Áprilisig kaptak határidőt a kereskedelmi láncok, hogy csökkentsék élelmiszeráraikat, ha nem lesz változás, a kormány hatósági árakat vezet be – hangzott el a tegnapi kormányinfón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, végső eszközként használnák ezt a megoldást, és reméli, hogy célravezető lesz az élelmiszerláncok képviselőivel, a beszállítókkal közösen kidolgozandó akcióterv, ami az árcsökkentések mellett piacvédelmi intézkedéseket, profitkorlátozásokat és a bürokratikus terhek enyhítését is tartalmazza majd.
Gulyás Gergely: Magyar állampolgárt nem fognak kitiltani Magyarországról, Pride az eddigi formájában nem lesz – Kormányinfó percről percreAhogy korábban is döntően politikai döntés volt, úgy a kereskedelemben egy újonnan bevezetendő hatósági áras rendszer sem lenne más. Előzőleg sem egy jól átgondolt megoldás született meg, s nagyon félő, hogy ezúttal sem lenne másképp
– mondta lapunknak Raskó György, agrárközgazdász az Orbán Viktor évértékelőjében az élelmiszerárak növekedésének visszaszorításáról tett elképzelései kapcsán.
Mint a Népszava is beszámolt róla a miniszterelnök nyílt fenyegetést intézett a kereskedelmi láncok irányába. Ennek háttere, hogy a januári, igencsak magas 5,5 százalékos adat után Nagy Márton már többször is kijelentette, hogy mindenképpen el akarják kerülni az élelmiszerek ütemes drágulását. Ennél tett sokkal keményebb kijelentéseket a miniszterelnök, amelyeket a hétfői parlamenti beszédében megismételt. Közölte, utasította Nagy Mártont, hogy kezdjen tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal az árak megfékezéséről. Ha nem jön össze megállapodás, akkor bevezetik a hatósági árakat, és ha szükség van rá, akkor a kereskedelmi profitot is korlátozzák.
Jön a magyarországi Magnyitszkij-törvény, úgy tűnik, Orbán Viktor be akarja tiltani a Budapest Pride-ot – Évértékelő beszéd percről percreÖt százalék fölé mehet a januári infláció, az Orbán-kormány elkezdett árstoppal fenyegetőzniMolnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója a belengetett fejleményekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az árstopnak sok értelme nincs. Egyszerűen szétveri a beszállítói láncokat. A cégek a konkurens termékek áraiba építik majd be a hatósági áras termékeken elvesztett profitot. Így az intézkedés az inflációt nem hogy visszafogja, de inkább pörgeti, ahogy ez korábban is megtörtént – jegyezte meg.
Hozzátette
a kereskedelmi profit korlátozása, elvonása igen abszurd, hiszen a nagy hálózatok lényegében mindegyike már kereskedelmi különadót fizet, amely immár 100 milliárd forint fölött 4,5 százalék.
Ennek is a következménye, hogy a cégek egy markáns körének működése már veszteségbe fordult. Milyen profitról beszélünk akkor – tette fel a kérdést. A Népszava költségvetésekből gyűjtött kalkulációja szerint egyébként ebből az adónemből 2020 évi bevezetése óta több mint 810,4 milliárd forint bevétele volt a büdzsének 2024 év végéig. Az idei évre célként pedig 295,3 milliárd forint beszedése szerepel. (Ehhez annyit hozzátennénk, hogy eddig minden évben az előirányzott fölötti bevételek teljesültek.) De ha már itt tartunk – folytatta Molnár László.
Miért nem a kaszinócégek profitjait korlátozza a kormány, ott biztosan keletkezik extra pénz. Ja, hogy ezek kormányközeli vállalkozások, akkor minden érthető
– tette hozzá. Egyébként az is kérdés, hogy egy ilyen profitkorlátozás az Unió előtt meg tud-e állni. Mint látható a kereskedelmi különadó is érdemi visszhangokat keltett – jegyezte meg.
Egy neve mellőzését kérő, a kereskedelmi piaci folyamatokra rálátó szakember az előzőektől igencsak eltérő választ adott lapunk vonatkozó kérdésére. A kereskedelmi láncok „megfékezése” mindenhol központi téma a világon, nem csak nálunk – jegyezte meg. Állam az államban működnek. Hatalmas mozgásterük van. Az, hogy Magyarországon veszteséget mutatnak ki, az miért meglepő – hangoztatta.
Számos kreatív könyvelési módot és szerződési modelleket használnak, hogy egy-egy országból kivonják a profitot. Orbán Viktor szavai egyfajta intervencióként értelmezhetőek
- mondta. A szakember úgy látja valamit tenni kell, mert muszáj visszavágni a kereskedelmi cégek profitszerzési szándékait. Megjegyezte ugyanakkor, most egyébként azért akarják őket tovább „facsarni”, mert amit csinálnak, azt jól csinálják. A feladatuk az, hogy minél jobb eredményeket érjenek el, és ezt meg is teszik. Az a baj, hogy a hazai közeg ezt szinte korlátozás nélkül lehetővé teszi számukra. Sem a beszállítók, sem a termelői, sem a fogyasztói oldalon nincs olyan érdekérvényesítő képesség ma Magyarországon, ami a minél nagyobb árrésre való törekvési szándékot korlátozni tudná. A kormánynak ezen a területen biztos lenne tenni valója – jelentette ki. Ezeket az érdekképviseleteket meg kellene erősíteni egy egészséges piaci helyzet érdekében. Nem a nagy hálózatoknak kellene lenniük a beszállítói értékláncban a legnagyobb erőnek, ami mindent befolyásol. Hozzátette: reméli azért, hogy a verbális fenyegetés eredményt hoz, mert ha újabb árstopos megoldások jönnek, azok nem biztos, hogy kedvező változást hoznak. Ezáltal az infláció is jobban pöröghet. Alternatív javaslatként megjegyezte,
hogy az áfacsökkentés is eszköz lehetne az élelmiszerinfláció hatékony mérséklésében, az már más kérdés, hogy ez aligha esik egybe a kabinet szándékaival, különösen úgy, hogy a 2 és 3 gyermekes anyák révén éppen most készül lemondani egyéb, komoly költségvetési bevételekről, amelyek eredetileg a tervben voltak.
Raskó György zárásként annyit tett hozzá, hogy azt kellene keresni, mi okozza a drágulást. Ez pedig maga a kormány – fogalmazott. A forint gyengesége ugyanis beépül az import termékek árakba. Az infláció élénkítése amúgy is hatékony fegyver a költségvetés esetében, hiszen így növekszik a fogyasztási adók bevétele, amire mindig is épített a jelenlegi kabinet. Ahhoz, hogy a kérdéses folyamatot megállítsák a kabinetnek a saját kertjén belül kellene szétnéznie, s mindenekelőtt a forint stabilitását megőriznie. Ez lenne az egyik első lépés és feladat – jelentette ki a szakember.
Bekövetkezett, amit Orbán Viktor ígért, bár nem úgy, ahogy elképzelte, januárban a gazdaság helyett az árak vettek repülőrajtotÚjra Európa-rekorder a magyar infláció, hivatalosan is nálunk emelkednek a leggyorsabban az árakAz infláció csökkentéséhez az OKSZ szerint is együttműködés kell
A témával kapcsolatban az Országos Kereskedelmi Szövetség részéről annyit jegyeztek meg, hogy tagvállalataik is érdekeltek a magyar családok vásárlóerejének megőrzésében, illetve lehetőség szerinti erősítésében, hiszen ez a fogyasztás növelésének egyik fontos előfeltétele. Az inflációs nyomás csökkentéséhez a termelők, a gyártók és a kereskedők együttműködése szükséges: mert ha a beszerzési árak csökkennek, a bolti árak is csökkenni tudnak. A kereskedelemben mindig is erőteljes volt a verseny, ennek köszönhető az, hogy minden egyes napon akciós ajánlatok ezreivel találkozhatnak a vásárlók az üzletláncok áruházaiban. A napi cikkek forgalmazásával foglalkozó üzletláncok átlagos jövedelmezősége - nem utolsó sorban a kiskereskedelmi adó miatt - csökkent az elmúlt években.
