Megváltozik Németország külpolitikája Friedrich Merz kancellársága alatt, ami semmi esetre sem jó hír Orbán Viktornak

Fontos lépést tettek a német keresztény uniópártok, illetve a szociáldemokraták a közös koalíciós kormányzás felé vezető úton. Megállapodtak ugyanis arról, hogy megkezdik a koalíciós tárgyalásokat az előzetes „szondázás” után. Németországban ugyanis a koalíciós tárgyalásokat előzetes megbeszélések előzik meg, ezeken dől el, létezik-e olyan akadály, amely lehetetlenné teszi a potenciális partnerek közötti együttműködést. Bár súrlódások nyilván felmerültek a CDU/CSU és az SPD között, például a menekültek visszatoloncolását illetően, eddig a vártnál is gördülékenyebben haladnak az egyeztetések. A Frankfurter Allgemeine Zeitung meg is jegyezte, hogy egykor, Angela Merkel kancellársága idején az SPD még komolyabb feltételeket követelt a közös koalíciós munka fejében.

Több oka van annak, hogy a szociáldemokraták most miért „puhábbak”. A párt fennállásának egyik legrosszabb eredményét érte el 16,4 százalékkal a februári előrehozott választáson, így nincs abban a helyzetben, hogy kemény követelésekkel álljon elő. Másrészt pedig, amint az osztrák Die Presse megjegyezte, a leendő partnerek között Ausztria példája lebeghet, ahol komoly belpolitikai válsághoz vezetett az, hogy az első koalíciós tárgyalások idején a szociáldemokrata SPÖ csekély kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot.

A pártok részletesen beszámoltak arról, eddig mire jutottak, elsősorban gazdasági, szociális, valamint a migráció szigorítását érintő támákról egyeztettek, egyvalamiről azonban nem esett szó a nyilvánosság előtt, ami pedig nagyon is érinti Magyarországot: a német külpolitika jövőjéről. Németország várhatóan aktívabban lép fel a nemzetközi kérdésekben. De nem csak ez nem jó hír Magyarországnak. Az sem, hogy Friedrich Merz leendő kancellár egyfajta megerősített együttműködésre törekszik Franciaországgal, illetve azokkal az államokkal, amelyek Európa megerősítésében érdekeltek. Olaf Scholz három párti, a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a liberálisok alkotta koalíciójában ugyan a környezetvédő Annalena Baerbock volt a külügyminiszter (s persze még mindig az a következő kormány beiktatásáig), aki kemény fellépést sürgetett a magyar kormánnyal szemben, a szociáldemokrata kancellár azonban jóval mérsékeltebb hangot ütött meg.

Ugyan a leendő koalícióban várhatóan a szociáldemokraták kapják meg a külügyi tárcát, aminek élére Lars Klingbeil, az SPD társelnöke a legesélyesebb, Merz is komoly beleszólást akar a külpolitika irányításába. S hogy ez nem sok jót ígér Budapestnek, azt az Európai Néppárt (EPP) múlt heti tanácskozása is mutatta, amikor Manfred Weber, az EPP elnöke kijelentette, „elege van már” Orbán Viktorból. Az, hogy ilyen kemény és határozott kijelentésre ragadtassa magát a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, abban feltételezhetően Merz bátorításának is volt szerepe, aki szintén ott volt Brüsszelben múlt csütörtökön.

Orbán Viktor diplomáciai szempontból érthetetlen módon már azelőtt barátságtalan üzeneteket küldött Merznek, hogy megtartották volna a német választást. A magyar miniszterelnök még a voksolás előtt fogadta Alice Weidelt, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) elnökét, miközben Merz eleve kizárta a koalíciót a populista párttal. Szintén megmagyarázhatatlan lépés volt, hogy Orbán a választást követően csak Weidelnek gratulált, Merznek nem. A leendő kancellár eddig ugyan tartózkodott a magyar kormányfő nyílt bírálatától, de minden bizonnyal ez csak idő kérdése.

Ami Merz külpolitikai programját illeti, egy nemzetbiztonsági tanács létrehozását szorgalmazza, amelyet a kancelláriáról irányítanának. Az új testület célja „a kül-, biztonsági, védelmi, kereskedelmi, európai és fejlesztési politika alapvető kérdéseinek összehangolása", és "válsághelyzetekben a közös politikai döntéshozatal megszervezése", hangzik a CDU/CSU programja. 

A nemzetbiztonsági tanács ötlete nem új. Az FDP már az SPD-vel és a Zöldekkel folytatott tárgyalások során is követelte annak létrehozását, és a partnerek elvi áldását adták az ötletre. Az egészből azonban semmi sem valósult meg. A projekt a kompetenciák körüli vita miatt kudarcot vallott. Ezúttal azonban létrejöhet az új hivatal, az SPD aligha tudná megakadályozni, nem is igazán tudna érvelni ellene, különösen a mostani drámai geopolitikai helyzetben. Mindenesetre a nemzetbiztonsági tanács létrehozásával Merz várhatóan nagy befolyást gyakorol a külpolitikára.

Merz még január végén vázolta fel külpolitikai stratégiáját, amelynek legfőbb mondanivalója: Németországnak középhatalommá kell válnia. Mint akkor rámutatott, a liberális szabályokon alapuló rend eróziójának vagyunk tanúi, s egy korszakos törést élhetünk át. Úgy látja, nagy szükség van a cselekvésre, különösen az európai politikában. Donald Trump megválasztása nem ok arra, hogy Németország pánikba essen, „de hangos ébresztő az európaiak számára, és egyben lehetőség is”, hangoztatta. "Nem hagyatkozhatunk másokra a problémáink megoldásában." Európának fel kell építenie saját védelmi iparát, amely képes felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal, emelte ki. Merz tehát egy erős Európát akar. Összegezve azt is mondhatnánk: gyökeresen más Európát képzel el, mint a magyar kormányfő.