Budapest;költségvetés;Fővárosi Közgyűlés;Sára Botond;szolidaritási adó;

„Ami Tarlósnak plusz 20 milliárd volt, az Karácsonynak mínusz 89 milliárd? Hogy van ez?”

A Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésén visszatérő témaként ismét napirendre kerül a szolidaritási hozzájárulás, illetve a fővárosi önkormányzat idei költségvetése. 

Sára Botond budapesti főispán ugyanis ígéretéhez híven megküldte törvényességi felhívását a városvezetésnek, amelyben némi egyszerűsítéssel azt kéri a fővárostól, hogy módosítsa a 2025-ös költségvetését és fizessen 51 milliárd forinttal több szolidaritási hozzájárulást a tervezettnél.

A városvezetés a korábban ismertetett elvek alapján – a teljes 89 milliárd forint kifizetése nettó befizetővé tenné Budapestet, ami már veszélyezteti a város működését – a kérés visszautasítását indítványozza a Fővárosi Közgyűlésnek. A Fidesz szerint csak eljárásjogi hiba történt 2023-ban, a szolidaritási hozzájárulás beszedése jogszerű volt, így nem is kapja vissza a pénzt a főváros. Az pedig nem is kérdés, hogy az idei összeget be kell fizetnie Budapestnek. Ezt a vitában többször elismételték.

Déri Tibor DK-s képviselő kiszámolta, hogy a tavalyi és az idei szolidaritási hozzájárulás összesen 151 milliárdjával 100 ezer forintot húznak ki minden fővárosi zsebéből beleértve a csecsemőket is. Kiss Ambrus főigazgató – a Népszavában már sokszor megidézett - alkotmánybírósági határozat, illetve az Állami Számvevőszék jelentésében leírtakkal érvelt, amelynek lényege, hogy a hozzájárulásról már nem tudható, hogy mire is fordítja a kormány, így szolidaritási jellege elveszett, másrészt egyetlen önkormányzattól sem várható, hogy többet fizessen be az államkasszába, mint amennyit onnan kap. Ez ugyanis veszélyezteti a közszolgáltatások működtetését.

„Minden magyar állampolgárnak 6,5 millió forint államadóssága van. Évente félmillió forintot fizet minden magyar az erre felvett hitelek kamatára”

– számolt tovább a tiszás Porcher Áron. Déri Tibor és Szaniszló Sándor (DK) a kiszámíthatatlanságot emelte ki, rámutatva, hogy a hatalmas elvonások miatt az önkormányzatoknak már semmi lehetőségük nincs saját beruházásokra. A budapesti önkormányzatokra csak idén kiszabott 161 milliárdos szolidaritási teherből kijönne egy új metró, megújulhatna a kisföldalatti – mondott további számokat Balogh Balázs (Tisza).

Tarlós István idején nemhogy nem volt nettó befizetője a központi költségvetésnek a főváros, de még kapott is plusz 20 milliárdot. Ami Tarlósnak plusz 20 milliárd volt, az Karácsonynak mínusz 89 milliárd? Hogy van ez?

– csodálkozott Karácsony Gergely főpolgármester, aki arra buzdította a Fidesz fővárosi képviselőit, hogy írjanak egy javaslatot arra, hogy honnan vennék el a fővárosi költségvetésből az állam által követelt 51 milliárdot. Mert ez nagyjából az összes színház, hajléktalanszálló, idősotthon, könyvtár bezárását, a közvilágítás lekapcsolását jelenti. „Ha így gondolják, vállalják fel büszkén, hogy bedöntik ezt a várost” – kérte fel a kormánypárti képviselőket a főpolgármester.

Alig jutottak túl az előző vitán, bele is süppedtek a következőbe, amelyről már az ülés kezdetén kiderült, hogy heves indulatokat váltott ki a fideszes körökben. A személyi döntésekről szóló előterjesztést először nyílt, majd zárt ülésen tárgyalták volna, de végül a nyílt vita mellett döntöttek egy másik testület (Esély Budapest Alapítvány kuratórium) tagjelöltje, Karácsony Mihály kérésére. A legnagyobb vihart azonban a Tisza által javasolt Bódis Kriszta Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumába való jelölése kavarta. Szentkirályi Alexandra által „tőről metszett lobbista, egy Soros-ügynökként” jellemezte már az ülés elején, majd a nagyon ritkán hozzászóló Janó-Veilandics Franciska - szintén a Fidesztől - LMBTQ-propagandistaként írta le. A kormánypárti képviselők minden egyes hozzászólásukkal egyre jobban belehergelődtek a genderellenességbe. Egy ponton, amikor pedofilmosdatással vádolták Karácsonyt, a főpolgármester kikérte magának az egész vádaskodást.

A februári ülésen rendhagyó módon egy „helyreállító-csomagot” is megtárgyalnak, amelybe mindazon előterjesztések bekerültek, amelyek a múltkor nem kaptak támogatást a Tisza párt - cégvezetői pályázatok miatti - bojkottjának következményeként. Így újra napirendre került a rezsitámogatás, a BKV tervezett hitelfelvétele, több uniós pályázathoz való csatlakozás. A vitában kritikaként hangzott el, hogy az uniós pályázatok kapcsán továbbra is csak tervezésről van szó, nem tényleges cselekvésekről. Vitézy Dávid a klímaügynökség Budapesti Közművekbe való beolvasztására tett javaslatot, ami erősen megdöbbentette Baranyi Krisztinát, aki hosszan sorolta azon civil szervezeteket, akik tiltakoznak a klímaügynökség felszámolása ellen. Kiss Ambrus halkan megjegyezte, hogy visszafizetési kötelezettsége keletkezik a városnak a bezárással, hiszen vállalták az ügynökség létrehozását.

A BKV hitelhez kapcsolódva a városvezetés előre jelezte, hogy támogatja a villamosközlekedés gyorsítását célzó intézkedési csomag kidolgozását, amelyet Vitézy Dávid nyújtott be. A képviselő arra is felhívta a figyelmet az általa vezetett klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság hétfői ülésén elhangzottakra, amikor is, ahogy arról elsőként a Népszava írt, Bolla Tibor BKV vezérigazgató beismerte, hogy a hármas metró kocsiszekrényeit az orosz gyártó nem felújította, hanem újragyártotta. Ezzel Vitézy szerint három probléma is van:

a tender ennek ismeretében erősen versenykorlátozó volt, vámcsalás is felmerülhet, illetve a klíma beszerelését akkor azzal utasították el, hogy nem bírja el a régi kasztni, csakhogy most kiderült, hogy újragyártották. 

Az új szerelvények vásárlásának kormányzati tiltása miatt a főváros uniós támogatás lehetőségtől esett el. A silány minőségű felújításra felvett hitelt azóta is nyögi a város.

Az idei költségvetésben 75 millió forintot különítettek el az állatvédelmi alapra. A közgyűlés most tárgyalta, hogy mire költsék a pénzt. Így lesz ivartalanítási program, bővítik a macska befogadóhelyek számát az Illatos úton és megkezdődik az állatvédelmi központ megvalósítása, elsőként a tervezéssel. A főváros élve felterjesztési jogával azt kéri a Belügyminisztériumtól, hogy minősítse szabálysértésnek az élő állattal való koldulást. Baranyi Krisztina óvatosságra intett, szerinte ezzel olyan mezsgyére lép a főváros, mint amikor a főváros betiltotta a közterületi hajléktalanságot.

Hosszas vitát folytattak a BKK-bérletesek számára biztosítandó Mol Bubi kedvezményre vonatkozó javaslatról, amelyből mindjárt két változat is készült. Vitézy Dávid a 30 napra vagy annál hosszabb időtartamra szóló, Budapestre érvényes közösségi közlekedési bérlettel rendelkezőknek havonta legfeljebb tíz alkalommal, alkalmanként legfeljebb 30 perces utakra ingyenessé tenné a közösségi kerékpárok használatát. Gulyás Gergely Kristóf lényegesen nagyobb körre terjesztené ki a kedvezményt: minden BKK, vármegye vagy országbérlettel rendelkezőnek ingyenessé a Bubi használatát az első 30 percben.

A lapunkhoz eljuttatott dokumentum szerint a jövőben kórházak és a szakrendelők igazgatóinak gyűjteniük és továbbítaniuk kell, hogy az adott szakterületen, mely orvos, mennyit dolgozott.