Európai Unió;Oroszország;Szijjártó Péter;energiabiztonság;szankciók;

- Szijjártó Péter kifejtette, mi kell ahhoz, hogy ne akassza meg az Oroszország elleni szankciókat a magyar vétó

A külügyminiszter garanciát vár az Európai Bizottságtól.

Ma, az EU-s külügyminiszterek tanácsülésén az dönti el a szavazatunkat, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel a Facebook-oldalán.

A tárcavezető megjegyezte, „három év elteltével egyértelmű (kellene, hogy legyen): az Oroszország ellen bevezetett szankciók csúnyán kudarcba fulladtak”. Közölte, hogy ezek az intézkedések óriási károkat okoztak Európának, benne hazánknak is, a magyar gazdaságot 19 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 7500 milliárd forintnyi kár érte. Ezzel párhuzamosan – folytatta – Ukrajna folyamatosan a magyar és közép-európai energiabiztonságot fenyegető lépéseket tesz.

Ez így nem mehet tovább! Mint ahogy annak is véget kell vetni, hogy az Európai Bizottság nem az uniós tagállamok érdekeit képviseli, hanem a tagjelölt Ukrajnáét” – üzente Szijjártó Péter.

Mint megírtuk, 2022 február óta, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az EU tizenöt szankciós csomagot fogadott el egyhangúlag, vagyis a magyar kormány támogatásával. A szankciókat azonban félévente meg kell hosszabbítani, ami eddig csak egy jogi formalitásnak tűnt. Tavaly decemberben ugyanakkor elhalasztották a szavazást a magyar kormány kérésére. Az indoklás szerint Donald Trump amerikai elnök beiktatása fordulatot hozhat az orosz-ukrán háborúban.

Bár kampányában Trump még azt ígérte, egy nap alatt békét teremtene az orosz-ukrán háborúban, január 20-i beiktatása nem hozta el sem az azonnali békét, sem az amerikai-orosz viszony teljes fordulatát sem. Az amerikai republikánus elnök láthatóan nem akarja bedobni a törölközőt, sőt, a beiktatása után néhány nappal már azt ígérte, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem ül tárgyalóasztalhoz, akkor újabb amerikai szankciókra számíthat. Ebben a helyzetben a magyar kormány emelte tovább a téteket. A szankcióról kapcsolatos döntésekről, különösen a csak formális szavazásokról, az EU- tagállamok uniós nagykövetei szoktak tárgyalni, így a külügyminisztereket tömörítő Külügyi Tanács vita nélkül fogadhatja el azokat. De a magyar fél a pénteki előkészítő értekezleten ismét jelezte, miniszteri szintű vitát szeretne a szankciók meghosszabbításáról a hétfői Külügyi Tanácsban, ahol hazánkat Szijjártó Péter képviseli.

A rendőrség tiltott piacbefolyásolás gyanújával nyomoz, a jegybank pedig 250 millió forintos büntetést szabott ki.