– Ha egy hirdetési platform kiesik, azzal a Fidesz rosszul, míg az ellenzék, jelen helyzetben a Tisza párt, nagyon jól jár – összegezte lapunknak Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, hogyan hat a pártokra az, ha 2025 második felétől (vélhetően októbertől) nem lehet majd politikai hirdetések feladni a Google-ben, azaz így a YouTube-on sem.
Még tavaly jelentek meg hírek arról, hogy az Európai Uniónak a „Szabályozás a politikai reklámok átláthatóságáról és célzásáról” elnevezésű rendelete miatt a Google úgy döntött, teljesen kifarol a politikai hirdetések mögül. Az uniós direktíva szerint októbertől a hirdetéseket „átláthatósági címkével és könnyen visszakereshető átláthatósági tájékoztatóval kell ellátni”. Vagyis a polgárok számára egyértelműen ki kell derülnie, ki adta fel, ki fizette a hirdetést, milyen választásról, esetleg népszavasáról van benne szó, melyik párthoz kötődik, illetve jelezni kell a ráköltött összeget és a „célzási technikákat” is (azaz, hogy milyen csoportoknak szánják a hirdetést). A különböző platformokon a keresésekhez vagy a megnézett tartalmakhoz kapcsolódó reklámokat dobnak fel, az itt megjelenő bármilyen politikai tartalomra vonatkozik az új előírás. A szabályozás kitér a felhasználók adatainak gyűjtésre is, ami csak akkor lesz lehetséges, ha külön engedélyezik az érintettek. Hogy ez utóbbit milyen módon fogják megtenni, arra még nincs gyakorlat.
Itt a vége, 2025 októbere előtt eltűnnek a politikai hirdetések a Google-ről és a YouTube-ról isEnnek eredményeként a Google – melynek itthon a legfontosabb hirdetési platformja a YouTube – úgy döntött, hogy inkább a rendelet hatályba lépése előtt lekapcsolja a politikai hirdetéseket. Saját blogjukon többek közt azzal indokolták a lépést, hogy a rendelet túl ködös, és nehezen tudnának megfelelni neki.
Lévai Richárd marketingspecialista a Népszavának azt mondta, noha eddig is ellenőrzés után lehetett csak politika hirdetéseket feladni a Google-ben, de a mostani hírek alapján októbertől teljes tiltás jön.
Úgy vélem kiszámolták, hogy mennyi a politikai hirdetésekből befolyó bevétel az Európai Unióban, és mellé tették, hogy mennyi macerával jár a szabályozás, és milyen rendszereket, szűrőket és egyén feltételeket kellene kialakítani. Ez alapján úgy tűnik, nem éri meg nekik a folytatás.
Noha az említett direktíva felsorolt kivételeket is, mint például a szerkesztőségeket, a hazai viszonylatokat ismerve nehéz megítélni, hogy az ott megjelenített tartalmak hova, kihez, melyik párthoz tartoznak. (Mondjuk egy kutatási eredmény közzététele egy adott párt vagy kampány támogatását jelenti-e). Erre kiépíteni egy komplett rendszert, ami jól szűr, nem kis feladat, és akkor csak egy országról beszéltünk a 27-ből – magyarázta a szakértő hozzátéve, hogy a Facebook könnyebb helyzetben van, mert ugyan a szabályozás rájuk is vonatkozik, de nekik egy már eleve jobban kiépített rendszerbe kell beilleszteni az új elvárásokat. Ráadásul többet is költenek a pártok Európa-szerte a Meta rendszerében (például a Facebook vagy az Instagram), mint a Google-ben.
Orbán Viktor posztjaira költötték a legtöbb pénzt a Facebookon a strasbourgi vita után Már elszórtak 65 millió forintot Magyar Péter magánéletéreA legutóbbi, 2024-es EP és önkormányzati választás hirdetési költéseiben egyértelműen a Meta, vagyis a Facebook vezet, csaknem 3 és fél milliárdot szórtak ki itt politikai hirdetésekre. Ugyanakkor a Google-nek sem fizettek keveset a pártok, fél év alatt 405 milliót költöttek el náluk. Ebből 95 milliót az ellenzék, bő 309 milliót pedig a kormányoldal fordított – utóbbi a háború és béke tematikájú - hirdetésekre. Utóbbiakat egyébként nem is a kormány vagy a Fidesz rendelte meg, hanem a hozzájuk köthető szervezetek, például a Civil Összefogás Fórum (CÖF).
Felmerül a kérdés, hogy a közelgő országgyűlési választásoknál vajon számít-e majd, hogy a YouTube kiesik a használt platformok közül. Bene Márton szerint a videómegosztó fontosnak számít egy kampányban, hisz az egyetlen olyan felület, ahol mindenki rá van kényszerülve, hogy legalább 5 másodpercet végignézzen a hirdetésekből. – A hatékonyságot többféle oldalról lehet vizsgálni. Van olyan álláspont, hogy aki többet költ, az nagyobbat is nyer. Ez már rögtön megdőlhetne a legutóbbi amerikai választással, hisz Kamala Harris közel ötször annyit költött a digitális térben, mint Donald Trump, mégis veszített. Azt viszont nem tudjuk, hogy milyen eredményt ért volna el enélkül. Másrészről – folytatja a szakértő - itt a kontraproduktivitás kérdése, vagyis ha túl sokszor hallunk egy üzenetet, akkor az ellenkező hatást érheti el, különösen akkor, ha még ki sem lehet kerülni, mint YouTube-on. Ám tudattalanul ez is hatás gyakorolhat. A reklámokkal kapcsolatban már tudjuk, hogy képzettársítást hoznak létre, kijelölik a témák fontosságát és megítélést is. Ez igaz lehet a politikai hirdetésekre is.
Ha sokszor hallják az emberek, hogy a Fidesz egyenlő béke, az tudattalanul is kialakíthat különböző asszociációkat
– magyarázta lapunknak a szakértő. Tény, hogy a professzionális kampányokban évről-évre többet költenek a digitális térben, ebből pedig az következik, hogy a pártok, szervezetek mérései szerint a digitális hirdetések hatékony kampányeszköznek számítanak. „Ez alapján akár mélyütést is jelenthet a Fidesznek, ha nem lesznek Google-hirdetések, az ellenzéknek pedig előny minden olyan helyzet, ahol a kormánynak normál esetben hatalmas a fölénye. Különösen, hogy Magyarországon a kiesett összeget nem nagyon tudják máshol, mint a Metán (Facebook/Instagram) elkölteni. A TikTok, noha szerintem a következő kampányban már hangsúlyos szerepet kap, szintén tiltja a politikai hirdetéseket. Más felület pedig nem igen rúg labdába” – mondja a szakértő.
Magyarországon divat lett a politikai pedofília, minden harmadik nagyvárosi polgármesterjelölt használ gyerekeket a politikai üzeneteihez