Egyre többen vonulnak utcára Törökországban amiatt, mert múlt szerdán letartóztatták Ekrem Imamoglu isztambuli már csak volt polgármestert, Recep Tayyip Erdogan elnök legnagyobb politikai ellenfelét. A tüntetések tilalma ellenére már napok óta tartanak megmozdulásokat a nagyvárosokban, Isztambulban százezrek vettek részt egy tiltakozó gyűlésen. A helyzet egyre drámaibb, Ali Yerlikaya belügyminiszter közlése szerint a hétfőig tartó öt nap alatt már 1133 embert tartóztattak le a tüntetéseken. Több mint 10 újságíró is van köztük.
A tárcavezető egy tweetben Törökország alkotmányára hivatkozva azt írta, a tüntetők visszaélnek a gyülekezési joggal, megzavarják a közrendet, erőszakot szítanak és rendőrökre támadnak, akik közül 123-an sebesültek meg eddig. „Legyen ez egy világos figyelmeztetés: senkinek nem hagyjuk, hogy pajzsként használjon fiataljainkat és általában az embereket a politikai ambícióik megvalósításához” – figyelmeztetett Ali Yerlikaya, aki korábban nem mellesleg Isztambul polgármestere is volt.
Isztambulban korábban a tüntetők összetűztek a rohamrendőrökkel, akik paprikaspray-t és gumilövedékeket vetettek be, amint arról több médiaorgánum is beszámolt. Özgür Özel, a CHP elnöke hangsúlyozta, nem csak a CHP-tagok tüntetnek, hanem más pártok tagjai is szolidaritásukat fejezik ki a letartóztatott városvezetővel. Ekrem İmamoglut szerdán sok más személlyel együtt vették őrizetbe, néhány nappal azelőtt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP elnökjelöltjévé jelölték volna. A vasárnapi szavazáson az isztambuli polgármester volt az egyedüli jelölt. Korrupcióval és terrorizmus támogatásával – a Kurd Munkáspárthoz (PKK) fűződő kapcsolatokkal – vádolják, ami általános vélekedés szerint csak azt jelzi, az Erdogan-rezsim le akar számolni a legnagyobb politikai ellenféllel.
Letartóztatásba helyezték Isztambul polgármesterétA hatalom erózióját mutatja, hogy olyan konzervatív városokban is tartottak tüntetéseket, mint Konya és Trabzon. De a Törökország északnyugati részén fekvő Edirnétől a szíriai határon fekvő Gaziantepig számos városban tartottak megmozdulásokat.
Eközben az isztambuli kormányzói hivatal meghosszabbította a városban elrendelt, a tüntetésekre vonatkozó tilalmat. Hétfőtől a városra is vonatkoznak a belépési korlátozások – szerepel a hivatal közleményében. Azokat, akik például tüntetéseken akarnak részt venni, többé nem szabad beengedni a városba.
Utazási korlátozásokat és gyülekezési tilalmat vezettek be Törökországban, az őrizetbe vett isztambuli polgármester híveit könnygázzal oszlattákEkrem Imamoglu minden vádpontot tagad, az X-en ellenállásra szólította fel a híveit a további ellenállásra. Azzal vádolta az Erdogan-rezsimet, hogy hamis állításokra hivatkozva akarja leváltani őt és a CHP más tisztviselőit. A többnyire kormánypárti médiában alig ejtettek szót a megmozdulásokról.
Az elmúlt napok történései már eddig is nagy károkat okoztak a török gazdaságnak.
Az isztambuli tőzsdén az árak olyan meredeken zuhantak, mint utoljára a 2008-as pénzügyi válság során. A központi bank a médiajelentések szerint több mint tíz milliárd dollárt fordított arra, hogy védje a nemzeti valuta, a líra árfolyamát.
Fontos fejlemény, hogy a CHP mellett kiállt a DEM nevű kurd párt is, amely felszólította híveit arra, ugyancsak vegyenek részt a tiltakozó megmozdulásokon. A DEM eddig nem kívánt kiállni az ellenzéki párt mellett.
A török ellenzék körében némi csalódás tapasztalható az Európai Unió fellépését illetően, sokan keményebb fellépést vártak volna az Európai Tanács múlt csütörtöki állam- és kormányfői csúcstalálkozóján. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólította Törökországot a jogállamiság betartására. Olaf Scholz német kancellár „lehangolónak” nevezte Ekrem İmamoglu letartóztatását a török demokrácia és kapcsolataink szempontjából”, de tartózkodott attól, hogy konkrét lépéseket tegyen, így egyelőre be sem kérették a berlini belügyminisztériumba a török nagykövetet. A Törökország és Európa közötti közeledés, amely Törökországnak az új európai biztonsági struktúrában való részvételéről szóló vitával lendületet kapott, Ekrem Imamoglu letartóztatása miatt lelassult, de nem állt meg.
Néhány nappal azelőtt, hogy Ekrem İmamoglut szerdán a rendőrség elvitte otthonából és kihallgatásra előállította, Donald Tusk az EU soros elnökségét ellátó Lengyelország miniszterelnöke beszélt Recep Tayyip Erdogan elnökkel. Az EU már tavaly kezdett közeledni az ankarai vezetéshez, de az utóbbi időben – Donald Trump politikája miatt - fokozta erőfeszítéseit a biztonságpolitikai szempontból fontos, erős hadsereggel rendelkező Törökországgal való jó viszony kialakítására.
A török elnök jelezte, érdeklődik azon elképzelések iránt, amelyek szerint hazáját bevonnák új európai biztonsági struktúrákba.
Ezért vezérkari főnökét, Metin Gürakot párizsi vizitre küldte, ahol francia és brit kollégáival megvitatta az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli támogatást, elvben kész részt venni egy európai békefenntartó erőben Ukrajnában.
Ez azonban kérdéseket is felvet. Minden jel szerint az Európai Unió ennek fejében szemet huny a törökországi jogsértések felett. A kontinens geopolitikai biztonságát előbbre valónak tartják, mint a török belpolitikai anomáliákat, jogsértéseket. Recep Tayyip Erdogan rendszeresen hangsúlyozza, országa továbbra is az uniós tagság megszerzésére törekszik, ám ő is pontosan tudja, hogy erre nincs sok esély. Egyrészt Törökország nem teljesíti a demokratikus és jogállamisági kritériumokat, másrészt pedig sok uniós állam amúgy sem akarja felvenni az országot. Egy olyan párbeszéd, amely kizárja az olyan vitás kérdéseket, mint az ellenzékre és a médiára gyakorolt nyomás, mindkét félnek megfelel.
Lassan, de közösen erősödik Európai Unió, csak a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő felejtett el egyeztetni az egyik nagy tervéről800 milliárd eurós EU-s fegyverkezési programot hirdetett Ursula von der Leyen