A CDU és az SPD megállapodtak arról, hogy több száz milliárd eurót költenek a védelemre és az infrastruktúrára, méghozzá a sokáig érinthetetlennek vélt adósságfék szabályainak jelentős enyhítésével. A keresztény uniópártok eredeti terveivel szemben a Németország gyors újrafegyverzésére rendelkezésre bocsátandó pénzt nem egy különalap révén biztosítják, hanem az adósságfékkel kapcsolatos eddigi szabályozás megváltoztatásával. Minden védelmi kiadást, amely meghaladja a bruttó hazai termék egy százalékát, mentesíteni kell az adósságfék alól, hangzik a megállapodás. Az alkotmányban rögzített adósságfék megtiltja, hogy a német adósság meghaladja a GDP 0,35 százalékát. Olaf Scholz hárompárti koalíciója részben emiatt bukott meg: míg az SPD és a Zöldek a szabályozás megváltoztatását sürgették, az FDP hallani sem akart erről. Most viszont a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták pillanatok alatt megállapodtak a kérdésben, ráadásul még azelőtt, hogy egyáltalán elkezdték volna egymással a konkrét koalíciós tárgyalásokat. Ez a megállapodás mindenesetre azt jelzi, hogy komoly akadályok nem lesznek az új nagykoalíció megalakítása előtt. Annál is inkább, mert a megegyezés az SPD akaratának felülkerekedését jelzi. Más források szerint az, hogy ilyen formában született meg az egyezség, Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőjének vereségét is jelenti.
Az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot jövő héten nyújtják be a Bundestagban, s várhatóan március 17-én szavaznak róla. Tehát még a mostani parlament dönt a kérdésben azért, mert az új törvényhozásban már a javaslat nem kapna kétharmados többséget: a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a Balpárt is ellene voksolna. A kétharmados többséghez vagy a Zöldeknek, vagy a liberális FDP-nek áldását kell adnia rá. A környezetvédők előzőleg jelezték: hajlandóak megszavazni minden olyan javaslatot, amely az adósságfék szigorú szabályainak enyhítését szolgálják, bár első reakciójuk visszafogott volt. Az FDP azonban nemet mond az előterjesztésre, amint ezt a párt szerdán jelezte is.
A mostani megállapodás nagy előnye, hogy
a védelmi kiadásokra elviekben nem határoz meg felső határt.
Egy 2014-es NATO-határozat előírja, hogy a tagállamoknak bruttó hazai termékük két százalékát védelemre kell fordítaniuk. Németország azonban sokáig nem teljesítette az elvárást és 2022-től is csak egy 100 milliárd eurós védelmi alapnak köszönhetően érte el a bűvös két százalékot. Mivel – különösen Washington nyomására – régóta folynak a tárgyalások arról, hogy növeljék a védelmi kiadások alsó határát, Donald Trump amerikai elnök egyenesen a GDP öt százalékát követelte, Berlinnek is lépnie kellett. De ez csak az egyik ok: a sietség mögött valójában az áll, hogy Trump elfordul európai szövetségeseitől, s védelmi kérdésekben is egyre kevésbé számíthat a kontinens az Egyesült Államokra. A most elfogadott német szabályozásnak köszönhetően, ha az ország túllépi a kétszázalékos GDP-arányt, azt is finanszírozni lehetne anélkül, hogy minden alkalommal vitát kellene folytatni a Bundestagban a további források felszabadításáról.
Kijátsszák az adósságféket, a német parlament siet a döntéssel a több száz milliárd eurós haderőfejlesztésrőlMegállapodás született emellett arról is, hogy a gazdaság élénkítése érdekében a CDU/CSU és az SPD tíz év alatt 500 milliárd eurót kíván befektetni az infrastruktúrába. Ezzel kapcsolatban különalap létrehozását tervezik, ehhez azonban módosítani kell az Alaptörvényt. Markus Söder, a CSU vezetője felsorolta, hogy mit értenek infrastrukturális fejlesztések alatt: a közlekedési szektor felújításairól, az energiaellátás megerősítéséről, az építőiparról, a digitális szférába, az iskolákba, a gyermekgondozásba és a kórházakba történő beruházásokról van szó.
A megállapodásból nem csak a szövetségi kormány profitálhat:
az infrastrukturális különalapból 100 milliárd eurót különítettek el a tartományok és az önkormányzatok számára.
A tartományok más területeken is profitálnak a feltáró csoportok döntéseiből. Eddig szigorúbb adósságfékszabályok vonatkoztak rájuk. A kormányzat a nominális bruttó hazai termék 0,35 százalékát veheti fel nettó hitelként, akár vészhelyzet esetén is. A tartományok azonban ezt egyelőre nem tehetik meg. Az Alaptörvény módosításával ezen is változtatnak majd, tehát a tartományok nagyobb pénzügyi mozgástérrel rendelkeznek.
Baerbock sem vállal pozíciót
Annalena Baerbock nem pályázik vezető tisztségre a Zöldek új parlamenti frakciójában. Személyes okokra hivatkozott, írta a külügyminiszter a környezetvédők frakciójának írt levelében. Bár, mint fogalmazott, ez nem tekinthető búcsúnak, ugyanakkor a lépést azzal is indokolta, hogy a környezetvédők várakozások alatt szerepeltek a német parlamenti választáson. Előzőleg a Zöldek másik ikonikus alakja, Robert Habeck jelentette be, hogy távozik a frontvonalból.
