Az Európai Bizottság több opciót fog fölvázolni, hogyan képzeli el Ukrajna támogatását 2026-ban és 2027-ben. Ez volt az egyik fő döntés az október 23-i EU-csúcson. Az idő sürget, ugyanis jövő év tavaszára Kijevnek új pénzeket kell biztosítani. Kijevi becslések szerint évi 30 milliárd dollárra (26 milliárd euró, több mint 10 ezer milliárd forint) lesz szüksége az ukrán büdzsének jövőre és 2027-ben, s még ezen felül kellene a hadseregre is többet költeni. Az európai vezetők – Orbán Viktor kivételével – nem tartják opciónak, hogy hagyják Ukrajnát bedőlni.
Nem csak a morális szempontok foglalkoztatják az uniós tagállamokat. Ha a megtámadott országot magára hagyná Európa, egy összeomló szomszédot és újabb menekülthullámot kapna a nyakába a kontinens. Ráadásul a legtöbb vezető nyíltan beszél róla, hogy információik szerint a Kreml terveket gyárt a nyugati országokkal való konfrontációra. Egy ilyen konfliktus legfontosabb gátja, hogy az orosz hadsereg ma Ukrajnában van lekötve.
Az Orbán-kormány 9,1 ezer milliárd forintot utalt a Putyin-rezsimnek kőolajért és földgázért az orosz-ukrán háború kitörése ótaSokak szerint pedig a megtámadott ország megsegítésére a legjobb megoldás, ha az oroszok kontójára fizetnek, bár ehhez eddig sosem látott megoldásokhoz kellene folyamodni. Az Ukrajna elleni invázió kezdetén az EU befagyasztotta a tagállamoknál található orosz állami vagyonokat, közel 200 milliárd eurót, amelynek oroszlánrésze a belgiumi Euroclear cégen keresztül lett befektetve.
A jóvátételi kölcsönnek elkeresztelt terv szerint 140 milliárd eurót úgy adna oda az EU Ukrajnának, hogy az Eurocleartől az Európai Bizottsághoz kerülne a pénz, és ennek fedezetével vennének föl kölcsönt a pénzpiacokról.
A terv szerint Oroszországtól nem vennék el a vagyonát, de csak akkor kapná azt vissza, ha egy békemegállapodás keretében jóvátételt fizet Ukrajnának.
Belgium ugyanakkor utolsó pillanatban úgy érezte, nem lát elég garanciát a terv működésére, így arra kérték föl az Európai Bizottságot, hogy mutasson be több tervet Ukrajna támogatására. Ám úgy tűnik, a többi lehetőség ennél is kevésbé kivitelezhető.
Egy másik opció szerint ugyanis közös uniós kölcsön vennének fel, amit aztán Ukrajnának adnának. Az EU-nak erre viszont jelenleg nincs kerete, újabb uniós hitelhez pedig 27 kormány egyetértésére lenne szükség, mert ez a hétéves uniós keretköltségvetésen (MFF) felüli forrásokat jelentene. Ez máshol sem népszerű ötlet, de a magyar miniszterelnökön biztosan elhasalna. Fölmerül még, hogy a tagállamok (rajtuk kívül esetleg még az Egyesült Királyság és Norvégia) külön-külön bilaterális megállapodással adjanak hitelt Kijevnek, de mivel a legtöbb tagország súlyosan el van adósodva, ez sem egy vonzó lehetőség.
Sokak, köztük az EU soros elnökségét adó Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen szerint a jóvátételi kölcsön az egyetlen megoldás. Ezt egyébként egy-egy tagállam, így Magyarország se tudja megakadályozni, de Belgium nélkül nem lesz döntés.
Dilemmát jelentenek az esetleges orosz ellenlépések, amelyekről egyébként Orbán Viktor is többször beszélt. Az ott ragadt cégek és vagyonok kimentésére viszont szintén nem nyúlnának a zsebükbe a tagállamok. Amikor a legutóbbi szankciók kapcsán Ausztria a Raiffeisen bankért cserébe próbált alkudozni Moszkvával, senki nem támogatta őket.
Az EU-ban már van olyan kör, ahol Orbán Viktornak nem osztanak lapot, csak Vlagyimir Putyin haragját kellene megúszniA Bart de Wever belga miniszterelnök által fölvetett problémák közül a legfontosabb, hogy a többi országgal megosszák a kockázatot. Vagyis, ha egy bírósági döntés értelmében, egy ezt tartalmazó békeszerződés vagy akár a szankciók hirtelen feloldását követően mégiscsak át kellene adni a vagyont Moszkvának, ez a 140 milliárdos teher ne csak Belgiumot érintse.
Brüsszeli forrásokkal beszélgetve viszont az a kép rajzolódik ki, hogy egy ilyen megoldásnak lenne egy mellékhatása is. Az Oroszország elleni szankciókat félévente meg kell hosszabbítani, és Magyarország idén januárban ennek a megvétózásával fenyegetőzött. Bár legtöbben akkor sem gondolták, hogy egy blöffnél többről lenne szó, azért többen elkezdtek alternatív megoldásokon gondolkozni.
Elfogadta a 19. szankciós csomagot Oroszország ellen az Európai UnióAmennyiben viszont a jóvátételi hitelt nyélbe ütik, a szankciók meghosszabbítása már sokkal komolyabb érdeke lesz minden résztvevő országnak. Vagyis, ha legközelebb január végén Magyarország megfúrná a szankciók meghosszabbítását, azzal nemcsak az eddigi uniós politika megbuktatását és jogi káoszt szabadítana Európára, hanem sok milliárd eurós azonnali fizetési kötelezettséget varrna a többi kormány nyakába. Bár Orbánnak lesz még más lehetősége az uniós politika lassítására és akadályozására, Berlin, Párizs és a többi főváros pénzügyi ellehetetlenítése nem tűnik reális forgatókönyvnek.
Döntés a hitelről a december közepén esedékes következő EU-csúcson várható, ahol ugyanakkor Magyarország szavazatára nincs szükség, hiszen most már szinte hagyományosan csak huszonhatan állapodnak meg Ukrajna ügyében.
