A Fővárosi Törvényszék hétfőn ítéletet hirdetett abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított Varga Zs. András kúriai elnök intézkedésével szemben – írja a Magyar Helsinki Bizottság.
Az emberi jogi egyesület felidézi, Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából, és kiemeli, hogy ilyenre utoljára az 1980-as évek elején került sor, a kommunista rezsim idején. Ám a közlemény szerint
az ítéletet hozó bíróság megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára semmilyen hatásköre nem volt.
A kúriai tanácselnök bíróval szemben (akinek a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet) még 2024 őszén, azután indított több eljárást is a Kúria elnöke, hogy Kovács Andrásnak a kormány számára kényes politikai ügyekben is ítélkező tanácsát az ügyelosztási rend módosítása ürügyével feloszlatták. Ő pedig – folytatódik a közlemény – joggal érezte úgy, hogy bíróként kötelessége felhívni a figyelmet az általa tapasztalt visszásságokra. Szakmai álláspontját egy tanulmányban kívánta közzétenni, amelyben a Kúria ügyelosztási rendjének elfogadását és alkalmazását kritizálta.
A Magyar Helsinki Bizottság felidézi, a Kúria elnöke előbb megtiltotta a tanulmány közlését, majd Kovács ellen több párhuzamos eljárás is indult,
először integritássértés miatt jártak el ellene,
majd fegyelmi szankcióval is sújtották,
aztán novemberben két évre felfüggesztették a tanácselnöki pozíciójából.
„Ilyenre a legfőbb magyar bíró szerv esetén utoljára az 1980-as évek elején volt példa, a döntést akkor Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke hozta, de akkor még a hatalom egysége volt az alkotmányos alapelv, nem pedig a hatalommegosztás és a bírói függetlenség” – hangsúlyozza az egyesület.
A Helsinki Bizottság kiemeli, a perben támadott felfüggesztés alig leplezhető célja az volt, hogy Kovács András egy konkrét ügyben hozott döntésében és nyilvános tudományos publikációban is képviselt jogi álláspontja ne érvényesülhessen az ítélkezési gyakorlatában. Mindaz ugyanis, amit a különféle eljárásokban a szemére vetnek, éppen a bírói függetlenség érdekében gyakorolt véleménynyilvánítási szabadság lényege: a bírói függetlenséget, a felek törvényes bíróhoz és tisztességes eljáráshoz való jogát érintő kérdésekben kifejtett, tényekkel alátámasztott nyilvános szakmai kritika és döntés lehetősége.
A bíróság ítéletének szóbeli indokolásában kifejtette,
a Kúria elnökének nincs joga indokolás nélkül, diszkrecionális jogkörben tanácselnöki pozícióból elmozdítani egy bírót. Különösen akkor nem, ha a vele szemben folytatott rendkívüli alkalmassági vizsgálat azt állapította meg, hogy a bíró a feladatai ellátásra alkalmas.
Pár hete egyébként a Kovács Andrással szemben folyt fegyelmi eljárásban elsőfokon azt állapították meg, hogy semmilyen szabályt nem sértett meg.
Tagadja a Kúria elnöke, hogy a véleménye miatt tiltotta el a bírói függetlenséget féltő Kovács AndrástAz ítélet egyelőre nem jogerős, azzal szemben a Kúriának lehetősége van fellebbezni.
„Ezzel együtt jelentős döntés ez minden tanácselnökként dolgozó magyar bírónak. Mert bebizonyosodott, hogy önkényesen, jogi garanciákkal körbebástyázott eljárás nélkül egyetlen bírót sem lehet tanácselnöki hatásköreitől megfosztani. Ugyanakkor fontos üzenet minden magyar embernek is, mert határozott védelmet nyújt a tanácselnöki munka illetéktelen befolyásolásával szemben, a bíráskodás függetlenségének biztosítása érdekében. Ez segíti elő azt, hogy a bírák csak a törvényeket és saját szakmai meggyőződésüket szem előtt tartva hozzanak ítéletet, és ne kelljen egy tanácselnöknek tartania attól, hogy a hatalomnak nem tetsző álláspontja miatt »felfüggesztik« a pozíciójából” – zárja közleményét a Helsinki Bizottság.
„A függetlenség a bírónak létszükséglet, mint a levegő” Laczó Adrienn: Nem tudom másképp mondani, ez zsarolás