Egy-két hetet adok a bankoknak, hogy csökkentsék a bankszámla díjakat – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy sajtótájékoztatón, a Portfolio.hu tudósítása szerint. Szerinte a bankszámladíjak elszálltak, sokkal gyorsabban emelkedtek, mint az akár a lakossági tranzakciós díj áthárításából következne, ami nem elfogadható. Megismételte, hogy a kormány szeretne a családoknak és a nyugdíjasoknak egy minimálcsomagot. Ha erről egy-két hét alatt nem sikerül megegyezni a bankokkal, akkor ahogy mondta, lépni fognak. Hozzátette, a banki szolgáltatási díjak esetén is alkalmazható például az ársapka, amivel le tudják fogni az indokolatlan áremelkedéseket, és árletörést tudnak elérni.
A miniszter az utóbbi időkben már többször is jelezte a pénzintézeteknek, hogy a kormány számára nem elfogadható a lakossági banki díjak emelése, s néhány napja arra szólította fel a Bankszövetséget és a bankokat, hogy kezdjék meg az egyeztetést az olcsó alapszámla rendszereik kibővítéséről.
Szó ami szó, a díjemelések mértéke és szükségessége vitatható: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly
a magyar bankrendszer teljes profitja elérte a 2007 milliárd forintot, ami egyfelől történelmi rekord, másfelől nem az látszik belőle, hogy ne lenne a jelenlegi helyzetben kielégítő a bankok jövedelmezősége.
Persze, az államnak is lennének más eszközei, mint a fenyegetőzés. Egyrészt a kormány a különadók révén több száz milliárd forintnyi profitot von el a pénzintézetektől, másrészt tavaly felemelte a tranzakciós illetékek mértékét, amit a bankok, kivétel nélkül, idén januártól átháríthattak a lakossági ügyfelekre is. Ezen felül a bankok többsége él - a kormány által engedélyezett - az inflációkövető négy százalékos díjemeléssel is. Ez alól csak az Erste és a Gránit bankok kivételek. A díjemeléseket március elsejétől építik be áraikba a pénzintézetek, azaz ez az eddigi drágulásban még nem jelent meg.
Drágul a bankolás, emelik a lakossági számlák díjaitNem csak a kormány, hanem a jegybank is beavatkozást szorgalmaz a szolgáltatások árképzésbe – erről Varga Mihály frissen kinevezett jegybankelnök is beszélt a múlt hétvégén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Bár az elmúlt hetekben az infláció kapcsán az élelmiszerárak gyors emelkedése került a gazdaságpolitika fókuszába, a jegybank már hónapok óta arra figyelmeztet, hogy fenntarthatatlan a szolgáltatások díjemelkedése, amely tartósan kilenc százalék felett van.
Varga Mihály a múlt heti beszédével jelezte, hogy magáévá tette a jegybank álláspontját a szolgáltatói árak emelkedésével kapcsolatban. A jegybankelnök ugyanis arról beszélt, hogy a piaci szolgáltatások inflációja magas szinten ragadt be az az utóbbi két évben, ami a középtávú inflációs kilátások szempontjából figyelmeztető jel. Varga Mihály szerint ez azért is fontos, mert ennek a súlya a fogyasztói kosárban 26,8 százalék, míg az élelmiszerek súlya 18,5 százalék. A jegybank elnöke arra készül, hogy a piaci szolgáltatások áremelkedésének beragadása ellen a MNB a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal közösen fog fellépni.
Véget ért a Matolcsy-korszak, Varga Mihály erős üzenettel érkezettSok kis adót emelt meg az Orbán-kormány, drágul januártól az autózás, a bankolás sem lesz olcsóbbA fő bűnös a megengedő szabályozás
A KSH adatai szerint idén februárban a lakossági banki és biztosítási díjak 11,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, de januárhoz képest is emelkedtek. A banki és szolgáltatási díjak 2023 elején szálltak el, azóta rendre évi 10-13 százalékos lakossági díjnövekedésről beszélhetünk. Ennek oka a megengedő árszabályozás. A banki díjaknál ugyanis – hasonlóan a telekommunikációsokhoz – a jelenlegi szabályok szerint az elmúlt évi inflációval lehet emelni az éves díjakat. Amíg az éves infláció 1-2 százalék volt, a díjak sem emelkedtek gyorsan, sőt a felfutó inflációs időszakban - a visszatekintő árazás miatt - még fékezte is az árak növekedését, ez a mechanizmus, ám csökkenő inflációs időszakban éppenséggel fűti azt. Emiatt tavaly akár 15 százalékkal is emelkedhettek egyes banki díjak. A szabályok idén 4 százalékos áremelést tesznek lehetővé.
