Xiāng, yuè, lái, róng. Jó illat, boldogság, érkezik, virágzás. Ókori kínai pecsétírásos kalligráfiával díszített szellemfal fogadja a látogatót a Szépművészeti Múzeum új kiállításán, Az öröklét őrein. A szellemfalon kuj-sárkányok tekerednek egymással szemben, az ártó erőktől óvják mindazt és mindazokat, amik és akik a falon túl vannak. Az írás valójában nem szabadvers, hanem „végtelen boldogságot” kíván a látogatónak – a vendégszeretet a kínai gondolkodás része. És otthon is tudjuk érezni magunkat a kiállításon: bár mintegy 150 műtárgy mutatja be Kína ősi történelmét, lenyűgöz, de nem nehezedik ránk a műtárgyanyag gazdagsága: a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója, Fajcsák Györgyi és asszisztense, Bagi Judit sinológusok egy tartalmas, nagyon átgondolt, könnyen befogadható kiállítást rendeztek.
A Kína első császára, Csin Si Huang-ti (Kr.e. 259 –210) sírját őrző, életnagyságú terrakotta katonákat felvonultató hadsereg figuráira 1974-ben találtak rá kutat ásó földművesek Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros központjától mintegy 30 kilométerre. A Magyar Nemzeti Múzeum egy máig emlékezetes kiállításon, 1988 tavaszán mutatott be tíz agyag katonát, összesen 33 műtárgyat a Csin-dinasztia korából. A Szépművészeti Múzeum mostani tárlata nemcsak azért lenyűgöző, mert ötször annyi műtárgyat vonultat fel: a világ egyik legnagyobb régészeti szenzációjának felfedezése óta eltelt már fél évszázad, ez idő alatt nemcsak az ásatásokat folytatták, a tudományos eredmények és ismeretek is bővültek.
A szellemfal mögött bronz szertartási edények vezetnek be a kínai ókori gondolkodásba. Ennek egyik alapvetése az ötösség: az Öt Elem (Wu Xing) rendszerének színei (fekete, vörös, kék, fehér, sárga), a hozzájuk kapcsolódó elemek (fa, tűz, föld, fém, víz) az irányok, (észak, dél, kelet, nyugat, közép), továbbá az évszakok (tavasz, nyár, ősz, tél, és a változás, vagy átmenet ideje). Az étel- és italáldozatokat szolgáló edények az ősöknek bemutatott áldozatokhoz hastnálták: az ókori Kínában úgy gondolták, az ősök szellemei biztosítják a jelenben élőknek a jólétet, az elhunytak és az élők pedig ugyanannak a világnak a két felét jelenítik meg. Azok a jádefaragványok pedig, amiket a ruháikon fölfüggesztve hordtak, szintén az Öt Elem tanához kapcsolódnak: az öt érzékkel (tapintás, látás, szaglás, hallás, ízlelés) a világ megismerésére lehet törekedni.
A kiállítás középpontjában az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírkertje és annak felfedezései állnak. A sírkert valójában a kínai birodalom kicsinyített mása. (Egy műholdfotót bemutató terepasztalon látszik, a közeli város futballpályája több tucatszor is elférne a területen.) Harminchárom éven át, mintegy hétszázezer ember munkájával épült a sírkomplexum. Ám Csin Si Huang-ti – aki Kr.e. 221-ben egyesítette Kínát, bevezettette az egységes pénzrendszert, az írást és a mértékegységeket, az utak szélességét, utakat, csatornákat építettet, belefogott a Nagy Fal építésébe is – nemcsak monumentális terveket dédelgetett, valóban rettegett a haláltól. Számos hajós expedíciót indított el Kelet felé, hogy találják meg számára az örök élet elixírjét. Lehet, volt olyan expedíció, amely elérte Japánt, de annyi bizonyos, a hajósok sosem tértek vissza Kínába. Csin Si Huang-ti pedig egy ilyen expedíció indításakor találkozhatott ősei szellemeivel.
A túlvilágra vivő két lovas kocsija is bekerültek sírjába, ezek pontos másolatai láthatók a kiállításon. Hadserege valósághű katonái (előljárók, derékhadba tartozó gyalogosok, íjászok, kocsihajtó) azonban eredetiek: egy emelvényről is megtekinthetők, így azt a hatást keltik, mintha az első árokban állnának, amelyben a régészek a hatezer szoborból álló fő hadsereget megtalálták. A sírkertből származó egyik legizgalmasabb lelet a ritka madarak, vagy vízimadarak sírja. Innen egy életnagyságú, bronzból öntött vadlúd, valamint egy felemelt kezű, terrakotta figura érkezett a tárlatra. Utóbbi feltehetően egy héthúros pengetős hangszerrel, a kucsinnal idomította a madarat, a császár szórakoztatására.
Ha Csin Si Huang-ti és a Csin-dinasztia felér egy nagy nyitánnyal, azt követő Han-dinasztia felemelkedése és a Han-korszak valójában a nagy mű: a császári hatalom ekkor szilárdult meg, Kína történelmének egy békés idejét hozta el, amikor a Selyemút kereskedelme is felvirágzott. A kiállítás záróegysége ezt a korszakot idézi fel a Nyugati Han-kor egyik legnevezetesebb régészeti lelete, a Jangling mauzóleum (Kr. e. 2. század közepe) válogatott tárgyanyagával. A hatodik Han uralkodó, Csing császár sírjának tárgyai nemcsak a nyugati hódítások történetét és a Selyemút kereskedelmébe való bekapcsolódását tárják elénk, a birodalom mindennapjait is bemutatja.
Az agyagkatona „felfejezése”Az öröklét őreinek érdemes felkeresni a kisérőkiállítását is a Michelangelo-teremben, amely az ázsiai hunok és Kína kultúrájának kölcsönhatását mutatja be magyar régészek által talált leletanyagon keresztül. A nomádokkal való megbékélés egyik eszköze a politikai házasság volt – már ekkor is. Egy kortárs kínai festő, Csu Kang ennek a kiállításnak a kedvéért festett meg egy ilyen epizódot, amelyen – a Han-Hsziungnu irodalmi hagyománynak megfelelően Vang Csaocsün átlépi a kínai határt. A hercegné karja még Kína felé int – ahol hagyta szívét –, de engedelmeskedve indul a lába új hazája felé.
Infó: Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái. Szépművészeti Múzeum, 2026. május 25-ig. Kisérőkiállítás: A Nagy Falon innen és túl – Ázsiai hunok, kelet-ázsiai nomádok és kínaiak ókori bronztárgyai. A tárlatok kurátora Fajcsák Györgyi sinológus
