Lemondott a vétóról az Orbán-kormány, egy kisebb kompromisszum után áldását adja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására

Magyarország lemond a vétófenyegetés, és lehetővé teszi az Európai Unió által több mint 2400 személyre és szervezetre kivetett szankciók megújítását - írja a Euronews.

A megállapodás pénteken született meg, kevesebb mint 48 órával a büntetőintézkedések lejárta előtt, ami rendkívül kockázatos patthelyzetet idézett elő és komoly feszültséget teremtett az EU-ban. A szankciókat félévente egyhangú döntéssel kell meghosszabbítani, vagyis egyetlen tagállam is megakadályozhatja a közös erőfeszítéseket. Diplomaták szerint Budapest több személy törlését követelte a szankciós listáról. A neveket nem hozták nyilvánosságra, de a Financial Times korábban arról számolt be, hogy hét oligarcha – köztük Mihail Fridman és Dmitrij Mazepin –, valamint Oroszország sportminisztere is szerepelt a kérésben.

A háttérben zajló intenzív tárgyalások után végül kompromisszum született: nyolc helyett négy név került le a listáról, valamint három, már elhunyt személyt is töröltek. Ennek eredményeként péntek reggel jóváhagyták a szankciók további hat hónapos meghosszabbítását, mindössze egy nappal a szombati határidő lejárta előtt.

Ez már a második alkalom három hónapon belül, hogy Orbán Viktor kormánya feszültséget kelt Brüsszelben azzal, hogy megpróbálja aláásni az EU 2022 februárja óta felépített szankciós rendszerét.

Januárban az Orbán-kormány azokat a szektorális szankciókat kifogásolta, amelyek az olajra, szénre, technológiára, pénzügyekre, luxuscikkekre, közlekedésre és médiaszolgáltatásokra vonatkozó széles körű tilalmakat foglalják magukban, valamint az orosz központi bank 210 milliárd eurónyi vagyonának befagyasztását. Akkor Magyarország azután engedett, hogy egy nem kötelező érvényű nyilatkozatot kapott az energiabiztonságról.

Ezúttal az Orbán-kormány azt a feketelistát vette célba, amely több száz olyan katonai parancsnokot, kormánytisztviselőt, oligarchát, propagandistát és Wagner-zsoldost tartalmaz, akik vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom alatt állnak. A listán szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov is.

A szankciós lista számos orosz vállalatot is érint a hadiipar, a banki szektor, a közlekedés, az energiaipar, a gyémántkereskedelem, a légiközlekedés, az IT, a telekommunikáció és a média területéről. Magyarország azzal érvelt, hogy Donald Trump amerikai elnök beiktatása és békemegállapodási törekvései miatt át kellene gondolni a támogatását z EU Ukrajnának nyújtott és az Oroszország elleni szankciókat.

Ezt az álláspontot azonban a többi tagállam nem osztja, mivel szerintük továbbra is nyomást kell gyakorolni a háború végéig. A legtöbb ország a „béke erővel” stratégiát követné, amely Ukrajnát kedvezőbb helyzetbe hozná a tárgyalások során, és hosszú távon biztosítaná katonai védelmét.

„Magyarországnak eltérő stratégiai megközelítése van Ukrajnával kapcsolatban”Ez azt jelenti, hogy Magyarország elszigetelődött a 27 tagország között. Tiszteletben tartjuk Magyarország álláspontját, de ez egy a 27-ből. És 26 több, mint egy – hívta fel a figyelmet António Costa, az Európai Tanács elnöke. 

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy már dolgozik az Oroszország elleni 17. szankciócsomagon.