Társadalom;Magyarország;gyermekek;nélkülözés;

Gyerekek az Ózd melletti Hétestelepen

Duplájára nőtt a nélkülöző gyerekek száma Magyarországon, de az Orbán-kormány elégedett a helyzettel

A szakma súlyos anomáliákról és hiányosságokról beszél, 20 szakértő hét pontban azonnali reformot követel a kabinettől.

Folyamatosan emelkedik a súlyos nélkülözésben élő gyerekek száma, a 18 éven aluliak közül 2014-ben 118 ezren (a korosztály 7 százaléka), 2023-ban 224 ezren (a fiatalok 13,1 százaléka) élt ilyen körülmények között. A hasonló sorsú, 5 éven aluliak száma ugyanezekben az években 47 ezerről 76 ezerre emelkedett. Ezek a gyerekek olyan háztartásokban nevelkednek, amelyek átlagjövedelme nem haladja meg a havi 150-170 ezer forintot. A többi között ez olvasható a Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatában. Ebben 22 szakmai szervezet - köztük olyanok is, amelyeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéssel fenyeget -, és 20 egyéni szakértő hét pontban azonnali reformot követel a kormánytól. Például ágazati bérrendezést, a gyermekszegénység komplex kezelését, az alap- és szakellátás működési feltételeinek megteremtését, az átláthatóságot és a gyerekek életútjának vizsgálatát.

A szakma képviselői szerint a kormány elmulasztotta azt a történelmi pillanatot, amikor nekiláthatott volna egy hatékony gyermekvédelmi rendszer kialakításának. Ehelyett lerombolta a szakma presztízsét, az ellátórendszer működését, és tovább növelte a pályaelhagyók számát. Kifogásolják azt is, hogy a kormány nem ad választ arra, miért nő folyamatosan a három év alatti gyerekek „beáramlása” a gyermekvédelmi rendszerbe, és a születés után miért hagyja egyre több anya újszülött csecsemőjét a kórházban. Szerintük a válsághelyzetben lévő várandós anyákat segíteni kellene az újszülött megtartásában és felnevelésében, a kórházban maradt csecsemők szüleinek biztosítani kellene az állandó kórházi jelenlétet, az ott hagyott babák mellé pedig csecsemő- és kisgyermekgondozókat kellene alkalmazni. (Lapunk írt tavaly arról, hogy mintegy 280-300 csecsemő rekedt a kórházakban).

- A magyar állam nem látja el megfelelően kötelezettségét, a gyermekvédelmi szakellátás működése kritikus szintre jutott – áll a nyilatkozatban. A bekerülő-, és az eljárások elhúzódása miatt akár évekig bekerülésre váró gyerekek száma is magas. Súlyos veszélyeztetésnek kitett gyerekek élnek a családjukban, mert a többi között férőhelyhiány miatt nincs lehetőség az elhelyezésükre. Kitértek arra is, hogy noha az alapvető élelmiszerek ára 2021-2025 között 83,45 százalékkal emelkedett, a szociális vetítési alap - korábban öregségi nyugdíjminimum - mértéke 2008 óta változatlanul 28 500 forint. A gyermekotthoni napi étkezési normatíva 1500 forint, ruházkodásra évi 114 ezer forint jut, a gyermekotthonban élő 14 év felettiek havi zsebpénze pedig mindössze 5130 forint.

A nevelőszülőknél élő, átlagos szükségletű gyerekek ellátását havi 64 124 forintból kell megoldani, ennyi az élelmezésre, ruházkodásra, a tanszerekre, az egészségügyi ellátásra, valamint a lakásfenntartási költségek kiegészítésére jutó forrás.

„Idén sem készült gyermekközpontú költségvetés, így a gyermekekre és a gyermekek védelmére fordítható összeg átláthatatlan” – írták. A gyermekvédelmi dolgozók bérezését meghatározó közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, 2024 óta pedig a bérminimum adja a bérrendszer alapját.

Miközben a szakma súlyos anomáliákról és hiányosságokról beszél és azonnali beavatkozást sürget, az Orbán-kormány elégedett, legalábbis ez derül ki az ellenzéki képviselők írásbeli kérdéseire adott válaszokból. Az MSZP politikusai egyebek mellett az iránt érdeklődtek, hogy mit tett a kormány az elmúlt egy évben ezen a területen, miként garantálta a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók anyagi megbecsülését, kiválasztását, felkészítését, és rendszeres ellenőrzését. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: 2010 óta családközpontú szemlélet van életben, és ez megerősítette a gyermekvédelem rendszerét is. A nevelőszülői hivatás – folytatta - önálló foglalkoztatási jogviszony lett, illetve a kormány stratégiai partnerként tekint az egyházakra a gyermekvédelemben. Azt is írta, 2024-töl több egyházi szereplővel megállapodtak arról, hogy 700 férőhellyel bővül a nevelőszülői ellátás. (Lapunk még novemberben kérdéseket küldött a kormánynak, hogy megtudjuk a bővítés részleteit, így azt, hogy kik az „egyházi szereplők”, de nem kaptunk válaszokat. Ezért megkerestünk egyházakat, egyházhoz köthető gyermekvédelmi szolgálatokat. A legnagyobb egyházak válaszoltak is, és kiderült: nem tudnak semmit a kabinet tervéről, őket nem kereste a kormányzat.).

Arra a DK-s kérdésre, hogy mit tesz a kormány a gyermekvédelemben az egyre nagyobb munkaerőhiány megoldása érdekében, Rétvári azt írta: kiemelten kezelik a területen dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését. Arra viszont nem válaszolt, hogy hány betöltetlen álláshely van.

Semjén Zsolt egyházpolitikáért is felelős miniszter viszont azt írta a DK-s Vadai Ágnesnek a Magyar Katolikus Egyházon belüli gyermekbántalmazásokról feltett kérdésére: „tucatszor kifejtettem önnek, hogy példaértékű a Katolikus Egyház gyakorlata, amivel kapcsolatban oly régóta kérem, várom, remélem az ön elismerését is.

Alig oldották fel a változtatási tilalmat a III. kerületi Duna-parton, meg is jelent az első befektető cég, amely kormányzati segítséggel rögtön megkerülné a szigorúbb építési előírásokat. Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere szerint durva precedens teremt, ha az országos főépítész a helyi közösség akaratával szembe menve engedélyezi ezt a beruházást.