A kiskereskedelmi dolgozók, a cégek mindent megtettek annak érdekében, hogy a rövid határidő ellenére megfeleljenek a kormány által előírt árrésstoprendelet követelményeinek – mondta lapunknak Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Hozzátette: irdatlan munka folyta az elmúlt négy napban – ráadásul volt egy nemzeti ünnep is közben – a kereskedőknek ezres nagyságrendben kellett átárazniuk a termékeiket.
Ez látszott is, hiszen a Népszava munkatársa által meglátogatott üzletekben határozottan érezhető volt a kormány árrésstopjának a bevezetése. Az intézkedés alá vont 30-as termékkör-lista alapján az általunk készített „bevásárlókosár” tételeinél találtunk kisebb-nagyobb árcsökkenést, és olyan esetet is tapasztaltunk, amikor nem változott semmi. A Penny, a Lidl, a CBA és az Auchan egy-egy üzletében jártunk, és írtuk fel az árakat a múlt héten, illetve hétfőn. A saját gyűjtésünk – egy tucat árucikk – alapján a kosarunkban 6,9 százalékos ármérséklődést számoltunk.
Ez ugyan tetemesnek mondható, mégis érdemben elmarad a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton által a múlt heti egyik közösségi médiában feltöltött posztjában beharangozott 10 százalékos általános áresésétől. (Ehhez azt hozzá kell tennünk, hogy lapunk nem rendelkezik általános, több száz darabos terméklistával és reprezentatív adatokkal sem, mi kizárólag az üzletekben felleltekre, a saját gyűjtésünkre támaszkodtunk.)
Nagy Márton egy videóban azt számolgatja, szerinte mennyivel csökkentheti az inflációt az árrésstopA legnagyobb árcsökkenést egy francia piros burgonya és a cukor esetében tapasztaltuk. Előbbi ára kilogrammonként 14 százalékkal, míg utóbbié 16 százalékkal mérséklődött.
A krumpliért most 310 forintot kellett fizetni, szemben a múlt heti 349 forinttal, míg cukor ára 369 forintról esett 309 forintra. A liszt esetében viszont semmi sem változott, lényegében az összes helyen kilogrammonként 189 forintért találtuk meg most is, ami megegyezik a múlt heti árakkal.
A csökkenés mértéke egyébként a listánkon jellemzően 8 és 2 százalék között szóródott. Amire korábban kereskedelmi szakemberek rámutattak a Népszavának, igazolódni látszott, hiszen a legkisebb visszaesés a húsok esetében volt. A csirkemell filé kilogrammonkénti feltüntetett ára a Lidl üzletben kevesebb mint 3 százalékkal, a Pennyben pedig még ennél is kevesebbel, lényegében elhanyagolható mértékben, alig 0,2 százalékkal mérséklődött. Mindkettő kilogrammonként 2000 forint körüli szinten volt.
Kozák Tamás kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg még korai egyenleget vonni, ehhez szükség van még egy kis időre, amikor is az Árfigyelő adatai alapján kiszámolható, hogy mekkora árcsökkentésekre került sor. Az OKSZ főtitkára szerint nem lehet kizárni, hogy teljesül az a miniszteri elvárás, hogy az árrések csökkentése miatt, az élelmiszerek ára átlagosan 10 százalékkal mérséklődjön, de még kora mérleget vonni.
Orbán Viktor már arra célozgat, hogy az árrésstopot akár az összes élelmiszerre kiterjeszthetikVásárlásaink alatt beszélgettünk több üzlet dolgozóival, akik elmondták, hogy az átárazással bőven volt munkájuk, de megoldották. Egyik eladó elmondta lapunk munkatársának, hogy az aktuális árakat – „egy jó nagy listát” - vasárnap kapták meg és azokat a hétfői műszak „szépen át is vezette”. Ám ahogy jelezte, az ilyesmi nem tekinthető rendkívüli folyamatnak, szerinte ez a munkarend része. A CBA egyik munkatársa azt viszont megjegyezte, hogy a csemege pultban az árrésstop már okozott némi nehézséget. Ott ugyanis vákuumozva, egyedi kiszerelésben vannak berakva a termékek, ezeket egyesével, mind újra át kellett mérni az új árakkal ellátni.
A Budaörshöz közeli Lidl egyik munkatársa egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. Szerinte üzletük, s az agglomeráció felé található egyéb nagy hálózat boltjai csak nyernek majd ezen a változáson. A fővároshoz közeli, ám vidéki alvóvárosi településeken lévő kisebb, „csak beugrok gyorsan” bevásárlásokat bonyolító üzletek ugyanis – amelyek nem esnek az intézkedés hatálya alá -, veszíthetnek a vásárlókörükből. Ők ugyanis vélhetően a náluk tapasztalhatónál kevésbé veszik vissza áraikat. Ez pedig az agglomerációban lakó, de Budapesten dolgozó embereket arra késztetheti, hogy délutánonként haza felé tartva már az apróbb vásárlásokat is a nagy láncokban bonyolítsák le, mert az árakat azért mindenki figyeli.
Mennyiségi korlátozás
Több boltlánc dönt úgy, hogy mennyiségi korlátozást vezet be az árrésstoppal érintett termékeknél. Van, ahol a kereskedelmi vásárlást korlátozzák teljes mértékben, máshol a magánszemélyek is csak bizonyos mennyiségű terméket vehetnek - írja a Portfolio.
* A Spar-üzletekben mától mérendő termékek esetében 3 kilogramm, egyéb termékek esetében 10 darab, 1 l-nél / 1 kg-nál nagyobb kiszerelésű termékek esetén: maximum 10 l / 10 kg.
* A Lidl-nél egyáltalán nem lehet vásárolni az árrésstoppal érintett termékkörből, ha a vevő áfás-számlát kér.
* A Tesco is mennyiségi korlátozást vezetett be: tejből 1 kartonnal, tejtermékekből (termékenként és terméktípusonként) 4 darabot lehet venni.
Elbocsátásokat hozhat az Orbán-kormány árrésstoprendelete a vidéki élelmiszerüzleteknélAzonnal elindultak az ellenőrök a multikhoz
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a szakmai irányítása alá tartozó kormányhivatalokkal azonnali ellenőrzésbe kezdett az árrésre, a készleten tartásra és a saját márkás termékek arányára vonatkozó előírások betartása érdekében - közölte a hatóság. Az NKFH kiemelten ellenőrzi az alapvető élelmiszerek, így többek között a tejtermékek és a tojás árképzését. Mint írják, az árrésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén termékkategóriánként 5 millió forint bírságot szabnak ki, míg a saját márkás termékek arányára és a forgalmazott termékek mennyiségére vonatkozó előírások megszegése esetén akár 2 millió forint is kiszabható lesz termékkategóriánként. A közlemény szerint naponta többször is megbírságolhatják ugyanazt az üzletet, ám az már magasabb büntetést jelent. Ígéretük szerint " a jelentős piaci súlyú kereskedelmi egységek", vagyis a multik számíthatnak első körben az ellenőrök látogatására.
Tartósan magas lesz az infláció
A kormány az inflációt szeretné letörni az élelmiszerek esetében kivetett 10 százalékos árrés maximalizálásával, ami rövid távon az élelmiszerárakat ugyan mérsékelheti, de mint minden kormányzati bevakozás, végső soron az inflációt fogja növelni. A KSH adatai szerint februárban 5,6 százalékra gyorsult az infláció Magyarországon, az Eurostat módszertana szerint számított infláció pedig 5,7 százalék volt idehaza – ez februárban messze a legmagasabb áremelkedés volt az EU-ban. A második helyre Észtország került 5, a harmadik helyre pedig Horvátország 4,7 százalékos inflációval, eközben az eurózónában mindössze 2,4 százalékkal emelkedtek az árak egy év alatt. Az elemzők szerint árrésstop ide, kormányzati fellépés oda, az infláció az év végéig nem csökken érdemben 5 százalék alá, így az éves fogyasztói árindex is 5 százalék felett maradhat a tavalyi 3,7 százalékos éves drágulás után. Az elemzők 3,5 százalékos inflációt vártak 2026-ra, ám látva a kormányzati osztogatásokat, félő, hogy ennél lényegesen gyorsabban nőhetnek az árak 2026-ban is.
