Nagyot csökkent az infláció, kérdés, hogy ez mennyire lesz fenntartható

Márciusban megállt az infláció mintegy fél éve tartó gyorsulása és a februári – 12. havi – áremelkedés után márciusban 4,7 százalékra lassult az áremelési ütem – közölte a KSH. Februárhoz mérten nem változtak az árak – legalábbis az átlagot tekintve. A 4,7 százalékra lassuló infláció jó hír, az lényegesen alacsonyabb az elemzők által várt 5 százaléknál. Nagy kérdés, hogy az infláció fékeződése mennyire lesz fenntartható, ugyanis még mindig hatalmas a rejtett elfojtott infláció a gazdaságban, erre utal a maginflációs mutató emelkedése.

Az elmúlt hónapokban a szolgáltatások és az élelmiszerárak emelkedése hajtotta az inflációt, a kormány március 17-én vezetett be a kiskereskedelemben rendeleti intézkedéseket, amikor is a boltok kiskereskedelmi árrését 10 százalékban maximálták – ezzel akarták elérni a fogyasztói árak csökkenését. Ez részben sikerült, hiszen a februárhoz képest átlagosan sem az infláció, sem az élelmiszerárak nem változtak. Ám az élelmiszereken belül az étolaj 4,1, a csokoládé, kakaó 3,4, a büféáruk 2,1, a száraztészta 1,7, a kávé 1,3, a baromfihús 1,2 százalékkal többe került, mint februárban. A termékcsoporton belül a margarin ára 9,9, a tej és a tejtermékeké 5,4-5,4, a vaj, vajkrémé 5,1, a liszté 2,0, a cukoré 1,9, a sertéshúsé 1,5 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 1,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 0,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek 0,4, a szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak, ez utóbbin belül a belföldi üdülés 1,7, a testápolási szolgáltatások 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 0,9, a lakásjavítás és -karbantartás 0,7 százalékkal többe került. A járműüzemanyagok ára 4,1 százalékkal csökkent – ez utóbbi, ami jelentősen tudta csökkenteni az inflációt.

A kormány elemzése szerint márciusban a hó elején még 10 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ám a március 17-i korlátozások ezek szerint megtették a hatásukat – az éves indexet mérsékelték.

A KSH adatai szerint márciusban tehát átlagosan 7 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerek árai, mint egy évvel korábban, ezen belül ezen belül a liszté 42,2, az étolajé 32,7, a tojásé 26,1, a kávéé 18,6, a csokoládé és kakaóé 17,6, a tejé 16,7, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vaj- és vajkrémé 13,7, a baromfihúsé 7,6 százalékkal. A termékcsoporton belül a párizsi, kolbász ára 1,4, a száraztészta ára 0,8 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 7,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 11,8, a postai szolgáltatások 11,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 10,0, a testápolási szolgáltatások 9,9 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 5,7 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 21,0, az új személygépkocsik 6,1, a szobabútorok 3,2 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 2,0 százalékkal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 2,5 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 3,1 százalékkal drágultak – írta a KSH.

Miközben a KSH módszertana szerint mért infláció 4,7 százalék, az Eurostat módszertana szerint számítva a drágulás 4,8 százalék volt. A nyugdíjasok árindexe is 4,7 százalékra jött ki – ami viszont aggasztó, hogy az inflációs nyomást jelző maginfláció 5,7 százalékra emelkedett a februári 5,6 százalékról – vagyis az inflációs nyomás nem hogy csökkent, hanem valójában nőtt is a magyar gazdaságban. 

Mint megírtuk, a 2025. februári inflációval Magyarország újra kétes dicsőségű rekorder maradt az Európai Unióban, a januári 5,5 százalék után akkor 5,6 százalékkal nőttek az árak 2024 azonos időszakához képest, egyértelműen az élelmiszerek vártnál jelentősebb drágulása miatt. Ezután az Orbán-kormány úgy érezte, hogy be kell avatkoznia, jött az árrésstop, amely hivatalos becslések szerint átlagosan 17,7 százalékkal csökkentette az érintett 30 termékkörben az árakat. Bár ez önmagában akár jó hír is lehetne, jellemző, hogy Magyarországon kétszer olyan gyors ütemben drágulnak az élelmiszerek, mint amekkora az EU-s átlag.

Nem mellesleg jelentősen ronthat a helyzeten a Donald Trump által kirobbantott világméretű kereskedelmi háború is.