Orbán Viktor és Szijjártó Péter világosan elmondta: elég volt, mivel Brüsszel eddig szó nélkül nézte, hogy Ukrajna januártól beszüntette az orosz gáz európai továbbítását, amivel veszélyeztetik Közép-Európa ellátását és növelik a gáz árát, hogy Ukrajna korlátozta a Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállításokat és a Török Áramlat nevű gázvezeték elleni fizikai támadásokat is – írta tegnap a Fidesz. Abból is elegük van, hogy Brüsszel nem az uniós országok érdekeit képviseli és hogy velünk akarják megfizettetni a háború árát. Meglátásuk szerint hétfőn az Európai Bizottság és a brüsszeli külügyi főképviselő elismerte, igazuk van és hogy ez az EU biztonságát érintő kérdés; így, ennek védelme érdekében lépnek, tárgyalnak Ukrajnával a földgáztovábbításról és a kőolajszállítások fenntartásáról.
A nyilatkozat kapcsán megjegyzendő: Ukrajna azért szüntette be az orosz gáz európai továbbítását, mert államuk területének ötödét az oroszok elfoglalták és lejárt a fűtőanyag továbbszállítására kötött korábbi államközi szerződésük.
Az orosz gáz ukrajnai továbbításának beszüntetése Magyarország ellátását nem érinti, mivel 2021 októbere óta a fűtőanyagot a Török Áramlat nevű vezetéken át, déli kerülővel, Szerbia felől kapjuk. Bár az évi 4,5 milliárd köbméterre kötött szerződés szerint ebből egymilliárd köbméter Ukrajnán keresztül, szlovák kerülővel, Ausztria felől érkezne, mára ez is átkerült a Török Áramlatra.
Tavaly dél felől már 7,6 milliárd köbméter orosz fűtőanyag érkezett. Az ukrán szállítások beszüntetése elsősorban Ausztriát és Szlovákiát érintette volna. Ám nyugati szomszédunk egy per megnyerése nyomán december óta – az uniós tagállamok túlnyomó többségéhez hasonlóan – más beszerzésre váltott. Az ukrán lépés miatt leginkább kárvallott Szlovákia, még ha, szavaik szerint, drágábban is, de – Orbán Viktor nyilatkozata alapján, például Magyarország felől – szintén pótolja a kiesést. A lengyel és német kikötők felől is vételezhetnek a nemzetközi – például amerikai vagy katari – cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányokból. Az utóbbi napok során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök érdemi lépéseket tett az azeri gáz európai továbbítása érdekében, amit a szlovák külügyminiszter békülékeny hangnemben üdvözölt.
Bár az ukrán gázzár kétségkívül nem csökkentette a tőzsdei gázkurzust, az most tavaly novemberi szintjén áll. Kijev intézkedései tehát az árat érő számos egyéb hatásba simulnak. Bár a Török Áramlatot január elején valóban érintette – Ukrajna által hivatalosan el nem ismert – dróntámadás, szakértők szerint az Orbán-kormánynak elsősorban az elmúlt másfél évtized során elmulasztott gázigény-csökkentő beruházásokra kellene összpontosítania.
Az Európai Bizottság hozzávetőleg helyesen idézett ígéretei Orbán Viktor és Szijjártó Péter előzetes, határozott követelései tükrében igencsak gyengék.
A kormányfő és minisztere az elmúlt napok során az EU – valójában Putyin-ellenes – szankcióinak azonnali megszüntetését követelték. Orbán Viktor, különösen a vele együtt Putyin-közelinek tekinthető szlovák kormányfővel, Robert Ficóval folytatott megbeszélései után, világossá tette: akkor szavazzák meg a szankciók meghosszabbítását, ha az EU újra eléri az orosz gáz ukrajnai továbbítását. Ez végül nem történt meg, hisz csak kapcsolódó tárgyalásokra kaptak ígéretet. Sokak szerint a mostani pártnyilatkozatból azért szorult ki a szankciók eltörlésének követelése, mert a politikai szövetségesüknek tekintett Donald Trump új amerikai elnök is hasonló nyomásgyakorlást helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Az Orbán-kormány megint elengedte a vétót, azt sem tudja, Putyinnak vagy Trumpnak hízelegjenOrbán Viktor és Szijjártó Péter elmúlt hetekben sorolt felvetései kapcsán szakértők azt is többször cáfolták, hogy Magyarország ne lenne képes orosz olaj- és gázbeszerzéseit más, akár olcsóbb forrásokra cserélni, vagy hogy ezt áthidalhatatlan külső okok akadályoznák. Ama érvük pedig, hogy orosz gázbeszerzésünk biztosítaná a rezsicsökkentés fenntartását, már csak azért is kizárt, mert az MVM-en keresztül a kormány ma is a költségvetésből állja a rezsicsökkentett gázdíjbevételek és a fűtőanyag tényleges, tőzsdéhez kötött orosz árának évente legalábbis százmilliárdos nagyságrendű különbözetét.
Elég volt egy ígéret, az Orbán-kormány elengedte a vétót, mégis hozzájárult az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáhozOlajfoltos érvek
Orbán Viktor és Szijjártó Péter szerint Magyarország eddig 7500 milliárd forintot veszített az EU oroszellenes korlátozásain. E szám háttere rejtély, mivel Magyarország eddig minden, Orbán Viktor által igényelt esetben felmentést kapott az oroszellenes tilalmak alkalmazása alól. Olyannyira, hogy a kabinet külön adót vetett ki arra az extraprofitra, amit a Mol a versenytársaira érvényes szankciók miatt meglehetős olcsóvá váló orosz olaj változatlan beszerzésén elér. A Mol nem nyilatkozik egyértelműen arról, hogy százhalombattai egységét mikor állítja át tengeri kőolaj feldolgozására; a szintén általuk irányított szlovák finomítót pedig Brüsszel szorítja legalább részbeni váltásra. A propagandasugalmazásokkal szemben Kijev nem korlátozza a Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajszállításokat. Bár e tekintetben jelentek meg félreérthető ukrán nyilatkozatok, illetve a nyáron egy orosz cég olajának továbbításától valóban elzárkóztak, ez mindeddig nem ingatta meg a szállításokat. A jelek szerint Ukrajna e tekintetben is arra szorítkozik, hogy az – olaj esetében 2029 végéig érvényes – államközi szerződéseket lejárat után már nem újítják meg. Hírek szerint megugró oroszgáz-beszerzésünk is lehetővé teszi, hogy az állami MVM a fűtőanyagot némi sáppal külföldön értékesítse. A propagandasugalmazások ellenére Brüsszel nem tiltja sem az orosz földgáz, sem a nukleáris fűtőelemek uniós behozatalát, amiként a Paks 2-es beruházás elé sem gördítenek közvetlen akadályt.
