Újra benyújtják a hitelfelvételi kérelmet a Gellért és a Rác fürdő felújításához, de előtte egyeztetni kell Tiborcz István cégével

Az idén októberben bezárt Gellért fürdő éves forgalma mintegy 4 milliárd forint, amelynek ha nem is az egésze – a vendégek egy része remélhetőleg ellátogat más fővárosi fürdőbe –, de tetemes hányada bevételkiesésként jelentkezik a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-nél. A fürdő elérte teljesítőképessége határait. Utolsó átfogó felújítására 2007 január és 2008 áprilisa között került sor, amely a női termál részleg rekonstrukcióját is magába foglalta. Akkor az eredeti műemléki értékű alkotóelemeket megtartva, a II. világháború után létesült, nem túl esztétikus elemek nagy részét elbontva az eredeti szellemiséget tükröző belső tereket hoztak létre, de az alapinfrastruktúrához nem nyúltak. Így előfordulnak 50-60 éves berendezések és vezetékhálózatok.

A vendégterek, medencék, szolgáltatási területek, a fürdőtechnológiát biztosító kiszolgálólétesítmények és technológiák, az épület- és vízgépészet a komoly erőfeszítések ellenére is csak az elvárható színvonal alatt képes működni. Mindez sürgetően szükségessé tette a felújítását, amelyet a vele egy társasházként működő szállóval közel egyidőben, szolgáltatási, műszaki és jogi szempontból összehangoltan valósítanának meg. Az egyik cél éppen a szálló és a fürdő közös rendszereinek szétválasztása.

A hotel épületét ugyanis korábbi tulajdonosa és üzemeltetője, a Danubius Hotels Zrt. 2021-ben eladta a DOME Kft.-nek, amely történetesen a BDPST Csoport üzleti érdekeltsége. „A Gellért Szálló története egybeforr a magyar főváros történelmével. Az egyedülálló múlttal rendelkező szecessziós szállóépület megújítása, eredeti funkciójának helyreállítása, szolgáltatási színvonalának emelése fontos mérföldkő lesz a teljes felső kategóriás budapesti szálláshelykínálat fejlesztésében és tovább erősítheti Budapest turisztikai vonzerejét” – bizonykodott az üzlet nyélbeütésekor Tiborcz István, a BDPST Group többségi tulajdonosa.

Csakhogy a szálló átépítése nem sokat ér a vele egy épületben működő, jogi, tulajdonjogi és műszaki szempontból is összefonódó fürdő felújítása nélkül. A rekonstrukció során ezeket a bizonytalan helyzeteket is kezelnék. Csakhogy sem a fővárosnak, sem a BGYH-nak nincs pénze a felújításra, ezért a fürdőtársaság két banktól összesen 60 millió euró (24 milliárd forint) keretösszegű hitel felvételére tett javaslatot. A pénz nem csupán a Gellértre kellene, hanem a 2002 óta zárva tartó, 2021-ben a főváros által visszavásárolt Rác fürdő újra-felújítására, illetve a BGYH bevételeinek felét – évi 13 milliárdot - kitermelő Széchenyi fürdő rendkívül rossz állapotban lévő termálrészlegének rendbe tételére is. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője aggályát fejezte ki amiatt, hogy a csőd szélén billegő főváros cégének ajánlatos-e ilyen nagy összegű adósságot vennie a nyakába.

„A legnagyobb tételt a Gellért fürdő felújítása teszi ki, ami az előzetes számítások szerint 20 milliárd forintba kerül. Ennek megtérülési ideje 8 év, a Rác fürdő esetében 9 év” – válaszolta a felvetésre Borosné Szűts Ildikó vezérigazgató, aki szerint „két szűk esztendő – 2026 és 2027 – után a cég eredménytermelő képessége és az osztalékfizető képessége 6-7-8, illetve további milliárdok fölé tud emelkedni.” A BGYH számításai szerint a hitel visszafizetésének nincs kockázata.

A Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea felvetette, hogy a főváros a Gellért hotel NER-es tulajdonosával téríttesse meg a fürdő bezárása miatt keletkezett bevételkiesést. Erre kevés esély van, de a vezérigazgató arra a kérdésre, miszerint egyeztettek-e a hotel tulajdonosi körével a hitelfelvételhez való kormányzati hozzájárulásról, úgy válaszolt, hogy jelezték nekik, ha nincs hitel, akkor felújítás sincs. Ez közös érdek.

Egyedül a fővárosi cég hitelfelvételéhez nem járult hozzá az Orbán-kormány, mégpedig úgy, hogy ezt nem is indokolták. A decemberi közgyűlésen egy fideszes képviselő a főváros csődközeli helyzetére hivatkozott. Karácsony Gergely főpolgármester erre kifejtette, hogy a fürdőfelújítások megtérülő beruházások, amelyek a főváros vagyonát, egyben az ország kincseit is gyarapítanák. A társaság hitelképességi mutatói pedig kiválóak, egy ilyen beruházást pedig minden országban hitelből valósítanak meg.

A BGYH Zrt. a Népszava kérdésére most azt válaszolta, hogy amint lehetséges, újra be fogják nyújtani a hitelfelvételi kérelmet a kormánynak. A Gellért Hotel tulajdonosával évek óta rendszeresen egyeztetnek, legközelebb januárban találkoznak. De a kormány hozzájárulásának megszerzéséig sem áll le a program, a tervezett ütemterv szerint haladnak tovább. A Gellért esetében a kivitelezés megkezdéséig – ehhez kellene a hitel – még számos feladatot kell megoldaniuk. A közbeszerzési eljárással párhuzamosan végzik az előkészítő munkálatokat, így az alagsorban a feladógépház statikai megerősítését, a fürdő berendezési tárgyainak a BGYH más helyen való hasznosítását; a műemléki részek megóvását; a finom bontási feladatokat az alagsorban, pinceszinten, az egykori nappali kórház területén. Továbbá zajlik a rekonstrukció kiviteli tervének készítése. A Rác fürdőnél jelenleg a kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzési eljárásnál tartanak.

A BGYH reményei szerint a Rác fürdő 2027-ben nyithat meg, míg a Gellért fürdő beltéri része 2028 végén, a kültéri rész legkorábban 2029-ben tud ismét vendégeket fogadni. Feltéve persze, hogy Tiborcz István tud hatni az apósára és megkapják a hozzájárulást a hitelfelvételhez.