hatezerre is nőhet az új fertőzöttek száma és akár áprilisig is elhúzódhat a járvány negyedik hulláma Magyarországon.
Galgóczi Ágnes az NNK járványügyi osztályvezetője augusztusban a TV2 reggeli hírműsorában még arról beszélt, hogy az átoltottságnak köszönhetően ugyan lesznek megbetegedések, de elhúzódó, lapos járványhullámra lehet számítani. A negyedik hullám csúcsán, 2021 decemberében már napi 10 ezer esetet regisztráltak.
A Covid-járvány első két évében öt nagy járványhullám zajlott Magyarországon, ezalatt az igazolt fertőzöttek száma 1,8 millió volt és 49 ezren haltak meg a fertőzéssel összefüggésben.
Egyelőre a Covid vezet – Egyre több a megbetegedés Magyarországon, az oltásra azonban még várni kell