Speciális jogviszonyt kapnak a március 1-től életbe lépő új törvény alapján a polgári titkosszolgálatoknál dolgozók, de mást nem: sem kiszámítható bérezésük, sem konkrét életpályamodelljük, sem érdekképviseletük nem lesz – írja a hvg.hu. A portál szerint a jogszabály a katonáknál is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a titkosszolgákat.
Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a kormány rutinjává vált módon az érintettekkel, szakmai érdekképviseletekkel való előzetes, érdemi egyeztetés nélkül elfogadott új jogszabály több ponton is kedvezőtlen a titkosszolgálati dolgozókra nézve. Powell azért is kongatta a vészharangot, mert márciustól erre már semmilyen lehetősége nem lesz, miután
az új törvény megtilt mindennemű szakmai érdekképviseleti tevékenységet, tagságot az állomány tagjai számára. Éppen akkor, amikor az új jogállási törvény hatályba lépése miatt szerinte erre a védelemre talán a legnagyobb szükségük lenne.
A portál megjegyzi, hogy ugyan a szabályozás új, önálló, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt alakít ki a polgári titkosszolgáknak, leválasztva őket a rendvédelmi-belügyi dolgozókról – ami akár pozitívum is lehetne –, a változtatások több ponton is hasonlítanak a honvédségnél tavaly már végrehajtott, az állományon belül megütközéssel fogadott újításokra. Például
a katonák után a polgári titkosszolgálatoknál is megszűnik a jelenlegi, egyértelmű, bár nem mindig népszerű, kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla, és helyette náluk is sávos bérezés lesz: egy tól-ig határon belül az adott szolgálat főigazgatója – a munkáltatói jogkör gyakorlója – dönt a fizetés konkrét összegéről és az egyéb juttatásokról.
Powell Pál arról is beszámolt, hogy
béremelés lesz ugyan, de nincs kiszámítható előmeneteli rendszer, életpálya-modell,
szerinte a legnagyobb gond, hogy sem egyéni, sem szakmai, sem szociális érdekegyeztetés nem lesz a jövőben,
és úgy véli, indokolatlanul emelik ki a szolgálatoknál dolgozókat a rendvédelmi szervek köréből is, holott itt is vannak rendfokozatok, fegyverhasználat, és a katonai ügyészség jár el a büntetőügyeikben.
A törvénymódosítással érintett polgári nemzetbiztonsági szolgálatok köre:
Információs Hivatal (IH) – a polgári hírszerzésért felelős szervezet,
Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – a polgári elhárításért és a nemzetbiztonsági ellenőrzésekért felelős szervezet,
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) – a titkos információgyűjtéshez szükséges technikai feltételeket biztosító és a kifogástalan életvitel-vizsgálatokat végző szolgáltató szervezet,
Nemzeti Információs Központ (NIK) – a szuper-titkosszolgálatként is emlegetett elemző-értékelő szervezet.
Powell szerint az új jogállási törvényről előzetes egyeztetés nem volt, „csak pletykákból tudtuk, hogy várható”, majd amikor felkerült a szöveg az Országgyűlés honlapjára, pár napot kaptak a véleményezésre. A Magyar Rendvédelmi Kar ezután Farkas Örs titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárnak jelezte a jónak értékelt változtatások mellett a kifogásait is, de süket fülekre talált.
Emellett hiába írt a kar elnöke Kövér Lászlónak és Orbán Viktornak, ezekre a levelekre is a Rogán-tárcától jött válasz, miszerint nem indokoltak a javasolt módosítások.
Sulyok Tamás államfőnél is próbálkozott, onnan válasz sem érkezett, ahogy Kozma Ákos alapjogi biztos se reagált arra a panaszra, hogy az új jogszabály sérti az Alaptörvényt és más nemzetközi jogszabályokat, amelyeket a kormány elfogadott és ratifikált.
Már mindenről a miniszter dönthet a honvédségnél, fék és ellensúly nélkülivé vált a hatalma a hadsereg felettAz Orbán-kormány apránként akarta megváltoztatni a honvédek jogállásáról szóló törvényt, de aztán úgy döntött, inkább eltörli az egészet