Magyarország;áfa;élelmiszer;élelmiszerárak;közérzet;átlagbér;

Magyarországon az élelmiszer nem kirívóan drága, a közérzeten inkább a magasabb átlagbér és az alacsonyabb áfa javítana sokat

Végeztünk egy kis összehasonlítást a környező országok élelmiszeráraival. 

Az utóbbi néhány évben szinte másról sem lehetett hallani a kereskedelmet illetően, mint hogy jelentősen drágulnak a hazai élelmiszerek. Mindezt a KSH számai is visszaigazolják, hiszen legutóbb, februárban 7,1 százalékos élelmiszerinflációt regisztrált a hivatal éves alapon, ami jócskán meghaladta a pénzromlás általános, 5,6 százalékos ütemét. Mindez ráadásul sokkal nagyobb érték a kormányzat által remélt 3 százalék alatti szintnél.

A jelek szerint azonban az élelmiszerárak ütemes emelkedése egyáltalán nem magyar sajátosság. A Népszava szerbiai, a romániai, ausztriai és horvátországi boltok árait igyekezett összevetni a magyarországiakkal, az eredmény pedig  nem igazolja az Orbán-kormány állításait, hogy nálunk extrém drága lenne az élelmiszer. Így az is nehezen indokolható érvnek tűnik, hogy a környék országaikhoz képest elszabaduló hazai árak miatt kellene árrésstopot alkalmazni. Nem lehet azonban tagadni, hogy vannak igen fájó pontok ebben az összehasonlításban. (Az árakat még a múlt héten gyűjtöttük össze, és néhány alapélelmiszert, illetve gyakran vásárolt tételt vetettünk össze. A magyar árakat az aktuális deviza középárfolyamával kalkuláltuk.)

Gyűjtésünk szerint a szerbiai Lidl hálózatában a múlt héten kilogrammonként 1960 forintért lehetett csirkemellfilét kapni. Ugyanez Romániában a Kauflandnál 1548 forintra jött ki, ugyanakkor Ausztriában a Billában 3500 forintnál is többet kellett fizetni ugyanezért. Itthon viszont az ár ekkor még jellemzően 2119 volt a Lidl, Penny, Aldi üzleteiben. A sertéskaraj kilója viszont Szerbiában jóval drágább volt. A Lidlnél 2652 forintot számoltunk az aktuális árfolyam alapján, míg itthon saját gyűjtésünkben például a Lidl, CBA, Auchannál 2049 és 2299 forint közötti tételekre bukkantunk.

A tej esetében sem lehet azt mondani, hogy egyértelműen Magyarország lenne a legdrágább, de ez már csak Ausztriának köszönhető. Az 4 említett országban az 1,5 százalékos UHT tej literenkénti ára 276-350 forint között alakult. A legmagasabb ár nyugati szomszédunknál látható. Ehhez képest a magyar árakon lenne mit magyarázni, hiszen gyűjtésünk során 319-349 forint között tételeket írtunk fel, ez pedig a legmagasabb ausztriai szinteknek felel meg. Az általunk felkeresett hazai üzletekben döntően 1000 forint környékén volt még a 10 darabos tojás ára. Romániában az Auchanban ez a kiszerelés 900 forintba, Szlovákiában 1100 forintban került, míg a horvátországi Kauflandban, illetve Ausztriában 983 forintnál kezdődött a kínálat.

Az idényáras zöldségek esetében igencsak változatos árak alakulnak ki, különösen, hogy a téli hónapok ezek jelentősen drágulnak.

A termények közül a fürtös, nagyszemű paradicsomot választottuk ki, amelynek az ára itthon szinte minden nagy láncnál 1199 forint volt kilogrammonként a múlt héten. Ehhez képest a szlovák Tescóban 1325 forintért kínálták, Ausztriában a Billában 1406 forintért. Szerbiában még ennél is drágábban 1539 forintért lehet elhozni ezt a zöldséget. Horvátországban pedig 1225 forintos árat találtunk a Metróban. Ehhez képest Romániában a Lidl kínálatában 899 forint volt egy kiló fürtös paradicsom.

Az alapélelmiszerek kívül eső, ám a családok által gyakran vásárolt tételek közül a kapszulás Nescafe Dolce Gusto kávé doboza Szerbiában 2183, Szlovákiában 2052 forintért forint volt, míg itthon 1799 forintért láttuk. Ausztriában sokkal drágább volt ez a termék, ott 3048 forintot kértek érte, Szlovákiában pedig 2413 forintot. A Coca-Cola a szlovák Tescóban 680 forintért volt 2 literes kiszerelésben, Ausztriában a Billában 777 forintért, Szerbiában a Lidlben roppant alacsony áron, 462 forintért kínálták, Romániában a Kauflandban 680 forint volt ugyanez, míg Magyarországon a 729-789 forint közötti tételeket találtunk.

Mindezek mellett számos egyéb tételt, így többek között fagyasztott halrudakat, áfonyát, Univer majonézt, banánt, uborkát is vizsgálatunk. Összességében az rajzolódott ki, hogy a környező országokhoz képest nem lehetett egyértelműen a magyar árakat a legmagasabbnak kikiáltani. A romániai árak tendenciózusan alacsonyabbak voltak a hazaiaknál.

Egy németországi olvasónk arra vár magyarázatot, hogy a Pick téliszalámi ottani 6000 forintos kilónkénti árral szemben miért kerül itthon akciósan is 7000 forintba. Korábbi magyarázatok elsőként az áfát említették, ami a német 7 százalékkal szemben itthon 27, illetve a német kereskedő büntetlenül beszerzési áron alul is értékesíthet. Ezzel együtt is bosszantó az eltérés, különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy az Eurostat tavaly novemberi friss közlése szerint a magyar éves bruttó átlagbér 16900 euró volt 2023-ban – ami az Európai Unió tagországai között a második legalacsonyabb Bulgária előtt -, míg ugyanez Németországban 50 998 eurót tett ki. (Ugyanez Romániában 17000, Szlovákiában 19000, Horvátországban pedig 20900 euró volt.) E szerint pedig a Pick szalámi vásárlásakor a „fájdalomérzet” itthon a jelenleginek csupán harmadát jelentő árnál lenne a németországihoz hasonló. Megfigyelők úgy fogalmaztak lapunknak, hogy a bérkülönbség az, ami igazán kellemetlen a hazai gazdaságpolitika számára, s nem az élelmiszerárak közötti eltérés.

Nagy Márton ünnepel

Az árrésstop 30 termékkategória mintegy 1000 termékét érinti és ebből 760 olcsóbb lett. A hétfő esti adatok alapján ezeknek az élelmiszereknek az ára átlagosan 16 százalékkal csökkent - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján. Szerinte ez a elkövetkező átárazások miatt még nagyobb is lehet az áresés. A miniszter emlékeztetett, a kormány május végén dönt majd arról, hogy az árrésstop befejeződik, folytatódik, vagy akár tovább kell lépni, mert nagyobb árcsökkenést kell elérni. Nagy Márton reagálva a kereskedők mennyiségi korlátozására hangsúlyozta: ellátási zavar nem lehet, minden fogyasztó számára elérhetőek lesznek a termékek. 

Ha más termékek árát növelik a boltok, a nemzetgazdasági miniszter fellép, de a beszállítókat is megfenyegette: amennyiben önkéntesen nem fixálják az áraikat, akkor náluk is „szabályozási eszközzel” élnek majd.