Orbán-kormány;Magyarország;Európai Bizottság;látogatás;jogállamiság;poloska;Michael McGrath;

Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, igazságszolgáltatásért és jogállamiságért felelős biztosa. Találkozik azokkal is, akiket Orbán Viktor poloskákhoz hasonlított

„Pontosan tudják, miről beszélek” – Magyarországra jön az EU-biztos, találkozik a poloskákkal is

Vissza akarjuk fordítani a vasfüggöny leomlása után kivívott szabadságot és egyenlőséget? – firtatta a lapunknak nyilatkozó Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, igazságszolgáltatásért és jogállamiságért felelős biztosa. A politikus ma érkezik Budapestre.

– Fontos szolgálatot tesznek a társadalmunknak az igazságszolgáltatás, a civil társadalom és a médiaszervezetek képviselői – fogalmazott a Népszavának írásban adott interjújában az Európai Bizottság demokráciáért, igazságszolgáltatásért és jogállamiságért felelős biztosa. Michael McGrath ma Budapestre érkezik – holnapig marad –, ebből az alkalomból nyilatkozott lapunknak utazása előtt.

Mint arról többször írtunk, Orbán Viktor kormányfő március 15-ei beszédében bírókat, újságírókat, civilszervezeteket hasonlított poloskához, ma és holnap McGrath többek között velük is találkozik. Látogatásának célja – mint lapunknak elmondta –, hogy meghallgassa az összes nézőpontot, párbeszédet folytasson. McGrath emlékeztetett, hogy Magyarországon sokan szembeszálltak a kommunista uralommal, ezért „pontosan tudják a magyarok, miről beszélek”, amikor a jog uralma kerül szóba. Szerinte a jogállamiság biztosítja a társadalmi igazságosságot és a versenyképes gazdaságot is az alapjogok mellett.

Arról is többször írtunk, hogy múlt szerdán már meg is jelent a Magyar Közlönyben a gyülekezési jog korlátozásáról szóló törvény, amely a Fidesz szándékai szerint lehetővé teszi a Budapest Pride-felvonulás betiltását. Erre vonatkozó kérdésünkre a biztos felidézte, Magyarországon az első Pride-felvonulást még 1997-ben tartották, és azóta is minden évben megtartják.

„Tényleg kevésbé akarunk nyitottak lenni 2025-ben, mint 28 évvel ezelőtt? Vissza akarjuk fordítani a vasfüggöny leomlása után kivívott szabadságot és egyenlőséget?”

 – fogalmazott a politikus, és hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való jog alapvető jogok, és ezeket meg kell védeni.

A szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban kiemelte, szerinte számos ponton uniós jogot sért, többek között olyan alapvető jogokat, mint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát is. Emellett a Szuverenitásvédelmi Hivatal mérlegelési lehetőségei túl nagyok, hiszen például úgy is folytathatnak vizsgálatot, hogy arról az érintett személyt nem értesítik. A vizsgálatok és eredményeik pedig megbélyegző hatásúak lehetnek.

A Bizottság már bíróság elé vitte a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyét, és McGrath felidézte, hogy gyorsított eljárást kezdeményeztek az ügyben, arra ugyanakkor nem válaszolt, hogy az ítéletig terveznek-e további lépéseket, azon túl, hogy továbbra is „szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet”.

A visszatartott uniós pénzek kapcsán az ír politikus úgy nyilatkozott lapunknak, hogy Magyarországnak konkrét reformokat kell elfogadnia ahhoz, hogy teljes mértékben feloldhassák a befagyasztást. Ezt többek között a korrupcióellenes keretrendszer megerősítését célzó változásokkal, például az összeférhetetlenségre vonatkozó egyértelmű szabályok létrehozásával tudná orvosolni a magyar kormány.

Szeretné, ha Magyarországon minden fiatal részesülhetne az Erasmus-program előnyeiből, csakúgy, mint a többi európai ország diákjai. Elismételte, hogy készek együtt dolgozni, de a magyar kormány legutóbb olyan törvénymódosítást nyújtott be, ami nem kezelte kellőképpen az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumi tagjainak az összeférhetetlenségére vonatkozó szabályait.

Úgy sejti, azok állhattak rajta ilyen módon bosszút, akiknek állatvédői tevékenységével szerzett kellemetlen perceket.